Mivel a diabéteszesek, valamint a terhességi cukorbetegek esetén is magasabb a koraszülések aránya, így erre a témára térünk ki először. Kismamák számára a 24-26. terhességi héten minden esetben javasolt az orális vércukorterhelés (OGTT) elvégzése, két (vagy több) vércukor mérési időponttal, de azon várandósok, akiknek halmozottan fordul elő cukorbetegség a családjában, vagy más gyanújel áll fenn, korábban is kérhetik a vizsgálatot.

Miért fontos?

A kezeletlen diabétesz szövődményei természetesen függnek a fennállás tartamától. Tartós, nem megfelelő kezelés esetén a kismedence, sőt, a méhlepény erei is meszesedhetnek. Gyakran az anyukák nem törődnek azzal, hogy testsúlyuk a terhesség alatt az átlagos növekedésnél lényegesen magasabb, pedig a rendkívüli súlynövekedés hátterében a majdani diabétesz lappanghat.

Milyen károsodások érhetik a magzatot, ha a cukorbetegséget nem kezeljük idejében? Az anyából a magzatba jutott nagy mennyiségű cukor fokozott inzulinelválasztást indít el a magzatban. Ennek eredménye az erőteljes zsírszövetlerakódás, az óriásnövés és a zsigerek megnagyobbodása. Az újszülött „holdvilágarccal” születik, légzési zavarok léphetnek fel nála, magzatvíztúlképződés és anyagcsereproblémák tarkíthatják a kórtörténetét. A fejlődési rendellenességek gyakorisága 46-szorosa az átlagnak, a koraszülési gyakoriság is lényegesen magasabb.

Ultrahangvizsgálattal folyamatosan ellenőrizni kell a gyakoribb méhlepényfunkciózavart. Főleg a rosszul beállított, nem diétázó terhességi cukorbetegekben, a 34. terhességi hetet követően válhat kritikussá a méhlepény vérellátása. Még manapság is gyakoriak a diabéteszes óriásmagzatokl, akinek a születési súlya meghaladja az 5 kg-ot. Természetesen ezek a gyermekek császármetszéssel jönnek a világra, és igen sok adaptációs problémával küszködnek.

Hogyan állapítják meg az állapot meglétét?

A labordiagnosztikában (nem kismamák esetén) használt normális és határeset értékek a következőképp adottak:

75 gr glukóz terhelés után:

Normál értékek:
éhgyomri: 3,9-5,5 mmol/l vagy 70-100 mg/dl
1 óra múlva: 3,9-8,8 mmol/l vagy 70-160 mg/dl
2 óra múlva: 3,9-6,6 mmol/l vagy 70-120 mg/dl
3 óra múlva: 3,9-5,5 mmol/l vagy 70-100 mg/dl

Határértékek:
éhgyomri: 5,5-7,2 mmol/l vagy 100-130 mg/dl
1 óra múlva: 8,8-12,0 mmol/l vagy 160-220 mg/dl
2 óra múlva: 6,6-8,3 mmol/l vagy 120-150 mg/dl
3 óra múlva: 5,5-7,2 mmol/l vagy 100-130 mg/dl

Kismamák szűrésénél a jelenlegi protokoll pedig a következő:

Mindegyik vércukorvizsgálatra 10 órás éhezés után kell érkezni, tehát sem enni, sem inni nem szabad ezalatt. Miután leveszik az éhgyomri vért és megitatják a 75g glükózt tartalmazó folyadékot, nemigen szabad mozogni, mert az is befolyásolja a végeredményt (a mozgás ugyanis lefelé viszi az értéket).
Ha a 75 g glükóz elfogyasztása után a 2 órás érték eléri vagy meghaladja a 7,8 mmol/l értéket és/vagy bármelyik köztes érték a 11,1-et, terhességi diabéteszt állapítanak meg.
(Sok helyen csinálnak postprandiális vércukorvizsgálatot. Ennél, ugyanúgy 10 órás éhezés után, a tesztreggeli után, ami 2 dl tej + 1 zsömle = 40 g ch*, egy órával mért értéknek 7,0 mmol/l alatt kell lennie. Ez a vizsgálat viszont nem ad pontos eredményt, így általában rossz értékek esetén meg szokták ismételni a terhelést, ezennel már a 75g glükózos verzióban.)

A diagnózis felállítását követő első feladat, hogy a kismama megtanulja a diétát. A legfontosabb célja a diétának az, hogy viszonylag egyenletes szinten tartsa a vércukrot. (Ehhez sok esetben be kell feküdni egy napra a kórházba, ahol újabb tesztelést végeznek el és megállapítják a megfelelő szénhidrát-mennyiségeket.) A legkevesebb napi szénhidrát bevitel minden esetben el kell érje a 150 g-ot, különben sem a baba, sem pedig a mama nem jut hozzá a szükséges minimumhoz. Amennyiben ilyen alacsony diéta mellett sem tartható kordában a vércukorszint, akkor inzulinkezelés szükséges.

A diétázás szabályai:

1. Semmit nem szabad enni amiben „sima” cukor (szacharóz, illetve glükóz ) van.
2. Figyelni kell a megevett ch-ok fajtáira is: legfőképp a gyors cukrokat (azaz a magas glikémiás indexű ételek, itt lehet például megnézni ételenként) kell óvatosan kezelni.
Gyors ch-nak számítanak például: tej, gyümölcsök, gyümölcslék (azaz a fruktóz és a laktóz), tejtermékek, fehérlisztből készült ételek, burgonya.
3. A szénhidrát felszívódását gátolja az olaj és a zsír, így lassabban szívódnak fel a gyorsabb cukrok is, ha ezekkel együtt fogyasztják őket.
4. A 3-astól függetlenül vigyázni kell arra, hogy ne húst hússal, zsírt zsírral fogyasszunk, mert természetesen a koleszterinszintre is figyelni kell.
5. A kapott diétát a lehető legpontosabban tartani kell, mind időben, mind pedig mennyiségekban (lásd: a két mellékelt minta-diétát).

Kérdezz-felelek:

1. Miért kell elkerülni a gyors cukrokat?
Ezek hirtelen emelik a cukorszintet, ami majd szintén gyorsabban vissza is esik utánuk. Cukorbetegeknél, főleg a terhességi diabéteszeseknél, nagyon kell figyelni arra, hogy nemcsak ne menjen fel a vércukorszint túl magasra, hanem ne is nagyon legyenek benne ingadozások, minél egyenletesebb szinten kell tartani. (Fogyókúrázóknak is hasznos ha figyelnek erre, hiszen a gyors cukrok nagyon gyorsan laktatnak, viszont utána hamarosan meg is éhezik az ember, így összességében többet hajlamos enni. )
Persze ezen elvek ellenére kell enni gyors cukrokat is, különben kimaradna az étrendből sok fontos tápanyag. Ennek érdekében szabályozva lehet őket fogyasztani. Érdemes tízóraira például meginni egy pohár tejet, uzsonnára pedig enni valamilyen gyümölcsöt.

2. Miért különösen fontos ez reggel és este?
Reggel azért, mert amíg nem indult be az inzulintermelés, méginkább megdobhatja a vércukorszintet a gyors szénhidrát. Este pedig azért, hogy ne essen vissza túlságosan a vércukorszint reggelig, amit értelemszerűen csakis lassú cukrokkal lehet elérni.

3. Honnan tudom, hogy más ételek mennyire gyorsak?
Minden ételnek van egy úgynevezett glikémiás indexe, ami pont azt indikálja, hogy mennyire gyors cukornak számít. Általában elég a fenti alapelveket követni, nem muszáj annyira pontosan ismerni az indexeket, főleg azért sem, mert a felszívódási idők is eltérhetnek egyénenként. Ezt csak a rendszeres önellenőrzéssel, otthoni mérésekkel lehet csak kitapasztalni. Étkezés után egy órával kell mérni a legtöbb helyen alkalmazott protokoll szerint.

4. Hogyan lesz ez az étrend egészséges és teljes értékű?
Egyrészt (az 1. pont végén leírtak alapján) eszünk tejterméket és gyümölcsöket. A fehér lisztet mellőzzük, helyette teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, tésztát fogyasztunk, ami már önmagában is sokkal egészségesebb. Másrészt, mivel a húsban, tojásban, olajokban egyáltalán nincs szénhidrát, a zöldségekben pedig nagyrészt kevés van, így könnyedén tudunk egészséges étrendet kialakítani.

5. Hogyan tudom megállapítani, hogy egyes ételekben mennyi a szénhidrát?
Ehhez első sorban egy szénhidrát táblázatra van szükség, valamint egy g-os mérlegre. Otthoni főzéskor minden alapanyagot még nyers állapotában le kell mérni, kiszámolni, hogy mennyi benne a szénhidrát, majd a kész étel megfelelő hányadára is meg kell tudni saccolni.
Érdemes továbbá elolvasni a csomagolt élelmiszerek oldalán a feltüntetett tápanyag információkat, mert szerencsére sokukon rajta van a ch tartalom is.

Tippek:

Kismamáknak az édesítőszerek közül egyedül az aszpartámot ajánlják. Ilyen például a Canderel.
Mit lehet enni a Canderelen kívül a sima cukor helyett? Például fruktózt, azaz gyümölcscukrot, mert annak a feszívódásához nem kell inzulin. Lehet kapni (aranyárban… még receptre is… ) gyógyszertárban, viszont ezt sem szabad túlzásba vinni, hiszen a vércukor értékét természetesen a fruktóz is növeli.

Az egészséges átlagfelnőttnek sincs szüksége egy nap 150-220g ch-nál többre, így az egész családot rá lehet szoktatni az egészségesebb étrendre!

Ha az első időkben kicsit nehezebben is alakulna a diéta tartása, hidd el, hamar bele lehet szokni! A gyomor kicsit összemegy, rááll a gyakori, nem nagy adagokban érkező táplálék fogadására, nem leszel éhes, ráadásul nem fogsz feleslegesen sokat hízni a terhesség során! A ch tartalmat pedig rövidesen szemre is meg fogod tudni becsülni a gyakoribb élelmiszerek esetében.

*ch = szénhidrát – ebbe nem csak a „sima” cukor tartozik bele, hanem minden fajta szénhidrát.