A hydrocephalus, a vízfejûség azt jelenti, hogy az agyfolyadék mennyisége felszaparodik. Ennek az agyvérzésen kívül még számos oka lehet, úgymint fejlõdési rendellenességek, méhen belüli fertõzések, agyhártyagyulladás. A megnagyobbodott agykamrákban nyomásfokozódás alakul ki, amely az agysejteket károsíthatja. Ennek megakadályozására vízfejûség esetén az agykamrákban lévõ nyomást csökkentenünk kell. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az agyvizet valamilyen módon elvezetjük. Az agykamrákba mûanyag katétert helyezhetünk be, amellyel a külvilágba vezetjük el az agyvizet. Ez azonban csak átmeneti megoldás. Az agykamrákba szelepeket is ültethetünk, ilyenkor a pumpa egyik szára az agykamrába, másik szára a hasüregbe vezet, ahol az átpumpálódott agyvíz felszívódik a hashártya nagy felületén keresztül. A gyermek növekedésével a pumpát vagy annak szárait ki kell cserélni.

I. Bevezető:

Hydrocephalusokban a liquor mennyisége az agyszövet rovására felszaporodik (termelés, felszívódás vagy a liquorkeringés zavara miatt) Az agykamrák kitágulnak, CT és MRI felvételeken a kamrarendszer aránytalan.

Normal vs Hydrocephalic Ventricles

Agykamrák: agyféltekék belsejében találhatóak, 3 szarvuk van: elülső, alsó és hátsó. A 2 oldalkamra között (amelyek a jobb és a bal féltekében vannak) a 3. agykamra biztosít összeköttetést a Monroi csatornán keresztül. A 3. agykamra az aquaeductus Sylviiben folytatódik, amely a 4. agykamrához vezet. Itt található a kamrarendszerek és a központi idegrendszer subarachnoideális tere közötti átjárhatóság.

A liquort (agyvizet) az agykamrák speciális bolyhai termelik, amely a kamrarendszert elhagyva a subarachnoideális térben a központi idegrendszert „körbeveszi”. A liquor felszívódása a pókhálóhártya bolyhain keresztül történik meg.

A liquor mennyisége kb.120-150 ml.

II. Okok:

Az agyban termelődő agyvíz nem tud az agykamrákból elfolyni a gerinc felé, s az állandóan termelődő folyadék felszaporodik, feszíti az agykamrákat, azok kitágulnak. Eleinte – a még (már a méhen belül is) nyitott koponyavarratok miatt – a koponya tágulásával az agyállomány még csak mérsékeltebben károsodik, de ha a koponya elcsontosodott, már csak az agyállomány összenyomásával, ezáltal tönkremenetele árán tud tovább növekedni az agykamra.

Agy-gerincvelôi folyadék mennyisége növekedhet:

1. A liquor szabad koponyaûri áramlásának akadályoztatása esetén ún. kommunikáló és nem kommunikáló hydrocephalus alakulhat ki.
2. A felszívódási folyamat károsodhat
3. Fokozott lehet a liquor termelés

Mindezeket számos betegség, kórállapot, fejlődési rendellenesség okozhatja, ill. ezek tüneteként alakul ki. Pl. fertőzés a magzati életben, ill. a születés után, agyvérzés a születés körül. Lehet öröklődő megbetegedés, ill. ún. agyi térszűkítő folyamatok (pl. daganatok), valamint az agy bizonyos fejlődési rendellenességei következtében is létrejöhet. A feszítő erő hatására a koponya aránytalanul megnőhet. A kezeletlen esetekben sokszor csak az alapvető életfunkciók maradnak meg, az agykéreg elsorvad, a szellemi működés leáll.

III. Tünetek, figyelmeztető jelek

Igen sok tényezőtől függenek. Először is attól, hogy mi az alapbetegség (pl. agyvérzés, daganat, fertőzés, stb.), valamint attól is, hogy a keringési zavar milyen fokú és mióta áll fenn (veleszületett, szerzett (pl. baleset))

– A gyanút felkeltheti laikusok számára is az, ha a fej gyorsabban nő, mint az egyéb testrészek. Széles homlok, tömegesebb koponya. A fejkörfogat szinte napról napra nő. (A fejkörfogat minden újszülöttnél nagyobb, mint a mellkörfogat, de csecsemőkorban a fejkörfogat lassabb növekedése miatt pár hónapos korra már a mellkörfogat a nagyobb.)

– fejen vénatágulatok megjelenése,

– naplemente tünet: szemek lefelé tekintenek, nagyon látszik a fehér része a szemnek

– csecsemőknél kidudorodó kutacsok

– aluszékonyság, végső esetben kóma

– vagy éppen ingerlékenység, erős hangulati és személyiségbeli változások nagyobbak esetében (indítékszegénység, lelassult tempó)

– sugárhányás

– hirtelen fellépő, szűnni nem akaró fejfájás

IV. Kezelés:

Szerencsére ma már a modern idegsebészet az évekkel ezelőtt még reménytelennek számító esetekben is teljes gyógyulást tud elérni. Nagyon fontos tehát, hogy az idegsebész idejében lássa a gyanús eseteket, s így végső megoldásként szelep (shunt) beültetésével és annak állandó ellenőrzésével tökéletesen kezelhető az elváltozás.

A shunt típusai:

-Ventriculo-peritoneális shunt (V-P shunt): a shunt felső része az agykamrákba van vezetve, a hasi szára pedig a hashártyán keresztül fut a hasüregbe.

– Ventriculo-atriális shunt (V-A shunt): a szár a szívbe kerül bevezetésre, így a liquor egyenesen a vérkeringésbe jut.

– Lumbo-peritoneális shunt (L-P shunt): a gerincvelő alsóbb részéből a hashártyába vezetik a szárat

Azt, hogy kinek milyen típusú shuntöt ültetnek be, az idegsebész dönti el a páciens állapota, kora és a betegség sajátosságai alapján.

Magyarországon jelenleg a mágneses shunt beültetése jellemző. Ennek sajátossága az, hogy a szelepben egy mágneses alkatrész van, azaz kívülről, újabb beavatkozás nélkül állítható a shunt. Ennek azért van jelentősége, mert a liquor mennyiségének termelődése időszakosan eltérő lehet, így szükségessé válhat a szelepen való „állítás”. Ha alacsonyra van állítva, az azt jelenti, hogy a legkisebb nyomásfokozódásra is nyit, magasabb értékek esetében értelemszerűen csak nagyobb koponyaűri nyomásra vezeti el az agyvizet. (ilyen tipusú pl. a Sophysa shunt) . A korábbi szelepek ezzel ellentétben állandó nyomásra voltak kalibrálva, az orvosnak a feladata volt „kitalálni”, melyik páciensének milyen nyomásértékű szelep lenne az ideális.

A mágneses shuntök hátránya az előnyükből származik: erős mágneses tér hatására elállítódhat a szelep, így alakulhat ki az alulvezetés vagy túlvezetés. Ezért kerülendő a telefon, hangfal, hajszárító és minden olyan eszköz, tárgy fejhez közeli használata, amely mágneses teret gerjeszt maga körül.

The Sophy® valve

V. Komplikációk, zavarok:

A már említett túlvezetés vagy alulvezetés esetében a tünetek az alapbetegségéhez hasonlóak, esetlegesen lassúbb, kevésbé kifejező formákban, gyakran szinte észrevétlenek. Emiatt is nagyon fontos a rendszeres orvosi kontroll, a shunt ellenőrzése.

Kialakulhat fertőzés a műtét, kórházi ellátás alatt, ill. a shunt mint idegen test is kiválthat a szervezetből egy védekező reakciót. Veszélyt jelent még a hosszabb ideje nem kielégítően működő shunt is.

A legjellemzőbb komplikáció a shunt elzáródása, amely bárhol a rendszerben kialakulhat vérrög, alvadék, szöveti foszlányok, egyéb sejtek miatt. Előfordulhat még a shunt szár szakadása, emiatt kerülendők az olyan mozgások amelyek a szár túlzott nyúlásával, feszülésével járnak. Nem javasolt a fejenállás, kézenállás, nagyon erős fizikai megterhelések.

VI. Végezetül:

Napjainkban az időben észrevett és műtétileg kezelt, rendszeresen ellenőrzött hydrocephalus lehetővé teszi a betegnek a teljes életet, kisebb lemondások és tudatos életvitel mellett nem okoz különösebb nehézséget a mindennapokban. Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy csecsemők esetében a szülő külön felelőssége a gyermekre való fokozott odafigyelés az állapotában beálló esetleges változások mielőbbi kiszűrése érdekében, valamint a fejlesztés, hiszen a betegség és a kezelése is a központi idegrendszert érinti. Az agyi plaszticitás következtében a korai fejlesztéssel elérhető, hogy a gyermek szellemi és fizikai képességei ne térjenek el az átlagtól és teljes értékű életet élhessenek a shunttel együtt is.