Amikor egy gyermek hallássérülésének diagnózisa megszületik, a legtöbb szülő azonnal válaszokat keres. Milyen fejlesztésre lesz szükség? Hogyan lehet segíteni a kommunikációt? Milyen eszközöket érdemes beszerezni? Léteznek-e olyan módszerek, amelyek megkönnyítik a mindennapokat?

A Koraszülöttekért Országos Egyesület podcastbeszélgetésében megszólaló szakemberek szerint a válaszok ritkán rejlenek egyetlen eszközben vagy módszerben. A hallássérült gyermekek támogatásában fontos szerepet kap a kommunikáció, a család aktív részvétele és a különböző szakterületek szakembereinek együttműködése.

A kommunikáció nem egyetlen úton valósulhat meg

A hallássérült gyermekek kommunikációjával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: jelnyelv vagy szájról olvasás?

Slajcho Anikó, gyógypedagógus, a Hallássérültek Tanintézetének munkatársa szerint a valóság ennél összetettebb. A jelnyelv sok hallássérült gyermek számára természetes kommunikációs forma. A szakember kiemelte: a hallássérült családokban gyakran generációról generációra öröklődik, de a hallássérült közösségekben is fontos szerepe van: az óvodákban és iskolákban a gyermekek egymástól is tanulják és adják tovább a jeleket. A halló családok számára ma már tanfolyamok és képzések is elérhetők, amelyek segítségével a szülők maguk is elsajátíthatják a jelnyelv alapjait.

A szájról olvasás ezzel párhuzamosan szintén fontos szerepet kaphat. A gyermekek természetes módon figyelik a beszélő arcát és szájmozgását, ezért az artikuláció sok esetben segíti a megértést. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelnyelv és a szájról olvasás nem egymást kizáró lehetőségek: gyakran éppen együtt alkotnak jól működő kommunikációs rendszert.

Slajcho Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy a szájról olvasás nem minden gyermek számára jelent ugyanolyan segítséget. Bizonyos esetekben a szájmozgás követése inkább nehézséget okozhat, ezért a kommunikációs módszerek megválasztásánál mindig az adott gyermek egyéni szükségleteit kell figyelembe venni.

A fejlesztés nem a fejlesztőjátékokkal kezdődik

Sok szülő szeretné tudni, milyen játékokkal vagy eszközökkel tudná otthon segíteni gyermeke fejlődését. A válasz azonban nem feltétlenül a speciális fejlesztőeszközökben rejlik.

Királyhidi Dorottya, gyógypedagógus, a Siketvakok Országos Egyesületének szakmai vezetője szerint nem az eszköz értéke vagy különlegessége számít, hanem az, hogyan használjuk azt. Egy hétköznapi tárgy, akár egy fakanál is lehet fejlesztőeszköz, ha közös tevékenység, figyelem és valódi kapcsolat társul hozzá.

A közös sütés-főzés, az alkotás, a játék vagy akár a hétköznapi feladatok mind lehetőséget teremthetnek arra, hogy a gyermek tapasztalatokat szerezzen, kommunikáljon és tanuljon. A fejlődést nem feltétlenül a legdrágább fejlesztőjátékok segítik elő, hanem azok a helyzetek, amelyekben a gyermek aktív résztvevőként kapcsolódhat a környezetéhez.

Tóth Anikó, gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa, ehhez kapcsolódva kiemelte: a hangsúly sokszor azon van, hogy a szülő észrevegye a hétköznapi helyzetekben rejlő lehetőségeket. Nem új eszközökre van szükség, hanem arra, hogy a gyermek számára a hangok, a kommunikáció és a közös élmények tudatosabban jelenjenek meg a mindennapokban.

A szakemberek szerint a szülőknek nem kell egyedül eligazodniuk a lehetőségek között. Tóth Anikó kiemelte Gisela Batliner Hallássérült gyermekek játékos fejlesztése című, kifejezetten szülőknek szóló könyvét, amely gyakorlati ötleteket ad az otthoni helyzetekben megvalósítható fejlesztéshez. Emellett a Hömbölde programot is ajánlotta, amely a beszédindításhoz és a mindennapi kommunikáció támogatásához nyújthat ötleteket a családoknak.

Nem minden nehézség oka ugyanaz

A hallássérülés egyik sajátossága, hogy sokszor nehezen észrevehető. Nem látható úgy, mint egy mozgássérülés, és a hallásra adott reakciók hiánya is könnyen félreértelmezhető.

Királyhidi Dorottya szerint különösen igaz ez akkor, amikor a hallássérülés más fejlődési nehézségekkel együtt jelenik meg. Ilyenkor a hallási nehézségek könnyen háttérbe szorulhatnak, és előfordulhat, hogy a gyermek lassabb reakcióit vagy kommunikációs nehézségeit más okokkal magyarázzák. Emiatt a hallássérülés akár hosszabb ideig rejtve is maradhat.

A szakember hangsúlyozta: minden olyan helyzetben, amikor a gyermek fejlődésében több terület is érintett, fontos tisztázni a hallás állapotát. Nem szabad automatikusan feltételezni, hogy a gyermek érdektelen, motiválatlan vagy értelmileg akadályozott. Előfordulhat, hogy egyszerűen nem jutnak el hozzá azok az információk, amelyekre a fejlődéséhez szüksége lenne.

Hallássérülés és autizmus: amikor a jelek hasonlítanak egymásra

Bizonyos esetekben a hallássérülés és az autizmus viselkedéses jelei hasonlíthatnak egymásra.

A nevére nem reagáló gyermek, az önálló tevékenykedés vagy bizonyos hangok figyelmen kívül hagyása mindkét esetben megjelenhet. Emiatt a pontos diagnózis felállítása gyakran hosszabb folyamat.

Tóth Anikó szerint ilyenkor különösen fontos a különböző szakterületek együttműködése. A gyermek fejlődésének követése során előfordulhat, hogy egy hallássérülés mellett más nehézség is kirajzolódik. Ennek felismeréséhez sokszor nem egyetlen szakember tudása elegendő, hanem több szakma közös gondolkodására van szükség.

Tapasztalata szerint sokat segíthet, ha a gyermek fejlesztésébe más területen jártas szakemberek is bekapcsolódnak. Előfordulhat, hogy ugyanazok a helyzetek és tevékenységek más megközelítéssel már eredményesebben támogatják a fejlődést.

Slajcho Anikó tapasztalata szerint a későbbi életkorban már könnyebben elkülöníthetők azok a viselkedési sajátosságok, amelyek a hallássérüléshez vagy az autizmushoz kapcsolódnak. A korai években azonban a határok gyakran kevésbé egyértelműek.

Miért fontos a szakemberek együttműködése?

A hallássérült gyermekek támogatása sok esetben szakértői vizsgálattal és szakvéleménnyel indul. Slajcho Anikó szerint az állami ellátásban a fejlesztések jellemzően ezekre épülnek. A megfelelő támogatás megtalálásához azonban gyakran nem elegendő egyetlen szakember tudása.

Tóth Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy a korai fejlesztésben sokszor több szakterület képviselői dolgoznak együtt. Ez különösen fontos akkor, ha a hallássérülés mellett más fejlődési nehézségek is jelen vannak, vagy felmerül azok gyanúja. Ilyenkor a gyermek szükségleteinek megértéséhez több nézőpontra, folyamatos megfigyelésre és közös gondolkodásra van szükség.

A szakemberek együttműködése nemcsak a pontosabb diagnózist segítheti, hanem azt is, hogy a gyermek olyan támogatást kapjon, amely valóban az egyéni fejlődéséhez igazodik.

A gyermeknek mindenekelőtt kapcsolódásra van szüksége

A szülőknek nem kell minden szerepet magukra vállalniuk. A fejlesztés fontos, a szakmai támogatás nélkülözhetetlen, de a gyermeknek mindenekelőtt szülőre van szüksége. Olyan emberre, aki kapcsolódik hozzá, figyel rá, együtt játszik vele, és biztonságot nyújt számára.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a hallássérült gyermek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása maga a kapcsolat. A közös élmények, a kommunikációra való nyitottság és a gyermek egyéni szükségleteinek megértése sokszor többet jelent, mint bármely speciális eszköz vagy fejlesztőprogram.

A családoknak ezért nem kell egyedül megtalálniuk minden választ. A megfelelő szakmai segítség, a támogató környezet és a mindennapi kapcsolódás együtt teremtheti meg azt a biztonságos hátteret, amelyben a gyermek a saját tempójában fejlődhet.