A Segítsüti akció által támogatott intézményektől kértünk rövid bemutatkozó cikkeket. Ezen cikksorozat első eleme következik.
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján közel 30 éve működik a regionális feladatokat ellátó Perinatális Intenzív Centrum (PIC), amelynek feladata a Dél-Dunántúl betegen született, intenzív ellátást igénylő újszülötteinek gyógyítása. A PIC-be általában három megyéből – Baranya, Somogy, Tolna – szállítunk betegeket, de speciális kórképek diagnosztizálására (pl. genetika), illetve kezelésére (sebészet, idegsebészet, szemészet) az ország egész területéről érkeznek újszülöttek.
A hasonló betegcsoportot kezelő Szülészeti Klinikai újszülött intenzív osztály csak a helyben született újszülöttek ellátását végzi.
Az osztályhoz szorosan kapcsolódik az alapítványi keretek között végzett újszülöttszállítás, amelyet szintén a PIC orvosai és nővérei végeznek a fenti megyékből.
A klinikán évtizedek óta komoly tudományos kutatások folynak, ezek egyik fontos területe a neonatológia. Olyan személyek fémjelezik az újszülöttekkel foglalkozó tudományos és gyógyító munkát, mint Dr. Mestyán Gyula, Dr. Fekete Miklós, Dr. Heim Tibor, Dr. Rubecz István, Dr. Vinczellér Mária, Dr. Schultz Károly.
Jelenleg 15 intenzív ágyon és 4 subintenzív ágyon történik az újszülöttek gyógyítása.
Két neonatológus szakorvos, ügyeleti szolgálatban további 7 gyermekgyógyász szakorvos dolgozik az osztályon. A nővérek száma 22, egy technikus végzi a műszerek javítását, karbantartását.
A gyermekgyógyászati graduális és postgraduális képzésben is fontos szerepe van az osztályon folyó neonatológiai munkának.
Az osztály betegforgalmát, illetve a halálozást a két alábbi ábra mutatja.
1. ábra Betegforgalmi adatok (összes ápolt beteg) 1988-2009
2. ábra A PIC-ben meghaltak száma 1988-2009
Látható, hogy az ápolt betegek száma csökkent, bár az utolsó években nem változott. Ugyanakkor egyre kevesebb újszülöttet, csecsemőt vesztettünk el, azaz a halálozás csökkent. A túlélés számszerű növekedése mellett a minőségi túlélés mutatói is kedvezőbbé váltak.
Az átlagos ápolási idő közel egy hónap (1-357 nap) , azonban az egyre éretlenebb, egyre súlyosabb betegek miatt az ápolási idő növekszik.
A kezelt újszülöttek kb. 50%-a igényel respirációs kezelést.
Az osztály műszerparkja és egyéb felszerelése csak a civil szféra segítésével (az osztály alapítványa, ajándékozások, egyéb alapítványi pályázatok, stb.) volt éveken keresztül olyan szintre emelhető és olyan szinten tartható, hogy az a követelményeknek elfogadható mértékben megfeleljen.
A neonatológiai ellátásban résztvevő személyek Magyarországon, így a régióban is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik általánosan elfogadott egészségügyi mutató, a csecsemőhalálozási érték csökkenjen. Ez hazánkban is 2010-ben 5‰ alá csökken, és csaknem eléri az európai átlagot.
Az osztály munkarendjéhez tartozik a szülőkkel való kapcsolattartás, ami részben telefonon keresztül történik, de mindenképpen törekszünk a személyes találkozásra. Sőt szorgalmazzuk, hogy az anyák a hazaadás előtt járjanak be néhány alkalommal, amelyek során a csecsemő ellátásával kapcsolatos tennivalókat – etetés, neurohabilitatio, speciális tennivalók, stb. – a nővérek, gyógytornászok megmutatják, megtanítják.
Mindenkor nagy öröm az osztály dolgozói számára, ha a korábban ápolt betegeket csecsemő, gyermek korukban a szülők visszahozzák megmutatni, illetve beszámolnak arról, hogy milyen eredményeket értek el a gyermekek. Fontos összetevője ez a visszajelzés abból a szempontból, hogy a neonatológiai munka értelmét, eredményeit hosszútávon is láthassuk.