Az evési és etetési nehézségek gyakori problémát jelentenek a koraszülött gyermeket nevelő családok körében. A WHO definíciója szerint etetési probléma akkor áll fenn, ha egy gyermek nem képes az életkorának megfelelő mennyiségű táplálékot szájon át bevinni.
Ehhez szervi ok, tápanyaghiány, az evési készség elmaradása és/vagy pszichoszociális működészavar kapcsolódik. A táplálási nehézségek a szülők számára napi szintű küzdelmet jelenthetnek, amelyben a korai felismerés és a szakértői támogatás kulcsfontosságú, mert megfelelő segítségnyújtással a családok elkerülhetik a hosszú távú nehézségeket.
A statisztikák azt mutatják, hogy az etetési nehézségek előfordulása az atipikusan fejlődő koraszülöttek esetében 40% körül lehet, súlyosabb esetekben ez az arány elérheti akár a 80%-ot is. Ezek a nehézségek szülőként rendkívüli stresszt okozhatnak, hiszen az étkezés minden nap többször is megterhelő feladattá válhat.
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a szülők megélését minden esetben komolyan vegyék a szakemberek, hiszen a napi többszöri etetési helyzet könnyen válhat stresszforrássá.
Nem feltétlenül szükséges, hogy klinikai szempontból súlyos legyen a helyzet: ha a szülők folyamatosan küzdenek az etetéssel, és ez több hét után sem oldódik meg, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
Ezekben a helyzetekben a korai felismerés és a megfelelő szakmai támogatás mellett igen nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett transzdiszciplináris megközelítésre, amelynek értelmében több szakma együttműködése szükséges az etetési problémák kezeléséhez. Ebben a folyamatban gyermekorvosok, pszichológusok, dietetikusok és gyógypedagógusok közösen térképezik fel a probléma hátterét, és közösen keresik a megoldásokat, hogy a családok számára a lehető leghatékonyabb segítséget nyújtsák.
Etetési problémák kialakulása
Az etetési nehézségek gyakran több tényező együttes hatásaként alakulnak ki. A koraszülött gyermekek esetében különösen jellemző, hogy az idegrendszeri éretlenség vagy a korai életkorban végrehajtott beavatkozások traumatikus élményei megnehezítik az étkezést.
A Koraszülöttek Országos Egyesület (KORE) evésfókuszú ellátásáról szóló podcast adásában Dr. Tory Vera, gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos, integrált szülő-csecsemő konzulens, az Észak-budai Szent János Centrumkórház Gyermek-, Koraszülött és Csecsemőosztályának osztályvezető főorvosa kihangsúlyozta, hogy az élet indulása a koraszülötteknél eleve nehezített pálya, és az idegrendszer éretlensége, valamint a korai beavatkozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az étkezéssel kapcsolatos problémák kialakuljanak.
Ezen túlmenően a szülők pszichés állapota és a gyermekkel való kapcsolatuk is meghatározó tényező lehet.
A szülők számára az etetés gyakran szorongással teli helyzet. A táplálási nehézségek ördögi kört hozhatnak létre, mivel a szülők folyamatosan azt érzik, hogy nem tudják megfelelően táplálni a gyermeküket. Ez a szorongás azonban tovább rontja az étkezési helyzeteket, és hosszú távon komolyabb problémákhoz vezethet – hangsúlyozza Zsindely Katalin, klinikai szakpszichológus, kiképző család- és pszichoterapeuta, a Bethesda KIDSz vezetője.
Etetési problémák tünetei és jelei
A koraszülött gyermekek esetében az étkezési nehézségek több formában is jelentkezhetnek. Dr. Tory Vera, neonatológus szakorvos szerint az egyik legfontosabb jel az, ha a gyermek nem gyarapszik megfelelően. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek súlygyarapodása elér-e egy emelkedő görbét, vagy esetleg stagnál, netán csökken. Ha a súlya esik, az mindenképpen figyelmeztető jel, és szakember bevonására van szükség.
Azonban az etetési problémák nem minden esetben járnak együtt súlyproblémákkal. Zsindely Katalin, klinikai szakpszichológus szerint sok esetben a gyermek fejlődése megfelelő, mégis problémás az etetési helyzet. A szülők feszültséget és nehézséget élhetnek meg minden egyes etetés során, ami önmagában is jelezheti, hogy valami nincs rendben. Ilyenkor is érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a táplálkozási zavarok hátterében gyakran pszichoszociális tényezők állnak.
Siba Mónika, gyógypedagógus, logopédus, integrált szülő-csecsemő konzulens, képzésben lévő családterapeuta szerint további fontos jel, ha a szülők több megküzdési stratégiát is kipróbáltak, de a helyzet ennek ellenére sem javul. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulanciájának tagja úgy véli, hogy ha az etetési nehézségek leküzdésére bevetett különféle módszerek ellenére a szülői továbbra is problémásnak érzik a táplálást, akkor mindenképpen kérjenek szakértői segítséget.
A szülői szerep és a szorongás hatása az étkezési problémákra
A szülők aggodalma jelentős hatással lehet az etetési helyzetekre, különösen akkor, ha koraszülött gyermekről van szó. A szülő-gyermek kapcsolatban rejlő feszültség még inkább erősödhet, ha a koraszülöttség miatti életkezdési nehézségek már eleve megviselték a szülőket.
A táplálás aktusa sok szülőnél az életben maradásért való küzdelem szimbólumává válik. A szülők számára az a gondolat, hogy táplálniuk kell a gyermeküket, sokszor egyfajta teljesítménykényszert hoz létre. Minél nagyobb a nyomás a sikeres etetés körül, annál nehezebbé válik a folyamat, és ezzel egy ördögi kör alakul ki, amelyet nehéz megtörni – hangsúlyozza Zsindely Katalin, klinikai szakpszichológus.
A korai szeparáció hatása az etetési problémákra
A koraszülött gyermekek esetében a korai szeparáció is jelentős hatással lehet az etetési nehézségek kialakulására. Siba Mónika, gyógypedagógus és logopédus kiemelte, hogy a korai szeparáció megnehezíti, hogy az anya és gyermeke megismerjék egymás jelzéseit, ezáltal nehezebbé válik az étkezés is. Az összehangolt működés hiánya anya és gyermeke között gyakran vezet etetési problémákhoz, hiszen a szülők és a gyermekek számára is időbe telik, míg megfelelő válaszokat tudnak adni egymás igényeire.
A transzdiszciplináris megközelítés szerepe
Az etetési problémák kezelésekor kiemelten fontos a különböző szakmák együttműködése, az úgynevezett transzdiszciplináris megközelítés. Siba Mónika, logopédus és gyógypedagógus szerint a gyermekorvosok, pszichológusok, dietetikusok és gyógypedagógusok közös munkája nélkülözhetetlen az etetési zavarok feltérképezéséhez és kezeléséhez.
A transzdiszciplináris csapatban dolgozó szakemberek minden oldalról megvizsgálják a problémát – legyen az orvosi, pszichés vagy táplálkozási eredetű –, így a családok számára a legátfogóbb segítséget tudják nyújtani. A folyamatban a szakemberek közös célja, hogy feltárják a probléma hátterét, és olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek segítenek a szülőknek és a gyermekeknek az etetési nehézségek leküzdésében.
A szakértők a gyermekek etetési naplójának vezetését is javasolják, hogy pontosabb képet kapjanak az étkezési szokásokról és a táplálékbevitel mennyiségéről. Tori Vera szerint a naplózás segít abban, hogy a szakemberek jobban megértsék a gyermek táplálkozási mintáit, és ennek alapján határozhassák meg a legjobb kezelési lehetőségeket.
Hogyan támogathatják a családok az etetési problémával küzdő gyermeket?
Az etetési problémákkal küzdő gyermekek számára a családi támogatás elengedhetetlen a nehézségek leküzdéséhez. Siba Mónika, logopédus és gyógypedagógus ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a szülők legfontosabb szerepe az, hogy figyeljenek gyermekük jelzéseire, és válaszkész táplálást biztosítsanak.
A válaszkész táplálás azt jelenti, hogy a szülők a gyermek igényeire reagálva, az ő ritmusához igazodva etetik. Ez különösen fontos a szorongás oldásában, mivel a stresszmentes etetési helyzetek jelentősen javíthatják a táplálkozási problémákat – mondta Siba Mónika.
Dr. Tory Vera, neonatológus szakorvos a szülők önbizalmának erősítésének fontosságát húzta alá: a koraszülött gyermekek szülei gyakran bizonytalannak érzik magukat a táplálás során. Azonban fontos tudniuk, hogy ők ismerik legjobban a gyermeküket, és képesek megfelelően reagálni a jelzéseikre.
A szakember szerint az anyai szenzitivitás és a bizalom a saját képességeiben kulcsfontosságú az etetési helyzetek sikeres kezelésében.
A családok számára az is segítséget jelenthet ezekben a helyzetekben, ha szakszerű tanácsokat kapnak, például a gyermekorvostól, dietetikustól vagy pszichológustól, hogy átfogó képet kapjanak a nehézségekről és azok megoldási lehetőségeiről.
Az anya-gyermek kapcsolat és a segítségkérés fontossága
A szülés utáni időszak számos kihívást jelenthet az anyák számára, különösen az etetési problémákkal küzdő gyermekeknél. A táplálási nehezítettség mellett a szülők gyakran szorongással és fáradtsággal is szembenéznek. A szakértők egyértelmű véleménye, hogy nem szégyen elismerni, ha egy anya úgy érzi, egyedül nem tud megbirkózni a helyzettel.
A korai segítségkérés kulcsfontosságú az anya érzelmi jólétének helyreállításában. A család, barátok, szakemberek támogatása segíthet megelőzni a hosszabb távú nehézségeket, és biztosítani, hogy az anya képes legyen megfelelően válaszolni gyermeke igényeire, elősegítve többek között az étkezési nehézségek leküzdését is.
