Nem vagyok szakértő. Érintett vagyok. Szülőként.
31. hétre született ikerpár anyukájaként. A kórházból kikerülve – hat és fél hét után-két és fél évig jártunk magánúton különböző fejlesztésekre. Dévény terápia, Gézengúz alapítvány, itthon Katona módszer szerint tornáztattuk és minden este masszíroztuk őket.
Nagyjából két és fél éves korukra beérték kortársaikat, Dorkának voltak még kéz-szem, és két kéz koordinációs problémái.
Nagyon sokat tépkedtünk különböző anyagokat (csomagolópapír, írólap, alufólia) persze résen kellett lenni, hogy ne kerüljön a szájába belőle.
A csippentő mozgás gyakorlásához csokis puffasztott rizst vettünk és azt pakolgattuk egyik bögréből, edénykéből a másikba, itt nem volt gond, ha a játékos gyakorlás végére elfogyott a „fejlesztő eszköz”.
Szigorú felügyelet mellett gyurmáztunk sokat. Próbáltunk gömbölyíteni, sodorni. Nyáron homokoztunk, gyúrtuk/tapasztottuk a vizes homokot. Vastag zsírkrétával firkáltunk nagy kiterített csomagolópapírra.
A lányok most öt évesek, ez idő alatt sok tapasztalatot szereztem, kialakult egy házi fejlesztési tervünk, ezt szeretném megosztani a hasonló problémával küzdőkkel.
Először is fontos a kézfej és az ujjak izmainak edzése:
- ujjtornával és ujjkiszámolósokkal (ehhez segítségünkre van a Hüvelykujjam c. könyv)
- mindennapi tevékenységek (gombolás, cipőfűzés, tépés, csipeszelés
- gyurmázással, a legtöbb gyerkőc nagyon szereti. Ezen kívül minden szülőt arra biztatok, hogy süssön együtt a kicsikkel. Mi egy héten legalább egyszer készítünk együtt valamilyen gyúrást, nyújtást, szaggatást igénylő tésztafélét. Ez azon kívül, hogy remek szórakozás, még fejleszt is. Lassan úgyis aktuális lesz a mézeskalács receptek leporolása/begyűjtése.
Tapintásos tapasztalatszerzéssel fejlesztjük a formaérzékelést
- ki kell találnia mit rajzolunk a hátára, hol és mivel érintettük meg (ujj, tenyér, ököl)
- tapogatós játék (takaró alá nyúlva kell kitalálni mit rejtettünk el)
- hideg-meleg érzékeltetése
Alakállandóság fejlesztése:
- egy-egy formát körberajzolunk, majd kitöltjük (festéssel, színezéssel, tépéssel-ragasztással)
- alapformák szerint osztályozunk tárgyakat (ajtó-téglalap, óra-kör)
- ritmikus sorok kirakása a tanult formákból
Figyelem fejlesztése:
- keress pl. négyzet alakú dolgokat a szobában
- válogatások (szín, méret, forma szerint)
- két tárgy közötti különbség megfigyelése
- mi változott (tárgy hiányának felismerése)
- memóriakártya
Ezek után jön majd a betűelemek elsajátítása, de ezzel még nem sietünk.
Az elsajátítás fokozatai:
- a tanulandó elem követése a földön (járással, labdagurítással, autó vezetésével)
- a betűelemet mozgással is megalkotjuk
- táblára v. papírra rajzolt elem átírása
- íráselem érzékelése: gyurmából, fonalból készült elem végigtapogatása
- végül a betűelem átírása papírra
A logopédia felmérésen Dorkának nehezen ment az a feladat, amikor 3-4 összefüggő kép alapján kellett egy történetet elmesélni és a képek helyes sorrendjét meghatározni. Ezért most a mindennapi életben is többet beszélgetünk az összefüggésekről és használjuk Bocsák Veronika: Tollforgató c. könyvét.
A helyes ceruzatartással szerencsére nincsen gondja Dorkának, de a könnyebb ceruzahasználat miatt a ceruzákat és a zsírkrétákat is lecseréltük háromszögletűre. Van belőle vastagabb és vékonyabb készletünk is.
Itt rengeteg klassz fejlesztő/foglalkoztató füzet található a hasonló problémákkal küzdő gyerkőcöknek.
Mivel Dorkának beszédhibája is van – szeptembertől logopédushoz is fogunk járni – ezért mindenképpen olyan iskolát fogunk választani neki, ahol a Meixner Ildikó féle könyvből tanulnak majd olvasni.
A ‘foglalkozások’ mellett sokat vagyunk a szabadban, futkosnak, hintáznak (egyensúly fejlesztés), saraznak, bicajt tekernek, jól érzik magukat. Szerencsére a fejlesztést is sikerült úgy beépíteni az életünkbe, hogy nem érzi Dorka sem tehernek, szereti csinálni. Az itthoni „munka” mellett egy héten kétszer járnak a lányok alapozó terápiára, ahol csoportosan, nagy mozgásokon keresztül fejlesztik a finom mozgást és a figyelmet.
Ezen kívül mindenkit bíztatok arra, hogy az óvodával is vegye fel a kapcsolatot, óvó néniknek sok hasznos ötletük lehet. Nálunk például Dorkát csúfolták a nagyok, mert nem rajzolt olyan szépen – vegyes csoportba járnak a lányok. Ezt komoly problémának éreztem, mert egyébként sem szeretett rajzolni, mivel nehezen ment neki és ő is látta, hogy a többiek ügyesebbek nála. Beszéltem az óvó nénikkel és elővették a nagyok korábbi rajzait, az előző évekből és megbeszélték velük, hogy ők sem voltak mindig ilyen ügyesek, hogy nem mindenkinek rajzol egyformán ügyesen és abbamaradt a piszkálódás.
Az összefoglaló megírásához felhasznált források:
Jankó István: A szem-kéz koordináció fejlesztése
Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete fejlesztési segédletek
Mindenkinek örömteli együtt töltött perceket kívánok a gyerkőceivel!
Meiszter Judit