Hallássérült koraszülött gyermek a családban? Miért nem csak a hallás számít?

Amikor egy koraszülött babánál felmerül a halláscsökkenés lehetősége, a családok általában azonnal válaszokat keresnek. Hallókészülékre lesz szükség? Mikor kell elkezdeni a fejlesztést? Hogyan lehet segíteni a beszéd kialakulását? Bár ezek mind fontos kérdések, a szakemberek szerint a korai időszakban ennél jóval többről van szó.

A hallás ugyanis nem önmagában fejlődik. A világ megismerése, a figyelem szerveződése, a kommunikáció kialakulása és a tanulás képessége szorosan összefüggnek egymással. Ezért a hallássérült vagy hallásukban érintett koraszülött gyermekek támogatásában nem egyetlen érzékszervet, hanem a teljes fejlődési folyamatot kell figyelembe venni.

A korai felismerés nem csak a hallás miatt fontos

A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) hallással és hallásfejlesztéssel foglalkozó podcastadásában Tóth Anikó gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa elmondta: a koraszülött gyermekek esetében különösen fontos, hogy minél korábban kiderüljön, van-e olyan tényező, amely akadályozhatja a világ megismerését. A koraszülött babák idegrendszere ugyanis még éretlen állapotban kezdi meg a méhen kívüli életet, ezért az első időszak meghatározó szerepet játszik a fejlődésükben.

A korai években az agy rendkívül rugalmas. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek és a szülők jobban megismerjék, hogyan reagál a gyermek a környezetére, hogyan szerzi az információkat a világból, és miben van szüksége támogatásra.

A cél nem pusztán az, hogy a gyermek meghallja a hangokat. Legalább ilyen fontos annak megértése is, hogyan figyel, hogyan tanul, hogyan kapcsolja össze a különböző érzékszervi információkat és milyen módon építi fel a saját képét a világról.

Mi állhat a gyermek reakcióinak hátterében?

Egy koraszülött gyermek viselkedése és reakciói sokszor többet árulnak el a fejlődéséről, mint elsőre gondolnánk. Ugyanakkor ezek a jelzések könnyen félreértelmezhetők, különösen akkor, ha kizárólag a hallás felől próbáljuk őket megmagyarázni.

 

Királyhidi Dorottya gyógypedagógus, a Siketvakok Országos Egyesületének szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy előfordulhat: a gyermek nem azért nem reagál egy hangra, mert nem hallja, hanem azért, mert éppen más inger köti le a figyelmét. Egy vizuális élmény, egy játék vagy akár egy érdekes felület annyira lekötheti, hogy közben nem vesz tudomást a környezet többi információjáról.

Királyhidi Dorottya szerint ezért hosszabb megfigyelési időszakra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, valóban hallásproblémáról van-e szó, vagy inkább az idegrendszer érési sajátosságai állnak a háttérben.

Éppen ezért a korai fejlesztésben nem létezik olyan, hogy valaki „csak a hallást fejleszti”. A gyermek egész megismerési folyamatát kell figyelni és támogatni.

A megfelelő hallókészülék-beállítás kulcskérdés

A hallókészülékes ellátás fontos szerepet játszhat egy hallássérült gyermek támogatásában.

Királyhidi Dorottya hangsúlyozta, hogy egy rosszul megválasztott vagy rosszul beállított hallókészülék kellemetlen vagy akár fájdalmas élményt is okozhat. Egy kisbaba ezt nem tudja elmondani, de a reakciói sokat elárulhatnak. Ha hang hatására összerezzen, sírni kezd, grimaszol vagy láthatóan rosszul érzi magát, ezek olyan jelek lehetnek, amelyeket érdemes komolyan venni.

A hallókészülék viselésének elfogadása önmagában is egy folyamat. Az eszköz új hangélményeket hoz, amelyek feldolgozása az idegrendszer számára fárasztó lehet. Ezért fontos megkülönböztetni a természetes kifáradást attól, amikor a készülék beállításával van probléma.

A hallókészülék viselése is egy tanulási folyamat

Slajcho Anikó gyógypedagógus, a Hallássérültek Tanintézetének munkatársa szerint a szülők gyakran nehéz helyzetbe kerülnek, amikor a gyermek rendszeresen kiveszi vagy letépi a hallókészüléket. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy a gyermek egyszerűen nem akarja hordani az eszközt. Valójában azonban többféle ok állhat a háttérben. Lehet, hogy elfáradt az idegrendszere, lehet, hogy túl sok inger érte, de az is előfordulhat, hogy a készülék beállítása nem megfelelő.

Slajcho Anikó szerint fontos, hogy a hallókészülék viselése ne váljon állandó küzdelemmé a családban. Ha minden alkalommal azonnal visszakerül a gyermek fülébe az eszköz, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a hallókészülék már nem segítséget, hanem konfliktusforrást jelent.

A cél az, hogy a gyermek természetes segítségként élje meg a használatát.

Miért érdemes figyelni a gyermek viselkedésére?

A hallás nehézségei gyakran viselkedéses formában jelennek meg. Tóth Anikó szerint a legnagyobb veszélyt sokszor nem maga a hallássérülés jelenti, hanem annak félreértelmezése. Egy gyermek, aki nem reagál egy kérésre, nem feltétlenül engedetlen. Lehet, hogy nem hallotta pontosan az információt, nem tudta feldolgozni azt vagy egyszerűen nem tudott elég figyelmet fordítani rá.

Ha ezeket a helyzeteket következetesen rossz viselkedésként értelmezik, az hosszú távon a gyermek önértékelésére és kapcsolataira is hatással lehet. Tóth Anikó szerint ezért különösen fontos, hogy a szülők és a velük dolgozó szakemberek megtanulják értelmezni a gyermek reakcióit.

Királyhidi Dorottya egy gyakori szülői helyzetre is felhívta a figyelmet. Sok családban természetes, hogy a szülők újra és újra próbára teszik a gyermek hallását: mögé állnak, szólítgatják, tapsolnak vagy különböző hangokat adnak ki, majd figyelik, hátrafordul-e. A szakember szerint azonban ezeknek a helyzeteknek akkor van valódi értelmük, ha a gyermek számára jelentésük is van. Ha minden alkalommal ugyanaz történik – egy hang, majd semmi –, a gyermek idővel megtanulhatja, hogy nem érdemes odafigyelnie rájuk. Éppen ezért fontosabb a mindennapi helyzetek megfigyelése, mint a hallás folyamatos „tesztelgetése”.

Mi történhet, ha a gyermek nem kap időben segítséget?

Királyhidi Dorottya szerint a fejlesztés hiányának következményei nem mindig látványosak. Sokszor nem egy konkrét képesség elvesztése jelenti a problémát, hanem az, hogy bizonyos fejlődési folyamatok nem indulnak el a megfelelő időben. Egyes gyermekek önállóan is képesek kialakítani olyan tanulási stratégiákat, amelyek segítik őket a környezet megismerésében. Másoknak ehhez tudatos támogatásra van szükségük.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az idegrendszeri fejlődésnek vannak olyan aktív szakaszai, amelyek nem maradnak nyitva korlátlan ideig. A nyelvi fejlődés különösen érzékeny terület ebből a szempontból.

Királyhidi Dorottya szerint ez nem azt jelenti, hogy később már ne lehetne fejlődni vagy új dolgokat tanulni. Ugyanakkor vannak olyan időszakok, amikor bizonyos képességek – például a nyelv és a kommunikáció fejlődése – természetesebben és hatékonyabban alakíthatók.

Éppen ezért fontos, hogy a gyermek időben megkapja azt a támogatást, amely segíti a fejlődését és a saját lehetőségeihez mérten a lehető legteljesebb kommunikáció kialakulását. Minél korábban kap egy gyermek megfelelő segítséget, annál nagyobb az esélye annak, hogy a kommunikáció és a nyelvhasználat természetesebb módon alakuljon.

A kommunikáció többféle úton is fejlődhet

A hallássérült gyermekek fejlesztésének célja elsősorban az, hogy a gyermek minél sikeresebben tudjon kapcsolatot teremteni a környezetével. A nagyothalló vagy támogatott hallású gyermekek esetében a fejlesztés alapja általában a természetes hangokra való figyelem felkeltése, a beszédészlelés és a hangzó beszéd fejlődésének támogatása.

Súlyosabb hallássérülés esetén azonban más eszközök is szerepet kaphatnak. Ilyen lehet a szájról olvasás, a különböző vizuális megerősítések alkalmazása vagy akár a jelnyelv használata.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallás fejlődése több egymásra épülő lépésből áll. A gyermeknek először fel kell figyelnie a hangokra, később meg kell tudnia különböztetni azokat egymástól, majd fokozatosan meg kell tanulnia értelmezni a jelentésüket is. A fejlesztés célja ezért nem az, hogy ezeket a lépéseket átugorja, hanem hogy segítsen azok megerősítésében.

Előfordulhat az is, hogy a gyermek érzékeli a hangokat, mégis nehézséget okoz számára azok feldolgozása. Ilyenkor nem feltétlenül maga a hallás sérült, hanem az a folyamat, amely a hangok értelmezéséért és a rájuk adott válaszok megszervezéséért felel. Ezért a fejlesztés sok esetben nem csupán a hallás támogatását jelenti, hanem a figyelem, a kommunikáció és az információfeldolgozás fejlesztését is.

A kommunikáció támogatása akkor is fontos feladat, ha a hangzó beszéd fejlődése akadályozott. Ilyenkor azt kell megtalálni, milyen csatornán keresztül tud a gyermek a legeredményesebben kapcsolatot teremteni a környezetével.

Mi számít időben elkezdett segítségnek?

A koraszülött gyermekeket nevelő családokban gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor számít elég korainak a segítség. A szakemberek szerint nincs ok pánikra, ugyanakkor a túlzott halogatás sem szerencsés. A koraszülött gyermekek idegrendszerének időre van szüksége az éréshez, ezért nem cél, hogy a baba hazatérése után azonnal fejlesztések sorozata induljon.

Fontos viszont, hogy a fejlődést olyan szakemberek kövessék nyomon, akik nemcsak orvosi, hanem pedagógiai szempontból is képesek megfigyelni a gyermeket. Így időben felismerhetők azok a helyzetek, amikor speciális támogatásra van szükség.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy minden gyermek fejlődési útja egyedi. A legfontosabb feladat nem az, hogy mindenáron ugyanarra az útra tereljük őket, hanem az, hogy megtaláljuk azt a támogatást és kommunikációs formát, amely az adott gyermek számára a legjobban működik.

 

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Amikor a gyermek tikkelni kezd

A tik önmagában nem mond el mindent a gyermekről. Egy jelzés, amelyet érdemes komolyan venni, nyugodtan megfigyelni, és szükség esetén szakemberrel átbeszélni.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.