Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

Gyermekjogok Világnapja

Ma van a Gyermekjogok Világnapja
A SZÜLŐ ÉS A KISKORÚ GYERMEK JOGAI
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon jogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok tartalmában mutatkozik meg.
A differenciálás oka az, hogy a gyermek életkori sajátosságaiból adódóan bizonyos döntések meghozatalára képtelen, ezért minden jogrendszernek fokozott védelemben kell őt részesítenie, különös tekintettel az olyan speciális helyzetekre, mint például a kórházi ápolás. Meg kell vizsgálni, hogy a jog ebben az esetben kit tekint gyermeknek.
Magyarországon az általános szabályok e körben megkülönböztetnek cselekvőképtelen (14. év alatti) illetve korlátozottan cselekvőképes (14–18. évig) személyeket, majd a 18. életév betöltésével válik mindenki nagykorúvá (cselekvőképessé). Az egészségügyi ellátásban az életkorra való tekintet nélkül a 18. év alattiak esetében a cselekvőképtelenekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az emberi méltósághoz való jog
A kérdést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza. A méltósághoz való jog is olyan korlátlan és minden körülmények között tiszteletben tartandó jog, amelyet soha, senkivel szemben nem szabad megsérteni és éppen akkor kell fokozottan érvényesíteni, amikor az érintett jogainak érdekében való fellépésre képtelen, különösen életkora miatt. Gyermekek esetén ugyanúgy tiszteletben kell tartani annak szeméremérzetét és emberi méltóságát, mint bármelyik felnőtt betegtársa esetében.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog és visszautasítása
Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 6. §-a) Ezen jog tartalma nyilvánvaló, probléma csupán az ellátás visszautasítási jogának gyakorlása során merül fel, különösen, ha gyermekről van szó. A hatályos magyar jogszabályok alapján a kiskorú jogainak érdekében szülője (gyámja) köteles eljárni, de visszautasíthatja-e gyermeke életmentő kezelését? Az egészségügyi törvény értelmében a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegek esetében az olyan ellátások, amelyeknek elmaradása egészségi állapotukban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozhat, nem utasíthatók vissza.
Ezen szigorú szabály alapján egyetlen kivétel létezik, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A törvényes képviselő az ellátást írásban utasíthatja vissza: ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával igazolt nyilatkozatban. Ezzel szorosan összefügg az intézmények elhagyásának a joga, ahonnan a gyermek elvitelére csak szülő (törvényes képviselő) jogosult, abban az esetben, ha a gyermek állapota már nem teszi indokolttá a kórházi kezelést. A szülőnek (törvényes képviselőnek) joga van saját felelősségére elvinni beteg gyermekét, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ezt a jogát azonban csak addig gyakorolhatja, ameddig a beavatkozás visszautasítása nem okoz életveszélyt, vagy nem fenyeget súlyos vagy maradandó sérüléssel, egészségkárosodással.
Kapcsolattartás
A gyermekek egészségügyi jogai között kiemelt fontosságú a kapcsolattartás, illetve a kiskorú beteg melletti kórházi benntartózkodás joga. A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (4) bekezdés]. Itt kiemelt szerepet kap az intézményi házirend, amelyben meg kell határozni, hogy milyen feltételek mellett tartózkodhat benn a szülő a kiskorú beteg mellett.
Az egészségügyi szolgáltató intézményben folyó gyógykezelést, betegellátást, a szülő benntartózkodása nem hátráltathatja, nem zavarhatja. Az adott egészségügyi intézmény tárgyi feltételrendszere is behatárolhatja a benntartózkodást, azaz, hogy milyen lehetőségekkel lehet megvalósítani az együttlétet.
A tájékoztatás és az egészségügyi dokumentáció megismerése
Az ellátásra kerülő gyermeknek joga, hogy értelmi képességének és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatást kapjon. A szülőnek joga az egészségügyi dokumentáció megismerése, amelyről saját költségen másolatot kérhet. A szülőnek joga van a teljes körű és érthető tájékoztatáshoz a törvény adta kereteken belül. A betegen beavatkozás, bármilyen kezelés csak akkor végezhető el, ha ezek elvégezhetőségéről beleegyező nyilatkozat születik. Ettől eltérni kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet. Az ellátásra kerülő gyermekeket megilleti az orvosi titoktartáshoz való jog. A kezelőorvos vagy a főigazgató által megbízott személy megkeresésre a beteg állapotáról a sajtót tájékoztathatja. A sajtónak tett nyilatkozat a gyermek személyi adatait nem tartalmazhatja. A sajtó tájékoztatását a szülő (törvényes képviselő) írásban megtilthatja, ebben az esetben a gyermek állapotáról semmilyen felvilágosítás nem adható a sajtó képviselőinek. A nyilatkozatot csatolni kell a betegdokumentációhoz.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Gyermekjogok Világnapja

Ma van a Gyermekjogok Világnapja A SZÜLŐ ÉS A KISKORÚ GYERMEK JOGAI Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket