Az étkezési szokások kialakításában fontos szerepet játszik a család bevonása, a nyugodt légkör megteremtése és a gyermekek jelzéseire való érzékeny reagálás. A koraszülöttek táplálása a családjuk számára sokszor jelent kihívást, mert ezek a gyermekek különösen érzékenyek a környezetükre. Épp ezért szülőként kulcsfontosságú, hogy olyan táplálkozási környezetet alakítsunk ki, amely támogatja gyermekünk harmonikus növekedését és biztonságérzetét.

Az étkezés nemcsak a fizikai fejlődést támogatja, hanem a biztonságérzet és a kötődés erősítésének is az egyik meghatározó pontja. Egy koraszülött gyermek számára az étkezési szokások kialakítása különösen fontos, hiszen ezek az elsődleges interakciók, amelyek során megtanulhatja az önállóságot, és érzelmileg kapcsolódhat a szülőhöz. Az étkezési nehézségek leküzdéséhez ezért elengedhetetlen, hogy a szülők olyan légkört biztosítsanak, ahol a gyerek felszabadultan tud kapcsolatot teremteni az étellel és a családtagjaival.

Az étkezés mint közös élmény

Siba Mónika, gyógypedagógus, logopédus, integrált szülő-csecsemő konzulens, képzésben lévő családterapeuta a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) evésfókuszú ellátásáról szóló  podcast adásában kiemelte, hogy az étkezések során fontos kiküszöbölni a figyelemelterelő tényezőket, és érdemes olyan légkört teremteni, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek a családi környezetben biztonságban érezze magát. A közös étkezés során a gyerekek figyelhetik a többieket, ami pozitív mintát jelent számukra, és hozzájárulhat az egészséges étkezési szokások kialakításához. A szakértő hangsúlyozta, hogy az étkezési időt és a játékidőt válasszuk külön, ugyanakkor hagyjuk, hogy a gyermek szabadon felfedezhesse az ételeket, így az étkezés élvezetes tapasztalattá válik.

Kis adagok, nagyobb sikerélmény

A kis adagok felkínálása nagyban hozzájárulhat a gyermekek sikerélményéhez és önállóságához. A szakértő szerint, ha csak néhány falatot kínálunk egyszerre, és a gyermek elfogyasztja azokat, akkor az az érzése lesz, hogy teljesítette az elvárásokat, ami ösztönözheti őt további falatok elfogadására. Fontos, hogy ne jutalmazzunk étellel, hiszen ez kedvezőtlen asszociációkat alakíthat ki. Az étkezés örömteli közös élmény, nem pedig egy jutalom elérésének eszköze.

Az ételek fokozatos bevezetése

A szenzorosan érzékeny gyermekek számára az új ételekkel való ismerkedés hosszabb időt vehet igénybe. Akár 8-15 alkalommal is találkozniuk kell ugyanazzal az étellel, hogy elfogadják azt. Siba Mónika tanácsa, hogy az ételeket fokozatosan, kisebb mennyiségekben vezessük be, és ne erőltessük, ha a gyermek nem fogadja el rögtön. Fontos továbbá, hogy hagyjuk a gyerekeket megérteni, hogy az étel az asztalon marad; például, ha nem szeretné elfogyasztani, átteheti egy külön tányérra, de nem dobálhatja le az ételt, így tanulják meg a tiszteletteljes hozzáállást az étkezéshez.

Váltás az étkezési helyzetek között

Tory Vera, gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos, integrált szülő-csecsemő konzulens, az Észak-budai Szent János Centrumkórház Gyermek-, Koraszülött és Csecsemőosztályának osztályvezető főorvosa elmondta, hogy az átmenetek, például a játékidőről étkezésre való váltás, gyakran problémás lehet a gyermekek számára. Mindkét szakértő szerint a legjobb, ha a szülők felkészítik a gyermekeket az étkezésre – egy ismétlődő mondókával vagy egy játékkal, amely segít nekik ráhangolódni. Az étkezés végén pedig közös takarítással, rendrakással jelöljük ki az étkezés befejezését, hogy a gyerekek könnyebben megértsék a tevékenységek struktúráját és azt, hogy mikor mi következik.

Az éhség-jóllakottság szabályozásának támogatása

Az étkezések során kiemelten fontos, hogy figyeljünk a gyermek jelzéseire. Ha egy gyermek jókedvűen, aktívan vesz részt az étkezésben, de egy idő után kifárad, engedjük, hogy pihenjen egy kicsit, majd később visszatérhetünk az etetéshez. Az étkezés nyugodt, támogató környezete hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják felismerni és szabályozni saját éhség- és jóllakottságérzetüket.

A koraszülött gyermekek etetésekor a szülők számára alapvető feladat a gyermeki jelzések pontos megértése és az ezekre adott válaszok finomhangolása. A szülők bizalommal fordulhatnak gyermekeik természetes ösztönei felé, hiszen ez hosszú távon segíthet a stresszmentes étkezési helyzetek kialakításában. Fontos, hogy minden gyermek más ütemben fejlődik, így az étkezésekhez való hozzáállás és a türelem kiemelt szerepet kap a családok mindennapjaiban. Az étkezés öröme és az önállóság érzése fokozatosan épül ki, és ebben az érzékeny szülői jelenlét az, ami megalapozza a harmonikus kapcsolatot az étellel és a családdal egyaránt.

A táplálás egy olyan kapcsolati tér, amelyben a gyermekek érzelmi biztonságot és stabilitást nyerhetnek. Az elfogadó, ösztönző étkezési környezet megteremtése lehetővé teszi számukra, hogy magabiztosan fedezzék fel az étkezés örömeit és saját jelzéseiket. Tudatos, támogató szülői jelenléttel kialakítható egy olyan rutint, amely hosszú távon is pozitív hatással lesz a gyermekek étkezési szokásaira és érzelmi fejlődésére.