A koraszülött intenzív osztályra kerülése után a család élete egyik napról a másikra teljesen átrendeződik. A gyermek ellátását speciális tudással rendelkező szakemberek végzik, miközben a szülő továbbra is a baba legfontosabb kapcsolati személye. Közelsége, hangja, érintése és fokozatos bekapcsolódása a mindennapi gondozásba az intenzív osztályos időszak természetes része lehet. A keretrendszer ezért abból indul ki, hogy a szülő a PIC-en a gyermek mellett jelen lévő, az ellátásba megfelelő támogatással bevonható és bevonandó személy.

A folyamatos jelenlét azt jelenti, hogy az intézmény működését úgy kell megszervezni, hogy a szülők számára éjjel és nappal biztosított legyen a gyermekük melletti folyamatos jelenlét lehetősége. Egy koraszülött baba hetekig vagy akár hónapokig intenzív ellátásra szorulhat, ezért a családi kapcsolat fenntartása nem szorítható néhány előre meghatározott órára. Különösen sokat jelenthet, ha a szülők akkor is gyermekük mellett lehetnek, amikor a baba éppen ébren van, amikor kenguruzásra nyílik lehetőség, vagy amikor egyszerűen csak szeretnének mellette ülni és jelen lenni az életében.

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a jelenlét átmeneti korlátozása szakmailag indokolt. Ilyen döntés mögött egyedi betegbiztonsági vagy infekciókontroll-szempont állhat, amelyet világosan, arányosan és a lehető legrövidebb ideig szükséges alkalmazni. A család számára érthetően el kell mondani a korlátozás okát, és amint a körülmények lehetővé teszik, ismét biztosítani kell a gyermekük melletti folyamatos jelenlét lehetőségét. Az általános látogatási rend, a megszokott osztályos rutin vagy a szervezeti kényelem önmagában nem indokolhatja a szülő és gyermeke közötti együttlét korlátozását.

A folyamatos jelenlét gyakorlati feltételei legalább annyira fontosak, mint maga az intézményi szabályozás. Hosszabb időt akkor lehet reálisan a gyermek mellett tölteni, ha a szülőnek van hová leülnie vagy lefeküdnie, elérhető számára mosdó és tisztálkodási lehetőség, valamint meg tudja oldani az étkezését és a pihenését. Az intenzív osztályon töltött hetek vagy hónapok alatt ezek a körülmények közvetlenül meghatározzák, hogy a család jelenléte mennyire tartható fenn a mindennapokban. A szülői részvételhez ezért megfelelő fizikai környezet és támogató intézményi működés szükséges.

Az anya számára a szülést követő első napokban különösen összetett lehet a gyermek mellett töltött idő megszervezése. Saját gyermekágyi állapota, egy esetleges császármetszés, a fájdalom, a vérveszteség vagy a kimerültség átmenetileg csökkentheti azt az időt, amelyet fizikailag a PIC-en tud tölteni. Az ellátórendszer feladata ilyenkor annak támogatása, hogy a gyermekhez való eljutás és a vele töltött idő fokozatosan, az anya állapotához igazodva váljon lehetővé. Ebben az időszakban a másik szülő jelenléte szintén fontos szerepet kaphat abban, hogy a gyermek családi kapcsolatai már az első napoktól épülhessenek.

A kiszámíthatóság ugyancsak biztonságot ad a családnak. Már a gyermek PIC-re történő felvételekor egyértelműen érdemes elmondani, hogyan lehetnek jelen mellette, milyen higiénés szabályokat szükséges betartaniuk, hogyan kapcsolódhatnak be fokozatosan a gondozásba, és kihez fordulhatnak kérdéseikkel. Amennyiben egy szabály megváltozik vagy átmeneti korlátozás lép életbe, annak okát és várható időtartamát is világosan szükséges kommunikálni.

A családközpontú ellátás szempontjából az osztály kultúrája is meghatározó. Sok múlik azon, hogy a szülő érzi-e: számítanak rá, van helye a gyermeke mellett, kérdezhet, megfigyelheti a baba jelzéseit, és részvétele természetes része az ellátásnak. Az ilyen környezet teremti meg annak alapját, hogy fokozatosan bekapcsolódhasson a gondozásba, megtanulja felismerni gyermeke szükségleteit, és egyre magabiztosabban vegyen részt a mindennapi feladatokban.

A szülői jelenlét intézményi szinten mérhetővé is tehető. A keretrendszer egyik fontos mutatója, hogy valóban biztosított-e a napi 24 órás jelenlét lehetősége, rendelkezésre áll-e megfelelő szék az inkubátor mellett, valamint van-e lehetőség tisztálkodásra, étkezésre és pihenésre. Érdemes dokumentálni az esetleges korlátozások okát is, és vizsgálni, hogy a családok a gyakorlatban mennyi időt tudnak gyermekük mellett tölteni.

A koraszülött intenzív ellátás technológiailag és szakmailag rendkívül összetett környezet, miközben a gyermek kapcsolata a saját családjával ugyanebben az időszakban kezd formálódni. Ennek védelme már az első intenzív osztályos napon elkezdődik. A gyermekük melletti folyamatos jelenlét lehetőségének biztosítása ezért a családközpontú koraszülöttellátás egyik alapvető szervezési, szakmai és emberi feltétele.

15 év – 15 lépés a koraszülött gyermekekért és családjaikért

A koraszülés az anya, a gyermek és az egész család életét meghatározó esemény. A biztonságos ellátás része az emberi méltóság védelme, az őszinte tájékoztatás, a szülő–gyermek kapcsolat támogatása és a hosszú távú kísérés.

A KORE ezért 15 lépésben foglalja össze, mire van szükség egy tiszteletteljesebb és családközpontúbb koraszülöttellátáshoz.

A hatodik részt olvashattátok!