Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

Dávid érkezése

Egész életünkre hálásak leszünk a győri kórház koraszülött osztályának dolgozóinak! Ugyancsak köszönet és hála illeti az orvosomat, Dr. Maár Róbertet is. Ha Ő nincs, nagyon nehéz lett volna.

2005. december 21-én volt az első pozitív tesztem, 2006 január 3-án pedig az első uh: egy babát láttak és jó helyen! Tekintve, hogy kettősüregű a méhem ez nagy öröm volt nekünk.
A 10. hétig minden rendben ment, aztán a huszadikig ingajáratban voltam a mosdó és az ágy között. Ez is elmúlt, és jött öt boldog hét. Közben sokszor voltam ultrahangon. Mindig mindent rendben találtak.

A 25. héttől már elég sokat keményedett a pocak, így feküdtem, kíméltem magam-magunkat. 2006. június 12-én megkaptam az első tüdőérlelőt. 23-án éjjel bekerültem a szülészetre egy roham közben-után (hánytam, nem láttam, félrebeszéltem, lázas voltam). Ezt az éjszakát a szülőszobán töltöttem, de szerencsére nem szültem. (Azóta is hálás szívvel gondolunk az éppen ügyeletes orvosra -Dr. Horváth Zoltán- , aki nagyon kedves, lelkiismeretes volt.)

2006. július 10-ig a terhespathológia lakója voltam.

2006. július 10-ig a terhespathológia lakója voltam. Közben kaptam visszatartó gyógyszereket, néhányszor infúziót. Babahízlaló infúziót is egy hétig, mert az uh alapján csupán 28 hetesnek felelt meg a 32. hetet taposó kisfiunk.
Ezen a délutánon felkerültem a szülészetre ismét.
2006 július 11-én 13:10 perckor megszületett Dávid. 33 hétre, 1990 grammal, 44 centivel. Szerencsére császármetszéssel, mert itt derült ki, hogy nagyon vékonyka volt már a méhfal, valamint az, hogy nagy bravúr volt már a fogantatása is.

Amire senki sem számított, hogy kétoldali dongalábbal. Ezügyben már sok tapasztalatunk van. Akit érdekel annak szívesen mesélek, segítek: ezen a címen.

Én lekerültem a nőgyógyászatra, Dávid pedig a koraszülött osztályra. Négy napig szüksége volt egy kis segítségre a légzéshez, de igazán nagy problémák nem adódtak.
Július 26-án jöhettünk is haza az akkor 2520 grammot nyomó -két gipszben- kisfiunkkal.

Egész életünkre hálásak leszünk a győri kórház koraszülött osztályának dolgozóinak!

Ma már 17 hónapos, majd 10 kg és lassan kétszer olyan hosszú, mint amikor született.:-) Néhány napja tipeg is, annak ellenére, hogy nagyon sokáig volt gipszben mindkét lába és sokáig nem mozgott egyáltalán. Ehhez hozzájárult a kádas terápia, gyógytorna, gyógymasszázs, egy kiváló konduktor -Dr. Vízer Ildikó- és az Ő rendkívüli akaratereje. 🙂

Hogyan éltem meg? Fel voltam rá készülve, hogy korábban érkezik Dávid, örültem, hogy eddig jutottunk. Természetesen nagyon aggódtam, hogy az uh nem téved, de végül nem is lett kicsi a babánk.:-)
Bár szerencsére nem sokáig volt benne részünk, de megtapasztaltuk, milyen éjszakánként is a gépek hangját hallgatni és félve ugrani ha megszólal a telefon. Láttuk, hogy ezeknek a piciknek hajszálon múlik az élete. Megtudtuk milyen az mikor az ember annyira fél, hogy szinte megbénul. Azt is, hogy idegen emberekben kell megbíznunk és úgy, ahogy még sosem, hiszen a gyermekünket vigyázták! A történtek feldolgozása időt igényel és jó ha van kivel beszélni róla!

Egész életünkre hálásak leszünk a győri kórház koraszülött osztályának dolgozóinak! Ugyancsak köszönet és hála illeti az orvosomat, Dr. Maár Róbertet is. Ha Ő nincs, nagyon nehéz lett volna.

Akiknek most van pici koraszülött babája azoknak kitartást és minden jót kívánok!

Szélesné Tímár Kriszta

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Edina és Szabolcs

A koraszülés nem múlik egy nyomtalanul, nem feledteti mindig az egészségesen fejlődő gyermek. Léteznek koraszülött halmozottan sérült gyermekek. Mi folyamatosan szembesültünk vele, milyen egy egészségesen fejlődő gyermek és ezzel párhuzamosan egy sérült gyermek fejlődése.

Anita

Hiszem, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévő anyukák kapják fentről az erőt. A rengeteg műtétet és terápiát, mindent, amit végigcsináltunk, amennyi kilométert megtettünk nem lehet és nem lehetett volna másképp megcsinálni. Sokan kérdezik: honnan ez a sok erő? Nem tudom a választ, de érzem, hogy kapom az energiát.