A szülészeti fájdalomcsillapításban alkalmazott ún. vezetéses érzéstelenítési mód. A koponya alsó részétől a gerincoszlop alsó csúcsáig futó idegeket körülvevő kemény hártya (dura mater) körüli térbe (epi- vagy peridurális tér) a megfelelő magasságban (a méhet, hüvelyt, gátat ellátó gerinccsatornából kilépő idegek szintjén) érzéstelenítő folyadékot juttatnak. Az epidurális térbe behelyezett vékony műanyag csövön keresztül a gyógyszer adagolása több alkalommal ismételhető. Így a vajúdás és a szülés egész időszaka alatt elérhető a fájdalomérzet gátlása. A fájások a fájdalomérzet megszüntetésével is megmaradnak, a kis mennyiségű és koncentrációjú helyi érzéstelenítő (lokális anesztetikum) a nyomóreflexet megtartja, így a kitoláskor az együttműködés könnyebbé válik.

Az érzéstelenítés leggyakoribb szövődménye a vérnyomás csökkenése lehet, amely megfelelő mennyiségű infúzió adásával megelőzhető és kezelhető. Ritkán előfordulhat (kb. 1 %-ban), hogy a durahártyát átszúrják. (Ez történik tudatosan például az ún. spinális érzéstelenítésnél. Lásd ott) Ilyenkor általában egy másik magasságban újból megpróbálják a katéterbe helyezést.

Szövődménymentes és problémás (pl.: koraszülés, anyai cukorbetegség, anyai szívbetegség, lepényi elégtelenség stb.) szüléseknél, császármetszésnél is alkalmazható, tetszőleges ideig fenntartható.