fbpx

Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

A koraszülés mint veszteség

A koraszülés mint veszteség
Perinatális veszteség ez, amely gyászmunkával jár. A gyötrő érzések intenzíven törhetnek elő annak ellenére, hogy gyakran még a közvetlen a környezeted sem érti, miért megterhelő és nehéz

A koraszülés veszteségélménnyel jár.

Perinatális veszteség ez, amely gyászmunkával jár. A gyötrő érzések intenzíven törhetnek elő annak ellenére, hogy gyakran még a közvetlen a környezeted sem érti, miért megterhelő és nehéz Neked most a kézzelfogható örömöd – pici szemed fénye – mellett.

A koraszülés élménye érzelmileg megterhelő a szülők, a család számára, és nagyfokú alkalmazkodást követel lelkileg, mentálisan, és a mindennapi életvitelben.

A veszteség élménye, a gyász érzése előjöhet újra-és újra azt követően is, mikor már otthon vagytok együtt  a picivel, és túl vagy az első időszak viszontagságain,a sok küzdelemmel kikövezett, de reményteljes jövő elé nézve. Végigkíséri a gyermeked fejlődését – behívhatja egy orvosi rutinvizsgálat, egy védőnői státusz, egy óvodai ballagás, később egy iskolai bizonyítvány, egy sportválogató- számtalan helyzet, életpillanatok és fontos mérföldkövek.

A gyásznak, amit megélsz, vannak általában követhető szakaszai (Pilling, 2003), melyekről sok helyen olvashatsz: anticipációs gyász, sokk, kontrollált szakasz, tudatosulás, átdolgozás, adaptáció- azaz alkalmazkodás. Ezek jellemzőit mind megtapasztalhatod magadon, és nem szigorúan egymást követve jelenhetnek meg. Inkább egy „érzelmi libikókára” hasonlító, folyamat ez, melyben a gyászmunka – melynek elengedhetetlen része az érzelmeid megélése – és az új életed, az egyensúly megteremtésére tett erőfeszítések váltakozva kerülnek előtérbe.

Hogy milyen intenzív a gyászod, mennyire fáj, az számos tényezőtől függ – a körülményektől, kapcsolataidtól, a saját történetedtől (addigi veszteségeid, a szülőséghez kapcsolódó álmaid, vágyott jövőd), személyiségedtől és a nehézségekkel való megküzdési szokásoktól, képességektől is függ.   A megküzdésben, gyászmunkában sokat segíthet a társad, barátaid és a családi közösség.

 

De van, amikor szakember segítségét szükséges, érdemes igénybe venned.

A perinatális veszteséget- és így a koraszülést kísérő veszteségélményt intenzív érzelmek jellemzik: vádolod önmagad, bűntudatod lehet és haragudhatsz magadra, másokra, a világra és emellett lehet, nagyon szégyelled is magad.

Az érzelmeidet fontos tudatosítani és megélni, adni időt- és teret a gyászodnak, megengedni magadnak, hogy érezz amellett, hogy folyamatos teendők sokasága vár rád, és napi szintű küzdelem, ha kevésbé voltatok szerencsések.

Szülőpárként többszörösen terhelnek Titeket a mindennapok, és ebben kell a krízisben felborult egyensúlyt újra-értelmezni, megteremteni és egymást támogatnotok. Fontos tudnod, hogy a szülőpár nő-és férfitagja másképp gyászol, másképp próbál mindkét nem helytállni ebben a megterhelő élethelyzetben. A nő sokszor úgy érzi, párja érzékelten, nem gyászol, „csak a munkával törődik”, képtelen beszélgetni a közös veszteségről. A férfi is megszenvedi a koraszülést, csak őt másképp „nevelte” az élet. Megszokta, hogy erősnek kell lennie, hogy vinni kell tovább a dolgokat, az élet „nem állhat meg”. Tudd, hogy Ő is gyászol, csak leginkább magában, elkeseredve sokszor, hogy rajtad miképpen segíthetne, tehetetlen és egyedül van érzés a saját fájdalma mellett. Ha megértitek egymást, elfogadjátok azt, hogy másképp tudjátok kifejezni, ami rossz, ami nehéz, és megtaláljátok, miként tudtok egymásnak leginkább segíteni, kapcsolatotok megerősödve nyújthat mindkettőtöknek- és így a család egészének támaszt az elkövetkezendő évekre.

A veszteség hozzá fog tartozni életedhez, beépül a történetedbe – és tudatosítva és feldolgozva meg is erősíthet Téged– erőforrássá válhat, amely átsegít a mindennapok kihívásain, leegyszerűsítve az Élet nagy kérdéseit, átrendezi a mindennapok problémáit, hogy mi az igazán fontos, és mi nem. Új értékeket találhatsz, és új célokat tűzhetsz ki magad elé. Rámutat arra, hogy valójában kik, mi és milyen értékek fontosak az életedben?

Hogy hogyan vagy most, abba beleágyazódik addigi veszteségeid sora is. Feldolgoztad-e ezeket, vagy mélyen el vannak ásva? Volt egy elvesztett álmod- egy magzat, egy babácska már? Elvesztettél egy jövőképet – a felhőtlen pillanatokat, melyek álmaidat átszőtték? Félelemmel kísért volt várandósságod, mert már egyszer-többször elvesztetted- vagy majdnem elvesztettétek Őt?… Nem mindegy, mi a történeted – Szülőként mi a történetetek. És ami fáj, ami nehéz, az egyedi, és csakis Te tudod, mi minden sűrűsödik benne! De megosztható, letehető a terhed, oldható a szorongásod!

Mert a család, barátaid körbevesznek, bátran nyújtsd ki a kezed értük, ha szükséged van arra, hogy elmondd nekik, hogy meghallgassanak, vagy ha segítségre van szükséged. Ha nyom nagyon a teher, ha nehéz az érzelmekkel megbirkóznod, szakember segítők is várnak. És a veszteség sokszínűségében vannak sorstársak- akikkel jó megélni, hogy nem vagy egyedül sem a nehéz életeseménnyel, sem a rád törő érzelmekkel, kétségekkel. A nehéz érzelmeken túl megosztható velük egy-egy diadalmas mérföldkő elérése, az örömteli pillanatok is – ezeket együtt megélve a közösség élménye tovább erősít.

Intenzív érzelmek törhetnek Rád. Ha veszteséget éltél meg, természetes:

Ha haragszol – mindenkire, a világra, az orvosokra, de akár más, egészséges kisbabát karjában tartó vagy várandós nőre és lehet, hogy még gyűlöletet is érzel irántuk, ami miatt elönt a szégyen. Lehet, hogy bűntudatot érzel, vádolod önmagad és egyre keresed a válaszokat.

Jó tudatosítani ezeket az érzéseket, és hagyni időt magadnak- magatoknak ezek megélésére és elcsendesedésére.

Kihívások, amelyek lelki téren várhatnak Rád: önhibáztatás-bűntudat és szégyen érzése; címkék elviselése, melyet a társadalom szereplői aggatnak rád és gyermekedre; folyamatos aggodalom; ha kevésbé voltatok szerencsések, a fejlesztések kihívásai; diagnózis elfogadása – a tagadás, hárítás helyett (ez bármilyen furcsán hangzik, hosszú távon megtérül, még ha akkor, ott a könnyebb út is tűnik jobb megoldásnak).

A koraszülés mint veszteség

 

Van, amikor a nehéz érzelmek, gyötrő gondolatok és kérdések rád nehezedve túl erősen maradnak, kísértenek, és nem csak az első hónapokban. Ennek ellentétére is érdemes figyelni – amikor hallani sem akarsz többet a kórházban megéltekről, a koraszülés élményét messze hárítod esetleg és nem igazán érzel semmit. Ha ezeket éled meg – túl hosszú ideje, túl erős, akár kontrollálhatatlan érzelmeket vagy éppen az érzelmek hiányát, örömtelenséget, folyamatos rosszkedvet, érdemes szakember segítségét kérni.

De lehet, hogy csak azért, hogy a terhet letedd, megpihenhess, és erőforrásaidat megerősítve menj tovább az úton.

 

Fontos, hogy tudd, Neked mi segít, mi a jó, mit szeretnél, ha környezetedtől megkapnál, és milyen erőforrásokra (belső-külső) támaszkodhatsz? Külső-és legfontosabb erőforrásod azok az emberek, akik szeretettel körbevesznek, akikre számíthatsz. Belső erőforrásként ott vannak benned képességeid, erőd, kitartásod – hiszen végig-csináltad ezt is, itt Vagy, és babáddal sikeresen túl már sok kihíváson, együtt meneteltek tovább a kinti életben.   Ezek tudatosítása nyilván nem mindig ilyen egyszerű ebben az intenzív érzelmekkel terhelt állapotban. Ebben is segítségedre lehet egy szakember, vagy egy csoport. A megfelelő támogatás tovább erősít, magabiztosabbá válhatsz az úton, amin jársz, ami előttetek van.

Számos szakember közül választhatod ki a magadnak megfelelőt, és nagyon sokat segíthet, ha együtt, Társaddal mentek el lelki támaszért, feldolgozni a veszteséget, megerősödni. . A sorstársi közösségek, csoportok pedig közösségi élménnyel együtt nyújthatnak megtartást, támogatást ebben a nehéz élethelyzetben.

A csoportoknak számos támogató, gyógyító hatása van:

  • „Nem vagyok egyedül, meghallgatnak és figyelnek rám” élmény;
  • A csoport megtart és véd az előkerülő nehéz élethelyzetekben;
  • Sokat tanulhatsz arról, miként érdemes a környezeteddel kommunikálnod, miként tudod kifejezni és közvetíteni másoknak szükségleteidet, igényeidet
  • Új barátokra lelhetsz;
  • Megismerheted jobban önmagad – sokan izgalmas úton indulnak el a veszteség feldolgozás során önmaguk megismerésében;
  • Feldolgozhatod veszteségeidet, vagy elkezdheted a gyászmunkát;
  • Eszközöket kaphatsz arra nézve, miként tudsz megküzdeni nehéz helyzetekkel
  • Megélheted érzelmeidet egy nyitott, befogadó közegben, ahol megértenek. Ez segít az erőteljes érzelmek -harag, düh, önvád – oldásában is;
  • Kialakíthatsz magadnak egy új, vágyott jövőképet.

Földvári Nagy

 

 

Hasznos oldalak :

www.koraszulott.com

www.gyaszportal.hu

www.kharon.hu

 

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

ARCKÉPCSARNOK

Meséljenek ők, akik nekünk ott az út elején a legtöbbet segítenek.