Amikor egy koraszülött gyermeknél felmerül a hallásprobléma lehetősége, a szülők egyszerre próbálnak eligazodni a vizsgálatok, diagnózisok, hallókészülékek és fejlesztések világában. Sok család ilyenkor még azt sem tudja pontosan, milyen kérdéseket kellene feltennie. Mikor számít valóban jelentősnek egy hallásvesztés? Mit jelent az, hogy rehabilitáció? Hogyan dől el, hogy hallókészülékre vagy cochleáris implantátumra van szükség? És mire kell felkészülniük hosszú távon?

A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) hallással és hallásfejlesztéssel foglalkozó podcast adásában  Várszegi Zoltán, audiológus, hallásakusztikus, az Országos Hallás Intézet ügyvezető igazgatója és Terman Tibor közgazdász, az Országos Hallás Intézet ügyvezető igazgatója, az implantálható hallássegítő eszközök piacán több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember segített eligazodni abban, hogyan zajlik a hallásrehabilitáció, mikor lehet szükség hallókészülékre vagy cochleáris implantátumra, és miért számít különösen sokat a korai fejlesztés

A korai felismerés nem részletkérdés

A szakemberek szerint a hallásfejlesztésben az idő különösen fontos tényező.

Minél korábban derül ki, hogy a gyermek hallása támogatásra szorul, annál nagyobb az esély arra, hogy a hallási figyelem és a beszédfejlődés megfelelő irányba induljon el. Az újszülöttkori objektív hallásszűrés már az első napokban jelezheti, ha további vizsgálatokra van szükség, így a fejlesztés és a rehabilitáció is hamarabb elindulhat.

Várszegi Zoltán hangsúlyozta: önmagában egy hallókészülék vagy implantátum még nem jelent megoldást. A hallásrehabilitáció egy hosszú folyamat, amelyben az eszközök mellett a gyógypedagógiai fejlesztésnek, az utánkövetésnek és a szülők aktív részvételének is kiemelt szerepe van.

Mikor válhat szükségessé a hallókészülék?

A hallókészülék szükségességéről minden esetben audiológiai vizsgálatok és szakorvosi döntés alapján határoznak.

Várszegi Zoltán elmagyarázta: a hallásveszteség mértékét különböző kategóriákba sorolják, és elsősorban az úgynevezett beszédfrekvenciák alapján mérik fel, milyen rehabilitációs eszközre lehet szüksége a gyermeknek. A szakember szerint gyermekek esetében a leginkább ajánlott megoldás általában a fül mögé helyezhető hallókészülék. Ez stabilabban rögzíthető, jobban bírja a mindennapi mozgást és kiszámíthatóbb hangkörnyezetet biztosít.

A megfelelő készülék kiválasztásánál ugyanakkor nemcsak az számít, milyen mértékű a hallásveszteség. A gyermek életkora, hallási környezete és fejlődési szintje is befolyásolja, milyen beállításokra van szükség.  Más hallási igénye van egy néhány hónapos csecsemőnek, aki még főként csendes környezetben van jelen, és más egy közösségbe járó kisgyermeknek, akit egyszerre sok inger ér. A hallókészülékek mikrofonbeállításai, zajszűrése és működése is ehhez igazodik.

A megfelelő hallókészülék kiválasztása nem egyszerű döntés

A szakemberek szerint a családok gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat a hallókészülék-választás során. Bár sok támogatott eszköz érhető el, technológiai szempontból jelentős különbségek lehetnek közöttük.

Egy hallókészüléket hosszú éveken keresztül használ a gyermek, ezért különösen fontos, hogy a választásnál ne csak az ár vagy az elérhetőség számítson, hanem az is, hogy az adott technológia mennyire tud alkalmazkodni a fejlődő hallási igényekhez. Várszegi Zoltán szerint a szülők számára nem könnyű eldönteni, hogy egy ajánlott készülék mennyire korszerű vagy valóban megfelel-e a gyermek szükségleteinek.

A bizonytalanságot sokszor az is növeli, hogy a hallókészülék kiválasztása csak a folyamat kezdete. A családok gyakran csak később szembesülnek azzal, hogy a rendszeres kontrollok, finomhangolások és fejlesztések legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint maga az eszköz.

A hallókészülék felhelyezése csak a kezdet

A hallásrehabilitáció nem egyetlen vizsgálatból vagy egyszeri beállításból áll. A kezdeti időszakban a gyermekeknek gyakran kell visszajárniuk kontrollokra, ahol az audiológusok és gyógypedagógusok figyelik, hogyan reagálnak a hangokra, elindul-e a hallási figyelem, hogyan alakul a beszédfejlődés.

Várszegi Zoltán szerint az első időszakban akár kéthetente is szükség lehet találkozásokra, később pedig rendszeres utánkövetésre.

A szakemberek fontosnak tartják azt is, hogy a szülők lehetőség szerint jelen legyenek ezeken a vizsgálatokon. Így jobban megérthetik, hogyan hall a gyermekük, milyen területeken van szükség több támogatásra, és hogyan tudják otthon segíteni a fejlődést.

Szabó-Schönecker Zsuzsanna DSGM szakgyógytornász, érintett szülőként arról beszélt, hogy szülőként sokszor nemcsak a diagnózist nehéz feldolgozni, hanem azt is, hogy a hallásrehabilitáció hosszú távon a család mindennapjainak részévé válik. A kontrollok, fejlesztések és folyamatos visszajelzések idővel természetes rutinná alakulhatnak, de ehhez sok türelemre és bizalomra van szükség.

A gyermek audiológiai vizsgálatok speciális felkészültséget és megfelelő szakmai hátteret igényelnek. Nemcsak speciális eszközökre van szükség, hanem olyan szakemberek együttműködésére is, akik tapasztalattal rendelkeznek a gyermekek vizsgálatában. A folyamatban a gyógypedagógusok és szurdopedagógusok jelenléte is fontos szerepet játszik, hiszen egy kisgyermek hallási reakcióinak értelmezése sokszor jóval összetettebb feladat, mint egy felnőtt esetében.

A hallásrehabilitáció valódi csapatmunka. Az audiológusok, gyógypedagógusok, orvosok és szülők együttműködése nélkül a legjobb technológia sem tud megfelelően működni.

Mikor merül fel a cochleáris implantátum?

Thermann Tibor elmondta, hogy a cochleáris implantátum akkor kerülhet szóba, amikor a hallókészülék már nem tud elegendő segítséget nyújtani. Ilyenkor nem kizárólag a hallásveszteség mértéke számít. Az is fontos szempont, hogyan fejlődik a gyermek hallási figyelme, elindul-e a beszédértés és mennyire tudja használni a hallásmaradványát.

Ha a hallókészülék ellenére sem indul el megfelelően a hallási fejlődés, a szakemberek felvethetik a cochleáris implantáció lehetőségét.

A szakemberek szerint ilyenkor sem felesleges a hallókészülék viselése. A gyermek számára fontos lehet, hogy minél korábban hozzászokjon ahhoz, milyen érzés egy hallássegítő eszközt viselni a mindennapokban. Ez később a cochleáris implantátum használatának elfogadásában és a rehabilitáció során is segítséget jelenthet.

A cochleáris implantátum teljesen más technológiával működik, mint egy hallókészülék. Míg a hallókészülék a hangokat erősíti fel, addig az implantátum a hangot elektromos jellé alakítja és közvetlenül a hallóideget ingerli. A rendszer egy külső és egy belső egységből áll, a belső részt pedig műtéti úton ültetik be.

A műtét után kezdődik az igazi munka

A szakemberek külön hangsúlyozták: a cochleáris implantáció nem egyik napról a másikra hoz látványos eredményt. A műtét után több hét telik el, mire az implantátumot aktiválják, és ezután egy hosszabb hallásfejlesztési folyamat következik.

Az implantációról nem egyetlen szakember dönt. A gyermek állapotát több terület szakemberei közösen mérlegelik, és a családi háttér, az együttműködési lehetőségek, valamint a hosszú távú fejlesztés feltételei is fontos szempontot jelentenek.

Thermann Tibor szerint fontos, hogy a családok ne úgy tekintsenek az implantációra, mint egy azonnali megoldásra. A cochleáris implantátum nem egyik pillanatról a másikra „adja vissza” a hallást: a gyermeknek időre van szüksége ahhoz, hogy megtanulja értelmezni az új hallásélményt. Ugyanúgy végig kell mennie egy hallásfejlesztési úton, amelyben a rendszeres finomhangolás, a gyógypedagógiai támogatás és a szülők türelme is kulcsszerepet játszanak.

Hosszú távú folyamat, folyamatos jelenléttel

Akár hallókészülékről, akár cochleáris implantátumról van szó, a hallásrehabilitáció éveken át tartó folyamat. A kontrollvizsgálatok, a beállítások finomhangolása és a fejlesztések később is rendszeresen visszatérnek a családok életébe.

Ma már mind a hallókészülékek, mind a cochleáris implantátumok esetében jelentős társadalombiztosítási támogatás érhető el: a hallókészülékek gyermekkorban általában 90%-os támogatással érhetők el, míg a cochleáris implantáció és maga az eszköz jelenleg teljes TB-támogatással vehetők igénybe. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták: önmagában a finanszírozás még nem helyettesíti a hosszú távú utánkövetést, a rendszeres kontrollokat és a fejlesztést.

A hallásfejlesztés nem kizárólag eszközökről szól. Hanem kapcsolódásról, türelemről, közös munkáról és arról, hogy a gyermek a számára megfelelő támogatást a lehető legkorábban megkaphassa.