Respiratoricus distress syndroma, koraszülött tüdőbetegség (RDS)

Az 1500 g alatti és 32. terhességi hét elõtt született koraszülöttek többsége légzési problémával küszködik. Minél éretlenebb a koraszülött, annál nagyobb a valószínûsége a betegség kialakulásának.

Az 1500 g alatti és 32. terhességi hét elõtt született koraszülöttek többsége légzési problémával küszködik. Minél éretlenebb a koraszülött, annál nagyobb a valószínûsége a betegség kialakulásának. A 30. terhességi hét elõtt születetteknél kb. 70-75%-os a gyakoriság. 30-32. hét között 50%ban fordul elõ. 34. hét fölött pedig már csak igen ritkán találkozunk ezzel a betegséggel. A betegséget a surfactant-nak, a tüdõ felületaktív anyagának a hiánya okozza. Ezt az anyagot az érett, egészséges tüdõsejtek termelik és választják ki, amely révén a léghólyagocskák felfújva is nyitva maradnak. Amennyiben a surfactant termelés csökken, a léghólyagocskák összeesnek, légzési nehezítettség lép fel. Klinikai tünetei a következõk: szapora légzés, légzési nehezítettség, hangos légzés, a mellkasfal behúzódása, a bõr szürkés elszínezõdése. A kezelésben legfontosabb, hogy segítsük a baba légzését, csökkentsük a légzési munkáját. Kezeléskor figyeljük a bõrszínt, a légzésszámot, a szívmûködést, a mellkasmozgást, meghatározzuk a vérgázértékeket. Mellkasröntgent készítünk, amely megmutatja, hogy a léghólyagocskákban mennyi levegõ van, mennyire estek össze. A kezelés lehetõségei:

1. Oxigénmaszk. Amennyiben a légzési nehezítettség enyhébb fokú és a vérgázértékek kisebb eltérést mutatnak, a mellkasröntgen levegõvel telt tüdõt mutat, akkor párásított, melegített oxigént adunk maszkon keresztül a babának. E közben rendszeresen ellenõrizzük klinikai állapotát és a vérgázértékeket. Amennyiben javulást észlelünk, csökkentjük a belélegzett levegõ oxigénkoncentrációját, rosszabbodás esetén pedig egyéb terápiához folyamodunk.

2. CPAP: Amennyiben a légzési nehezítettség kifejezettebb, a vérgázértékek rosszabbak, a mellkasröntgen a tüdõ csökkent légtartalmát mutatja, ezt a lélegeztetési módot alkalmazzuk. Ilyenkor az oxigén és levegõ keverékét a gyermek orrába helyezett csövecskék segítségével juttatjuk a tüdõbe.

3. Gépi lélegeztetés: Súlyos légzési elégtelenség esetén, amikor a vér széndioxidkoncentrációja magas, valamint oxigénkoncentrációja alacsony, a vér savanyú, a mellkasröntgenen a tüdõ légtelensége ábrázolódik és a spontán légzés nem megfelelõ; mechanicus lélegeztetést alkalmazunk. Ennek során a lélegeztetõ gép segítségével megfelelõ nyomással, párásított oxigénlevegõ keveréket juttatunk be percenként meghatározott számban. A lélegeztetõ gép a gyermekhez tubuson át csatlakozik. A tubust a gyermek száján vagy orrán keresztül vezetjük le a légcsõbe. A lélegeztetõ gépek bonyolult berendezések, a gép értékeit a baba állapotának megfelelõen és a vérgázértékek alapján folyamatosan változtatjuk.

4. Újabb terápiás lehetõség az éretlen tüdõbõl hiányzó anyag, a surfactant mesterséges bejuttatása. A különbözõ surfactant készítményeket a légcsõbe vezetett tubuson keresztül juttatjuk a tüdõbe.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Kancsalság – mit érdemes tudni a szemtakarásos kezelésekről?

A tapaszolás, akárhogy is nevezzük, nem csak egy kezelési forma: kapcsolatpróba, naponta újra induló együttműködés gyerek és felnőtt között. És minden jól felragasztott tapasz mögött ott van egy szerető kéz, egy figyelő tekintet, egy szülő, aki újra és újra megpróbálja, mert tudja, hogy számít.

7. KOREXPO- World Mall

Köszönjük minden egyes kiállítónak, segítőnek és résztvevőnek, hogy részesei voltatok ennek az élménynek. A Ti jelenlétetek, támogatásotok és nyitottságotok tette igazán különlegessé a KOREXPO-t.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.