Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

Ha túl korán jön a baba

Mi történik, ha korán jön a baba? A koraszülés után mikor hagyhatja el a koraszülött intenzív osztályt a baba?

A koraszülés majdnem minden tizedik kisbabát és édesanyát érinti hazánkban, és bár ez megfelel az átlagnak, Magyarországon van még mit tenni a tájékoztatás, a diagnosztizálás és a kezelés terén. Pedig a kockázatok időben történő felismerése, a kismama, majd a baba megfelelő kezelése és ellátása jelentősen javíthatja a korababa életkilátásait.

A koraszülések aránya hazánkban 9%, ez évente nagyjából 8500-9000 koraszülött babát jelent, közülük több mint 6000 intenzív koraszülött osztályon (PIC) kezdi meg az életét. Összehasonlításképpen: a svéd babák 4,7 %-a, a franciák 6 %-a, az osztrákok 5,5 %-a koraszülött. Dacára a koraszülés területén elért óriási fejlődéseknek, hazánkban ezen a téren van még tennivaló főleg a prevenció és a kezelés területén. Kényes téma ez, nem beszélünk róla, miközben a korán szülő anyákat – még akkor is, ha önhibájukon kívül jött ideje korán a baba – mardossa az önvád, esetleg még le is tagadják, ami velük történt. Létezik ugyanis egy tévhit, miszerint a koraszülést az anya gondatlansága okozza, pedig az esetek többségében szó sincs erről.

Mi az oka, ha korán jön a baba?

Az esetek felében (!) nem lehet tudni, mi váltja ki a koraszülést, a másik felében viszont rizikófaktorként szerepet játszhat az anya életkora (18 év alatt és 40 év felett magasabb a kockázat), az ikerterhesség, terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, húgyúti fertőzések, korábbi koraszülés, a stresszes életmód, a rossz szociális és higiénés körülmények, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás. Sokan osztják a véleményt: a koraszülés sajnos bárkivel megtörténhet akkor is, ha mindenre odafigyelt és minden utasítást betartott.

Meddig koraszülött a baba?

Mi fán terem a koraszülés?

Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra. Az életben maradási esélyek és a későbbi életminőség szempontjából fontosabb a terhesség kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya. Például egy 27. hétre 700 grammal született kora-baba jelentős „előnyben” van egy 24. hetes, 800 grammos babával szemben. A 24. hétre születettek egészséges életben maradási esélye 10-15% A koraszülöttek (különösen a 28. hét előtt) már néhány órásan megtapasztalják a fájdalmat, a légzési nehézségeket, s nem kaphatják meg ugyanazt a törődést, szüleik simogatását, mint időre született társaik. Gyakran igényelnek lélegeztetést, az idegrendszer éretlensége és sérülékenysége miatt pedig a későbbiekben előfordulhatnak neurológiai eltérések, érzékszervi károsodások.

Koraszülöttek esélyei

Jó esélyek a túlélésre

A koraszülést az esetek jelentős részében még gondos orvosi felügyelet mellett sem tudják megelőzni, de a szülés késleltetésére és a koraszülött életkilátásainak javítására korszerű eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon fontos például a kortikoszteroid nevű anyag, közismertebb nevén a tüdőérlelő injekció. Ennek beadása fenyegető koraszülés esetén a szülész-nőgyógyász feladata, aki ezzel tudja segíteni a baba tüdejének érését. A Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) kulcsszereplői a kora-babák gondozásának, a károsodások kivédésének. Itt neonatológusok, azaz újszülött-koraszülött gyógyászok és jól képzett nővérek ápolják a kicsiket. A legmagasabban felkészült osztályokon (PIC III.) az 1000 gramm alatti, 24-25. hetes koraszülötteknek is van esélyük a túlélésre.

A környezet megbélyegez

Eddig a tények és az adatok. Ezekkel „felszerelkezve” ültünk le beszélgetni Kulcsár Judittal, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület (KORE) egyik alapítójával, aki nem mellesleg gyógypedagógus. Arra voltunk kíváncsiak, miért osztják a véleményt, miszerint van még tennivaló? Judit egyébként két gyermekes édesanya, kisfia és kislánya is szívritmuszavarral született, Milán ráadásul korábban a kelleténél. Judit a szülés után a sorstársakhoz fordult lelki támaszért, tavaly pedig együtt megalapították a KORE-t. Amellett, hogy fontosnak tartják a társadalom felvilágosítását, lelkisegély-szolgálattal segítenek az érintetteknek: törődéssel, meghallgatással, tapasztalatokkal, információkkal, azaz csupa olyan dologgal, amiből – ahogy Judit mondja – kevés jut a koraszült anyukáknak. „Ők hetekig, hónapokig nem ölelhetik meg gyermeküket, környezetük gyakran megbélyegzi, segítség nélkül magára hagyja őket” – sorolja a szomorú helyzetet Judit, aki további problémákat is lát…

Tájékozódni kell!

„Tájékoztatással, megelőzéssel és megfelelő ellátással csökkenteni lehetne a koraszülöttek számát” – hangsúlyozza Judit, aki szerint az orvosok, védőnők, szülésznők csupán bele-belekapnak a témába (rosszabb esetben letorkolják az érdeklődő kismamát, hogy nem így kell hozzáállni), de hogy a koraszülés mivel jár, hogyan lehet rá felkészülni, arról nem igazán beszél senki. Mert Magyarországon ez tabu. Judit úgy látja, a kismamák is csak akkor ássák bele magukat a témába, amikor már túl vannak egy ilyen traumán. A KORE arra szeretné biztatni a kismamákat, hogy tájékozódjanak és ne féljenek kérdezni, kérni. Hiszen az orvosnak az a feladata, hogy válaszoljon! És annak is érdemes utánajárni, mely kórházakban működik PIC… Fel kell készülni arra, ha túl korán jön a baba.

Csökkenő túlélési esélyek

„A nőgyógyászoknak nagy a felelősségük. Sokan például magnéziumot, illetve tartós ágynyugalmat írnak elő a kismamának, ha megállapítható a koraszülés kockázata, ez viszont nem biztos, hogy elegendő a koraszülés megelőzésére. Emellett modern diagnosztika is kellene, fontos lenne tisztázni, hogy alacsony vagy nagy kockázatú terhességről van-e szó. Fenyegető koraszülés esetén pedig tocolysis-sel meg kell próbálni megakadályozni a koraszülés bekövetkezését – mondja Judit, aki azt is hozzáteszi: fenyegető koraszülés esetén szakmai ajánlás, hogy a 34. hét előtt a tüdő érlelésére szteroid kezelés szükséges. Ami egyébként egy olcsó injekció, ám sokszorosan növeli a baba életbenmaradási -, illetve minőségi életre való esélyét. A szomorú tény az, hogy ezt a kismamák – az európai 80%-os átlaggal szemben – kb. 35%-a kapja csak meg. Nem tudni, miért. És itt egy másik probléma is… „Szintén a szakmai protokoll írja elő, hogy a 32. terhességi hét előtt beindult koraszüléseknél a babát méhen belül (még megszületése előtt) kell szállítani PIC III-mal rendelkező intézménybe, mert így a legnagyobb az esély az egészséges életben maradásra. Ennek ellenére sok babát először világra segítenek, majd tovább szállítják őket – szerencsésebb esetben az adott kórházon belül másik épületbe, rosszabb esetben kilométerekkel arrébb. Minél messzebbre kell vinni a babát, annál jobban csökkennek a túlélési esélyek” – magyarázza Judit.

Koraszülött intenzív osztály-Ha túl korán jön a baba

Meddig vannak az intenzív osztályon?

A koraszülötteknek általában addig kell az intenzív osztályon maradniuk, amíg el nem érik a 34-35. hetes kort, de az ellátás itt nem ér véget – az utógondozásnak, a korai fejlesztésnek is nagyon fontos szerepe van. Kiváló módszerek állnak ehhez rendelkezésre, köztük 3 hungarikum: a Katona-féle neuroterápia, a Pető-módszer és a DSGM-terápia. Judit szerint sajnos e téren is vannak hiányosságok, ugyanis a korai fejlesztést illetően sajnos nem egyértelmű a szereposztás az egészségügy és a közoktatás között. Pedig a korai fejlesztés lényege és csodája éppen abban rejlik, hogy minél előbb el kell kezdeni.

„Probléma, hogy a kórházak zömében nincs pszichológus, aki segítené a babájától elszakított édesanyát a trauma feldolgozásában. Ugyanilyen kevés azon helyek száma, ahol lehetőség van a kenguru módszerre, azaz arra, hogy a babát rendszeresen, a nap nagy részében az inkubátorból anyukája meztelen mellkasára helyezzék. Ez bizonyítottan jó hatással van a kora-babákra, nem véletlen, hogy világszerte alkalmazzák. Nálunk érthetetlen módon még gyerekcipőben jár.

Van még tennivaló, nem vitás. A KORE legfőbb célja, hogy „közelebb hozzák” a témát, a traumán átesett családok számára pedig fejlesztési módszereket, szakembereket, intézményeket ajánlanak. Hogy tudják, mire számíthatnak, és képesek legyenek bízni a jövőben, a kicsi gyermekükben, és abban, hogy igenis mindannyian teljes életet élhetnek majd.

 

A cikk, egyesületünk közreműködésével a BabaPatika magazinban jelent meg.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

VI. KORE Családi Élménynap

Időpont: 2023. november 18. szombat, 10.00 – 19.00 óra | Helyszín: KÖLYÖKPARK Játszóház, Mammut 2. Bevásárlóközpont, III. emelet (1024 Bp., Lövőház u. 1-5.)

Szupervízió a „szakember szerviz”

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy rájuk is gondoljunk, hiszen nem mindennapi hivatás, amit ők végeznek.
Éppen ezért online, kiscsoportos szupervíziós lehetőséget szeretnênk nekik, nektek biztosítani.

KORASZÜLÖTT GYERMEKEK UTÓGONDOZÁSA

Koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai diagnosztizálás és a korai fejlesztés jelentőségét. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a baba „rendben”