Napjainkban hazánkban is növekszik a hippoterápia ismertsége és népszerűsége, de a róla alkotott fogalmak gyakran pontatlanok, tévesek.

A hippoterápia szó a lóval végzett terápiás eljárásoknak csupán egyik ágát jelöli. Társterápiáitól a gyógypedagógiai lovagoltatástól és a parasporttól elsősorban terápiás célkitűzései, és ezáltal a terápiás foglalkozások felépítése különbözteti meg. A középpontban itt a mozgásfejlesztés áll, a pedagógiai célok csak másodlagosan jelennek meg.

A hippoterápia fejlesztő hatását a lépésben haladó ló hátának lengései biztosítják. A szabályosan, ritmikusan ismétlődő, háromdimenziós mozgások áttevődnek a felegyenesedetten ülő lovas medencéjére és törzsére, minden lépéssel aktív mozgásválaszra kényszerítve azt. Egy átlagos 20 perces terápiás foglalkozás alatt körülbelül 2000-szer kell alkalmazkodnia a lovasnak az őt egyensúlyi helyzetéből kibillentő mozgáshoz.

Az alkalmazkodás bonyolult folyamata alatt működésbe lépnek az agy érzékelő és mozgató mechanizmusai is. Így a látszólag passzívan ülő lovas valójában minden lépésnél egy-egy „tornagyakorlatot” végez, melynek során fokozódik az éberség, fejlődik a testérzékelés, normalizálódik az izomtónus, aktivizálódik az egyensúlyrendszer, és fejlődik az izmok koordinált együttműködése is.

Mindezen folyamatok lejátszódása során a külső szemlélő csak a lépésben haladó lovat és a rajta ülő lovast látja. A hippoterapeuta azonban észreveszi és a ló mozgásának változásával korrigálja a hibás mozgásválaszokat, meglévő mozgásblokkokat, tartási aszimmetriákat.

A koraszülöttség következtében fennmaradó problémák és a hippoterápia

A terápia hatásai

A hippoterápia leginkább kiegészítő terápiaként, más kezelésekkel párhuzamosan ajánlható. Sok olyan mozgásos funkció javítható vele eredményesen, amely jellemző probléma a koraszülött gyerekek későbbi fejlődése során is:

• A nem megfelelő izomtónus normalizálódása
• Egyensúly javulása
• Koordináció javulása
• Mozgásharmónia, mozgásritmus javulása
• Felegyenesedés, testtartás javulása
• Járáskép javulása

A terápia pozitívan befolyásol számos pszichés funkciót is. Ennél a gyerekcsoportnál kiemelendő ezek közül:

• Figyelem fejlődése
• Koncentráció javulása
• Testkép, testtudat fejlődése

Ugyanakkor kedvező szociális „mellékhatásai” is vannak a hippoterápiának.

• Önbizalom, önértékelés fejlődése
• Bátorság növekedése, félelem, szorongás csökkenése
• Aktivitás, éberség, önállóság növekedése.

Azok számára, akik koraszülöttségük következtében a felsorolt képességekben kortársaikhoz képest el vannak maradva, mozgásos- és izomtónus-eloszlásbeli problémáik maradtak fenn, a lovasterápia hatékony, ugyanakkor élvezetes fejlesztési lehetőség.

A terápia ellenjavallatai

A terápia elengedhetetlen feltétele, hogy a lovast legalább segítséggel megfelelően felegyenesedett testhelyzetbe lehessen hozni, mivel a ló intenzív mozgása károsíthatja a nem megfelelő tartással ülő lovas gerincét.

Ennél a gyerekcsoportnál jellemzően ellenjavallt a hippoterápia, ha a gyermek:

• Nem tud felegyenesedni, vagy teljesen hiányzik a fejkontrollja
• Nem töltötte be 3. életévét, hisz ilyenkor a gerincoszlop csontosodása még nem teljes
• Gerince vagy csípője nagymértékben deformált (vagy ezek bizonyos műtétei esetén)
• Akinél a lóra szállás mozgásos (pl.: extrém izomfeszesség), vagy pszichés (pl.: legyőzhetetlen félelem) okokból nem lehetséges.
• Akinek egyéb betegségei (pl.: gyakori, súlyos epilepsziás rosszullétek) miatt nem biztosítható a terápia biztonsága.

A terápiára való alkalmasság kérdésében a terapeuta mindig csak az első személyes találkozás után tud dönteni, amikor a szülő kikérdezésén túl a gyermek mozgásállapotát is megvizsgálja.

Darvas Cecília