Mint azt korábban a honlapon is olvashattátok, egyik fórum-, és sorstársunk bepanaszolta az RTL Klubot az ORTT-nél egy 2009. őszén leadott, érintett körökben nagy vihart kavart riport hangneme és következtetései miatt, miután több érintettnek a riporterrel, illetve a tévécsatornával folytatott levelezése nem hozott eredményt.

Több forduló után a médiahatóság végül is elmarasztalta az RTL Klub Fókusz Plusz című műsorát, és az alábbi határozatot hozta:

„A testület helyt ad Panaszos jogorvoslati kérelmének, a Panaszbizottság 23-3-1732/2009. sz. állásfoglalását megváltoztatja, és megállapítja, hogy az M-RTL Televízió Zrt. RTL Klub csatornáján 2009. október 17-én 19 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám koraszülöttekkel foglalkozó összeállítása sértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményét.
A Testület kötelezi a Műsorszolgáltatót, hogy a Fókusz Plusz című műsorszámának a határozat kézhezvételét követő első adása elején értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat:

Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az M-RTL Televízió Zrt. RTL Klub csatornáján 2009. október 17-én 19 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményét azáltal, hogy a koraszülöttekkel foglalkozó összeállításban egyoldalúan mutatta be a koraszülöttség következményeit, és nem tett eleget a témával kapcsolatos objektív tényfeltárási kötelezettségének.”

Az RTL Klub, élve törvény adta jogaival, a bírósághoz a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az eljárásban az RTL Klub felperesként, az ORTT alperesként, a panaszt benyújtó társunk pedig alperesi beavatkozóként vett részt.
Hosszas, többfordulós tárgyalássorozat után a bíróság, dr. Hajdú Ágnes bírónő által 2011. áprilisában az alábbi ítéletet hozta:

„A bíróság az alperes (ORTT) 68/2010 (I.23.) határozatát akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a felperes által 2009. október 17. napján 19.00 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám koraszülöttekkel foglalkozó műsor összeállítása nem sértette meg a Rttv. 4. § (1) bekezdésben előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményeit, ezért a panaszt elutasítja.”

Az indoklásban az alábbi, első olvasatra is minimum érdekesnek, többedik olvasatra pedig akár felháborítónak is minősíthető okok olvashatók:

(…)
„A bíróság elsőként a felperesnek az Rttv. 49. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállására vonatkozó hivatkozását vizsgálta, miszerint az alperesi beavatkozó nem volt jogosult a panasz előterjesztésére, egyrészt mert nem volt érintettnek tekinthető, másrészt, mert a sérelmezett műsorszám ellen panasz előterjesztésének nem volt helye.
A bíróság rögzíti e körben, hogy e feltételek bírósági felülvizsgálata során döntő jelentősége volt a műsor témájának. A bíróság a műsorszám megtekintése után aggálymentesen megállapította, hogy a műsor témája kizárólag a 24. hétre született koraszülöttek életlehetőségeinek, kilátásainak és életminőségének bemutatása volt. A műsor központi kérdésfelvetése az volt, hogy a technika fejlődésével a terhesség egyre korábbi időpontjában és kisebb súllyal született gyermekeket tudnak megmenteni és életben tartani, azonban e vívmány újabb problémákat indukált, illetőleg újabb kérdéseket vetett fel. E folyamatról és a problémákról szülők és orvosok beszéltek, továbbá egy a kérdéssel foglalkozó újságíró is beszámolt tapasztalatáról.
Az érintettség fogalma az Rttv. 49. § (1) bekezdésének megfogalmazása alapján azt a személyi kört jelenti, aki a Panaszbizottság eljárását kezdeményezheti. E személyi körhöz az tartozik, aki „a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője” vagy „sérelmet szenvedett”. A bíróság egyetértett a felperes hivatkozásával, miszerint az alperesi beavatkozó az e jogszabályhelyben előírt egyik fordulat alapján sem tekinthető érintettnek.
Mivel a műsorban szülők és a szakma képviselői is megszólaltak, így az alperesi beavatkozó, sem mint koraszülött gyermek szülője, sem mint orvos nem tekinthető kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének, tekintettel arra is, hogy a műsor témája kizárólagosan a 24 hétre született koraszülöttek sorsa volt, az alperesi beavatkozó gyermeke azonban – a beadványaiból kitűnően – a 27. hétre született, a felek között pedig nem volt vita abban a kérdésben, hogy a 27. hétre született koraszülöttek életkilátásai sokkal kedvezőbbek a 24. hétre született társaikénál. Ezen túlmenően pedig az alperesi beavatkozó – általa is elismerten – nem orvos.
Az alperesi beavatkozó sérelmet szenvedett félnek sem volt tekinthető, mert az érintettséget megalapozó sérelemnek konkrét, egyedi, a jogsértésből fakadó sérelemnek kell lenni, ilyen sérelemre pedig az alperesi beavatkozó nem hivatkozott. Mindezek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperesi beavatkozó érintettség hiánya okán a panasz előterjesztésére nem volt jogosult, ezért az alperes határozata ezen okból megsértette az Rttv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A felperes a panasz benyújtásának feltételei körében hivatkozott arra is, hogy a vizsgált műsorszám ellen panasszal nem lehetett élni, mert a műsorszám nem az Rttv. 4. § (1) bekezdésében, valamint az Rttv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott műsor volt, hiszen az általa nyújtott tájékoztatás sem a közérdeklődésre számot tartó esemény, sem a vitatott kérdés kategóriába nem tartozik és a témája sem tekinthető a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésnek.
A bíróság egyetértve a felperesi hivatkozással, hangsúlyozza, hogy a jogszabály által előírt követelmény nem minden műsortípusra vonatkozik, hanem kizárólag a tájékoztató jellegű vagy tényfeltáró műsorokra. Minden alkotásnak – legyen az filmalkotás vagy irodalmi mű – megvannak a maga műfaji sajátosságai, szerkesztésének szabályai, amit be kell tartani, mert ellenkező esetben értékelhetetlen, hiteltelen alkotás születik. Ennek következtében egy játékfilmtől nem lehet számon kérni a tárgyilagosságot, egy tényfeltáró műsortól pedig a játékfilmek dramaturgiai felépítését, mert ezek nem követelmények ezen alkotások esetében.
A vizsgált műsorszám azonban egy adott témát feldolgozó dokumentum jellegű műsor volt, amiben a riporter az általa kiválasztott témát járta körbe, és mutatta be a szereplők sorsán, illetőleg tapasztalatain keresztül. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen típusú műsorba azokat a véleményeket szerkesztik bele, ami a mondanivalót alátámasztja, mert a műsor célja nem objektív tények ismertetése, hanem a meghatározott mondanivalót alátámasztó emberi sorsok bemutatása volt, ami szükségszerűen szubjektív nyilatkozatok alapján történhet. A bíróság véleménye szerint a perbeli műsor azért sem tekinthető olyan műsorszámnak, amitől el lehet várni a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mert a műsor dokumentum jellege mellett problémafelvető jellegű is volt, mely problémáról szükségszerűen mindenkinek megvan a maga véleménye, élménye, tapasztalata, azonban nincsenek olyan markánsan elkülöníthető vélemények, amiket konkrétan meg lehet határozni, és meg kell szólaltatni.
Mindezek alapján a bíróság egyetértett a felperes álláspontjával, miszerint a vizsgált műsorszám ellen panasszal nem lehetett élni, mert a műsor jellege miatt egy panasz – tartalmánál fogva – a műsorszerkesztés szabadságát érinti.„
(…)

Vagyis a bíróság szerint nem tehet panaszt a műsor ellen az, aki nem 24, hanem 27 hétre született gyermeket nevel, mert nem tagja az érintett csoportnak (az különösen „szép” kitétel, hogy azért sem, mert nem orvos).

A műsor címe egyébként az volt, hogy: „Mennyi esélye van egy koraszülöttnek?” Így általánosságban, egy koraszülöttnek (koraszülöttnek tekinthető az a gyermek, aki a terhesség 37. hete előtt jön világra).

Riportalanyként megszólaltak egy 27 hétre született gyermek szülei, és egy hármasikreket nevelő család – tehát az érintettek körének fogalmát a műsorkészítő is meglehetősen lazán kezeli. Neki lehet, mert szerkesztői szabadsága van.

A bíróság szerint a riport témája („Mennyi esélye van egy koraszülöttnek?”) nem tekinthető közérdeklődésre számot tartó eseménynek, vagy vitatott témának, miközben Magyarországon a koraszülések száma évek óta 10%, az Uniós átlag csaknem duplája, és miközben a műsor a koraszülöttek megmentésének, későbbi ellátásának társadalmi, anyagi terheit helyezi középpontba.

Magyarországon egy, a koraszülöttek esélyeivel foglalkozó műsorban elhangozhat olyan mondat egy neves női hetilap vezető újságírójának szájából, hogy „…és ezek szaporodnak…”

És a bíróság szerint ez rendben van…

Előzmények:
– az eredeti riport
– Szalai Annamária különvéleménye
– az ORTT határozata

Hargitai Mariann