fejkép: Needpix.com

Csite László öt évvel ezelőtt egyik napról a másikra csöppent a PIC, azaz a koraszülött intenzív osztály életébe, miután kisfiúk, Lackó a vártnál két hónappal hamarabb jött a világra. A másfél kilót sem érte el, először kézbe sem vehették, a túlélés volt a tét. Az apuka, amikor csak tudott, rohant a kórházba, hogy a családja mellett lehessen. László és sorstársai A padon – apa születik címmel készült színdarab főszereplői. Csite László és Tollár Mónika rendező voltak Keresztes Ilona vendégei a Mégis podcastban.

Ultrahangtól a sürgősségi császárig

Csite László és felesége, Anita korábban három babát már elvesztettek, nem hitték, hogy szülők lehetnek, amikor végre megfogant Lackó. Szépen növekedett édesanyja pocakjában. Már túl voltak a 30. héten, egy szokásos ultrahangvizsgálaton viszont úgy tűnt, mintha nem lenne minden rendben.

„…irány föl Budára, a hegyre. Speciális ultrahangvizsgálat. Igazából nincsen semmi. Kisebb a gyerek, mint kellene, de hát én sem vagyok egy nagydarab, a feleségem kisebb” – így idézte fel az öt évvel ezelőtt történteket Csite László a Mégis podcastban. Annyi látszott az ultrahangon, hogy a méhlepény meszesedett, vagyis jobban öregedett, mint kellett volna. „Nem kell betenni a mumusokat a szekrénybe, fölösleges félni” – nyugtatta a házaspárt a nőgyógyász, de azért később orvosi tanácsra bementek a Honvédkórházba, ahol egy koraszülött specialista is megnézte a babát. Azt hitték, egy vizsgálatra mennek, de ott szóltak, „kell a táska”, az anyukát ugyanis benn tartották.

Pár nappal később este László telefont kapott, jöjjön, mert jön a baba.

Sürgősségi császárral megszületett Lackó. Farfekvéses volt, rátekeredett a nyakára a köldökzsinór, megfordulni sem tudott volna.

„Annyira piros volt, nem volt kész”

1380 gramm és 40 centi, egy másfél kilós kenyérnél is kisebb volt – így jött világra. Amikor megszületett, átvitték a koraszülött intenzívre. Az apa hozzáérhetett, de kézbe nem vehette. „Kire, mire hasonlít?” – kérdezte a nővér az újdonsült apukát. „Lazac” – tört ki az őszinte vélemény Lászlóból. „Annyira piros volt, nem volt kész (…) A koraszülöttes nővér, aki ott volt velem, elnevette magát. És ez egy akkora feloldás volt!” – mesélte az édesapa.

A Honvédban családbarát koraszülött intenzív van, vagyis az anya bent lakik a picivel, az apák meg bármikor látogathatnak. László mindennap munka után a hátsó bejáraton betekert, letette a biciklit, teljesen mindegy volt, hány óra múlt, sőt előfordult, hogy bent is aludt. A koraszülött intenzíven szerencsére csak pár napot, de a koraszülött osztályon több mint egy hónapot töltöttek.  Az osztályon az apuka az utolsó helyen van, de ez így van rendjén László szerint.

„Hogyha most azt kérdezném tőled, hogy hány helyet tudsz mondani, ahol két-három óránként fölébresztenek, akkor nekem Guantánamo jutna eszembe, meg a koraszülött intenzív az anyáknak, merthogy annyi időnként etetni kell a gyereket.”  

A megnyugvást az jelentette, amikor végre hazaengedték őket, de ez László szerint nem olyan, mint „a wellness hotelben, hogy becsekkolsz, és akkor tudod, hogy mikor jössz ki”. Amikor végre hazavihették Lackót, letették a nagy ágyra, és csak nézték, hogy végre, ezt akarták, erre vágytak.

Hónapokba telt, mire László meg merte fürdetni csöppnyi kisfiát. Addig inkább csak a problémák megoldása volt az ő feladata.

„Megértettem a feltétel nélküli szeretet fogalmát”

A koraszüléssel váratlanul érkezett a baba, Lászlónak is fel kellett dolgozni, hogy igen, ő most apa lett. És hogy mikor vált igazán apává? „Az egyik, amikor először láttam az inkubátorban. (…) Hú, most akkor tényleg itt van és lélegzik, és akkor ez már nem várakozás, hanem csináljuk. A másik pedig, akkor már otthon voltunk, és valamelyik este sétáltam vele, mert sírt; mert mit csinál egy gyerek, hát sír, és akkor mit csinálnak a szülők, felváltva altatják. (…) Akkor megértettem valahogy a feltétel nélküli szeretetnek a fogalmát. És az furcsa, hogy van egy olyan élőlény, akit nem tudsz nem szeretni.”

Lackó ma már ötéves, egészséges nagyfiú. Járnak utánkövetésre a kórházba, amikor neurológus, pszichiáter, konduktor foglalkozik az egykor koraszülött gyerekekkel. Talán jövőre lesz az utolsó ilyen alkalmuk. Lackó teljesen utolérte magát, ugyanott tart a fejlődésben, mint a vele egykorú gyerekek. „Nem mondanád meg, hogy koraszülött. Ha most itt lenne, akkor lehet, hogy nem ötévesre, hanem négy és egy picire tippelnéd, merthogy kisebb.” A szülei tudják, beszélni kell vele arról, mit jelent az, hogy ő koraszülött. Azért, hogy ne legyen ez egy olyan kifejezés, amit a gyerek hall magával kapcsolatban, de nem tudja, hogy mi az.

Színpadon a koraszülött apák története

A koraszülött intenzíven az első a baba, a második az anya, és az apa valahol a folyosó végén vagy a szomszéd boltban van, hogy megvegye, ami kell – hangzik el A padon – apa születik című színházi előadásban. Tollár Mónika rendező kapott tíz mélyinterjút: tíz, számára ismeretlen férfi, apa valós élettörténetét, akiknek a gyermeke a vártnál korábban érkezett. Ezekből választott ki hármat, majd László, Bence és Zsolt történetéből színdarabot írt. A három szerepet Zámbori Soma (ő alakítja Csite László karakterét), Inotai Ákos és Bozsó Péter színművészek játsszák, akik mindhárman apák is.

Lackó az előadásban Lóci névre hallgat. László azt mondja, nem gondolkodtak azon, hogy a történetüket egy ilyen előadás formájában megosszák-e a nagyközönséggel.

Szerinte a magyar társadalomban hajlamosak vagyunk nem beszélni dolgokról, holott beszélni kellene arról, hogy nem rózsaszín álom a gyerekszületés.

A darab egy évig készült. Tollár Mónika rendező úgy tudja, nem jött létre még olyan mű sem Magyarországon, sem külföldön, amely a szülés témáját az apák szemszögéből dolgozta volna föl. A színdarab a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) szárnyai alatt született, 2022 novemberében mutatták be.

A podcastet itt meghallgathatja.

A podcast és a cikk megjelenésének támogatója a Szerencsejáték Zrt.

forrás: képmás.hu – Pataki Sára – 2023. 12. 28.