RSV: a vírus, amit a kisgyermekes szülőknek fontos ismerni

RSV vírus közérthetően RSV: a vírus, amit a kisgyermekes szülőknek fontos ismerni Az RSV Az RSV rövidítés az óriássejtes tüdőmeg­betegedést okozó vírus nevét (respiratory syncytial virus) jelöli. Az RSV a leggyakoribb közönséges légúti kórokozó gyermekeknél. A vírus megvastagítja a kislégutak nyálka­hártyáját, vagyis minél kisebbek ezek a légutak – minél kisebb egy baba -, annál súlyosabbak … Olvass tovább RSV: a vírus, amit a kisgyermekes szülőknek fontos ismerni

Retinopathia (ROP)

A szem ideghártyájának olyan ereződési rendellenessége, amely legsúlyosabb stádiumában az ideghártya leválásához és következményes vaksághoz vezet. A betegség típusosan az alacsony születési súlyú és rövid terhességi korú koraszülöttekben alakulhat ki. A koraszülöttek szemideghártyájának bántalmát elsőként Terry írta le 1942-ben (orvosi nevén retinopátia prematurórum, angol elnevezésének (Retinopathy of Prematurity) kezdőbetűiből származó rövidítése: ROP). Gyakorisága: A ROP … Olvass tovább Retinopathia (ROP)

Vese- és bélműködés

Az újszülöttek, koraszülöttek többsége a születéskor vagy röviddel utána bőven ürít vizeletet. A súlyos állapotú koraszülötteknél igen gyakori, hogy a vesék nem működnek megfelelően, nem képesek megfelelő mennyiségű vizelet kiválasztására. Ilyenkor jelentősen csökkenhet a vizelet mennyisége és a baba testszerte ödémássá, vizenyőssé válik Ilyen esetekben a veseműködést támogatjuk, vízhajtó kezelést alkalmazunk. Az első székletürítés általában … Olvass tovább Vese- és bélműködés

Respiratoricus distress syndroma, koraszülött tüdőbetegség (RDS)

Az 1500 g alatti és 32. terhességi hét elõtt született koraszülöttek többsége légzési problémával küszködik. Minél éretlenebb a koraszülött, annál nagyobb a valószínûsége a betegség kialakulásának. A 30. terhességi hét elõtt születetteknél kb. 70-75%-os a gyakoriság. 30-32. hét között 50%ban fordul elõ. 34. hét fölött pedig már csak igen ritkán találkozunk ezzel a betegséggel. A … Olvass tovább Respiratoricus distress syndroma, koraszülött tüdőbetegség (RDS)

Necrotisalo enterocolitis (NEC)

A necrotisalo enterocolitis olyan bélgyulladás, amely súlyos esetben a bél elhalásával is járhat. A koraszülöttek 215%-ban fordul elõ. Azokban a koraszülöttekben gyakori, akiknél oxigénhiányos állapot volt, de a fertõzés szerepe sem elhanyagolható. A legtöbb esetben ez a betegség kb. a 10-15. életnapom fejlõdik ki, amikor a baba látszólag már jól van, táplálását megkezdtük. Akkor van … Olvass tovább Necrotisalo enterocolitis (NEC)

Naplemente tünet

A naplemente tünet újszülöttek, csecsemők agynyomás-fokozódására utaló jel lehet. Maga a jel az, hogy a gyermek szembogara felett fehér látható. (Tehát a szembogár nem centrális helyzetu, és a tekintetnek fura, ijedt jelleget kölcsönöz.) Az agynyomás fokozódás hátterében többféle kórkép állhat, amelyek közös jellemzője, hogy az agykoponyán belül plusz térfogatot igényelhetnek – tehát aránytalanság jön létre … Olvass tovább Naplemente tünet

Meconium aspiratios syndroma, magzatvíz belélegzés (MAS)

A méhen belüli életben a magzatok, ha valamilyen okból oxigénhiányos állapotba kerülnek, akkor meconiumot, bélsárt ürítenek a magzatvízbe, annak zöldes elszínezõdését okozva. Ez mindig magzati veszélyeztetettségre utal. A szülés alatt az újszülöttek aspirálhatják, félrenyelhetik a meconiummal szennyezett magzatvizet, amely így a légcsõbe, súlyosabb esetben az alsóbb légutakba jut. Ilyen esetben megszületés után a légcsõ gyors, … Olvass tovább Meconium aspiratios syndroma, magzatvíz belélegzés (MAS)

Intraventricularis (-cranialis) vérzés, agyvérzés (IVH)

Az intracranialis vérzés, az agyvérzés igen gyakori a kissúlyú koraszülöttekben, 1250 g alatt kb. 50%-ban lehet kimutatni. Az éretlenség mellett, és azzal összefüggésben szülési sérülés, asphyxia, súlyos légzési probléma, légmell állhat az agyvérzés hátterében. A 24-34. terhességi korú koraszülöttekben az agykamrákat vékony, szakadékony erek veszik körül. Az agy az elsõ életnapokban különösen érzékeny a sérülésekre, … Olvass tovább Intraventricularis (-cranialis) vérzés, agyvérzés (IVH)

Icterus, sárgaság

Az icterus, a sárgaság az újszülöttek több mint felénél, a koraszülöttek kb. 80%-ónál jelentkezik. Az újszülöttek nagy részénél ez olyan enyhe fokú, hogy nem igényel speciális kezelést. Valamennyi újszülött nagy mennyiségû vörösvértesttel rendelkezik, amely rövidebb életidejû mint a felnõtteké, könnyebben lebomlik. A vörösvértest lebomlási terméke az epefesték; a bilirubin. Ez festi sárgára a bõrt, a … Olvass tovább Icterus, sárgaság

Fertőzések

A koraszülöttek körében gyakoriak a fertõzések, nemcsak a gyengébb védekezõ-rendszerük miatt, hanem azért is, mert a Koraszülött Intenzív Osztályon, az intenzív ellátás során ez gyakrabban következhet be. A koraszülöttek két úton fertõzõdhetnek: – az anyától, méhen belül vagy a szülés alatt, amikor a baba a szülõcsatornán áthalad. – a környezetbõl; a többi babától, a szülõktõl, … Olvass tovább Fertőzések

Bronchopulmonalis dysplasia, krónikus tüdőbetegség (BPD, CLD)

A bronchopulmonalis dysplasiat “lélegeztetett tüdõbetegség”-nek is nevezik, mivel általában hosszú ideig tartó gépi lélegeztetés után alakul ki. A gépi lélegeztetés során – amely végeredményben a gyermek életét megmenti, – az amúgy is beteg tüdõ károsodást szenved, többek között a pozitív nyomással belélegeztetett oxigén-levegõ keverék miatt. Azok a koraszülöttek, akiknél ez a betegség kifejlõdik, hosszú ideig … Olvass tovább Bronchopulmonalis dysplasia, krónikus tüdőbetegség (BPD, CLD)

Botallo-vezeték nyitva maradása (PDA, DBP)

Megszületéskor az egyik legnagyobb változás a keringési rendszerben következik be. Amíg a baba méhen belül van, a tüdõ mint légzõszerv nem mûködik. A magzat az oxigénben dús vért a köldökzsinóron keresztül a méhlepénybõl kapja. Így a magzati vérkeringés a tüdõt kihagyja, “rövidre zár”, a Botallo-vezeték révén. Ez az ér összeköttetést teremt a tüdõverõér és az … Olvass tovább Botallo-vezeték nyitva maradása (PDA, DBP)

Asphyxia

Az asphyxia az újszülöttek, koraszülöttek esetében igen gyakori. Ez azt jelenti, hogy születés elõtt, alatt és után bizonyos ideig a szervek oxigénellátása nem megfelelõ. Ennek hosszúságától és mélységétõl függ, hogy milyen lesz az egyes szervek károsodása. Az idegrendszer, a vese, a szív különösen érzékeny ezekre az oxigénhiányos állapotokra.

Apnoe, bradycardia

Az apnoe, a légzés kimaradása és a bradycardia, a szívmûködés csökkenése, különbözõ problémák, de mégis általában együtt jelentkeznek és elég gyakori jelenség az 1500 g alatti koraszülöttekben. Az apnoe az a jelenség, amikor a baba “elfelejt” lélegzetet venni. Ez számos betegség tünete lehet, de sokszor csak a légzõközpont éretlensége áll a háttérben. Az apnoe része … Olvass tovább Apnoe, bradycardia

Anaemia, vérszegénység

Az anaemia, a vér azon betegsége, amikor a vörösvértestek száma lecsökken. A vörösvértestek tartalmazzák a haemoglobint, amely vasban gazdag fehérje és az oxigénszállításban játszik fõszerepet. A vérszegénység kialakulásához az alábbiak vezethetnek: – A koraszülöttek vörösvértestjelnek élettartama rövidebb és a csontvelõ vörösvértest képzése is elégtelen. – A kissúlyú újszülöttektõl gyakran kell vért venni különbözõ vérvizsgálatokra. Bár … Olvass tovább Anaemia, vérszegénység

Hydrocephalus (vízfejűség) és shunt

A hydrocephalus, a vízfejûség azt jelenti, hogy az agyfolyadék mennyisége felszaparodik. Ennek az agyvérzésen kívül még számos oka lehet, úgymint fejlõdési rendellenességek, méhen belüli fertõzések, agyhártyagyulladás. A megnagyobbodott agykamrákban nyomásfokozódás alakul ki, amely az agysejteket károsíthatja. Ennek megakadályozására vízfejûség esetén az agykamrákban lévõ nyomást csökkentenünk kell. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az agyvizet valamilyen módon … Olvass tovább Hydrocephalus (vízfejűség) és shunt