Hiszem, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévő anyukák kapják fentről az erőt. A rengeteg műtétet és terápiát, mindent, amit végigcsináltunk, amennyi kilométert megtettünk nem lehet és nem lehetett volna másképp megcsinálni. Sokan kérdezik: honnan ez a sok erő? Nem tudom a választ, de érzem, hogy kapom az energiát. 

Róluk csak kevés szó esik: senki nem látja és nem hallja azokat a szülőket, akik a helytállásnak, a kitartásnak, a mindennapi küzdelemnek egy olyan forgatókönyvét kapták örökül, amiről egy kívülállónak fogalma sincs.
Szervezetünk a Koraszülöttekért Országos Egyesület sorozata róluk és értük is szól.

“Nem tudtuk, hogy egy oxigénhiányos, agyvérzett, halmozottan sérült gyereket viszünk haza”

Komoly napi küzdelem ez. És igen, nagyon szeretnék elmenni nyaralni egy egészséges gyerekkel, de ez felejtős. Ezt nekem már tizenöt éve el kell felejteni. Vagy beleőrülsz ebbe, vagy megtanulsz máról holnapra élni. Ha azzal foglalkozom, hogy mi lesz tíz év múlva, teljesen megőrülnék.