Fájó szívvel búcsúzunk Ágitól, aki évekig segítette egyesületünket a Tolna Megyei Koriphorgolók oszlopos tagjaként. Önkéntesünket ezen a napon kísérték utolsó útjára.

Mindig mosolygós volt, kedves, pozitív szemléletű és segítőkész – azután is, hogy harcolni kényszerült betegségével. Sok koraszülött baba köszönheti neki első csápos barátját, de amikor már a keze nem engedelmeskedett kellőképp, talált más módot, hogy támogassa társait. Rendszeresen eljárt a közös horgolásokra és egyéb eseményekre, ha kellett, teát vitt, ha kellett, székeket a rendezvény helyszínére, emellett vállalta a postás szerepét is, sokszor ő szállította a fonalat és az elkészült koripokat Szekszárd és Paks között.

Önkéntes társa, Ildikó egy kedves történetet is megosztott róla: Ági a műtétje után közös őrzőbe került egy fiatal hölggyel, akinek idő előtt született a kisfia. Csupán egy napot töltöttek együtt szobatársként, mégis mély nyomot hagyott az aggódó anyukában Ági kedvessége, hogy meghallgatta és igyekezett tartani benne a lelket. Miután gyermeke is kapott Koripot, mindenképp szerette volna megtalálni a készítőjét, hogy köszönetet mondjon. Mint kiderült, a sárga-kék csápos a Tolna megyei csapatban „született”. Tamara hálából, hogy volt, aki vigyázzon kisfiára az inkubátorban, és Ági kedvességének hatására többször segítette önkénteseinket fonalgyűjtési akcióval, hogy minél több PICi kaphasson horgolt barátot maga mellé.

Hálásak vagyunk, hogy Ágit éveken át önkénteseink között tudhattuk, és ahogy ez a történet is mutatja, kedvessége, nyitottsága hatással volt – és biztosak vagyunk benne, hogy ezután is hatással lesz – másokra.