Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

Az ORTT és az RTL Klub esete a koraszülöttekkel – Bírósági ítélet

Vagyis a bíróság szerint nem tehet panaszt a műsor ellen az, aki nem 24, hanem 27 hétre született gyermeket nevel, mert nem tagja az érintett csoportnak (az különösen „szép” kitétel, hogy azért sem, mert nem orvos).

Mint azt korábban a honlapon is olvashattátok, egyik fórum-, és sorstársunk bepanaszolta az RTL Klubot az ORTT-nél egy 2009. őszén leadott, érintett körökben nagy vihart kavart riport hangneme és következtetései miatt, miután több érintettnek a riporterrel, illetve a tévécsatornával folytatott levelezése nem hozott eredményt.

Több forduló után a médiahatóság végül is elmarasztalta az RTL Klub Fókusz Plusz című műsorát, és az alábbi határozatot hozta:

A testület helyt ad Panaszos jogorvoslati kérelmének, a Panaszbizottság 23-3-1732/2009. sz. állásfoglalását megváltoztatja, és megállapítja, hogy az M-RTL Televízió Zrt. RTL Klub csatornáján 2009. október 17-én 19 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám koraszülöttekkel foglalkozó összeállítása sértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményét.
A Testület kötelezi a Műsorszolgáltatót, hogy a Fókusz Plusz című műsorszámának a határozat kézhezvételét követő első adása elején értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat:

Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az M-RTL Televízió Zrt. RTL Klub csatornáján 2009. október 17-én 19 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményét azáltal, hogy a koraszülöttekkel foglalkozó összeállításban egyoldalúan mutatta be a koraszülöttség következményeit, és nem tett eleget a témával kapcsolatos objektív tényfeltárási kötelezettségének.”

Az RTL Klub, élve törvény adta jogaival, a bírósághoz a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az eljárásban az RTL Klub felperesként, az ORTT alperesként, a panaszt benyújtó társunk pedig alperesi beavatkozóként vett részt.
Hosszas, többfordulós tárgyalássorozat után a bíróság, dr. Hajdú Ágnes bírónő által 2011. áprilisában az alábbi ítéletet hozta:

„A bíróság az alperes (ORTT) 68/2010 (I.23.) határozatát akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a felperes által 2009. október 17. napján 19.00 órától sugárzott Fókusz Plusz című műsorszám koraszülöttekkel foglalkozó műsor összeállítása nem sértette meg a Rttv. 4. § (1) bekezdésben előírt sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás követelményeit, ezért a panaszt elutasítja.”

Az indoklásban az alábbi, első olvasatra is minimum érdekesnek, többedik olvasatra pedig akár felháborítónak is minősíthető okok olvashatók:

(…)
„A bíróság elsőként a felperesnek az Rttv. 49. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállására vonatkozó hivatkozását vizsgálta, miszerint az alperesi beavatkozó nem volt jogosult a panasz előterjesztésére, egyrészt mert nem volt érintettnek tekinthető, másrészt, mert a sérelmezett műsorszám ellen panasz előterjesztésének nem volt helye.
A bíróság rögzíti e körben, hogy e feltételek bírósági felülvizsgálata során döntő jelentősége volt a műsor témájának. A bíróság a műsorszám megtekintése után aggálymentesen megállapította, hogy a műsor témája kizárólag a 24. hétre született koraszülöttek életlehetőségeinek, kilátásainak és életminőségének bemutatása volt. A műsor központi kérdésfelvetése az volt, hogy a technika fejlődésével a terhesség egyre korábbi időpontjában és kisebb súllyal született gyermekeket tudnak megmenteni és életben tartani, azonban e vívmány újabb problémákat indukált, illetőleg újabb kérdéseket vetett fel. E folyamatról és a problémákról szülők és orvosok beszéltek, továbbá egy a kérdéssel foglalkozó újságíró is beszámolt tapasztalatáról.
Az érintettség fogalma az Rttv. 49. § (1) bekezdésének megfogalmazása alapján azt a személyi kört jelenti, aki a Panaszbizottság eljárását kezdeményezheti. E személyi körhöz az tartozik, aki „a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője” vagy „sérelmet szenvedett”. A bíróság egyetértett a felperes hivatkozásával, miszerint az alperesi beavatkozó az e jogszabályhelyben előírt egyik fordulat alapján sem tekinthető érintettnek.
Mivel a műsorban szülők és a szakma képviselői is megszólaltak, így az alperesi beavatkozó, sem mint koraszülött gyermek szülője, sem mint orvos nem tekinthető kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének, tekintettel arra is, hogy a műsor témája kizárólagosan a 24 hétre született koraszülöttek sorsa volt, az alperesi beavatkozó gyermeke azonban – a beadványaiból kitűnően – a 27. hétre született, a felek között pedig nem volt vita abban a kérdésben, hogy a 27. hétre született koraszülöttek életkilátásai sokkal kedvezőbbek a 24. hétre született társaikénál. Ezen túlmenően pedig az alperesi beavatkozó – általa is elismerten – nem orvos.
Az alperesi beavatkozó sérelmet szenvedett félnek sem volt tekinthető, mert az érintettséget megalapozó sérelemnek konkrét, egyedi, a jogsértésből fakadó sérelemnek kell lenni, ilyen sérelemre pedig az alperesi beavatkozó nem hivatkozott. Mindezek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperesi beavatkozó érintettség hiánya okán a panasz előterjesztésére nem volt jogosult, ezért az alperes határozata ezen okból megsértette az Rttv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A felperes a panasz benyújtásának feltételei körében hivatkozott arra is, hogy a vizsgált műsorszám ellen panasszal nem lehetett élni, mert a műsorszám nem az Rttv. 4. § (1) bekezdésében, valamint az Rttv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott műsor volt, hiszen az általa nyújtott tájékoztatás sem a közérdeklődésre számot tartó esemény, sem a vitatott kérdés kategóriába nem tartozik és a témája sem tekinthető a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésnek.
A bíróság egyetértve a felperesi hivatkozással, hangsúlyozza, hogy a jogszabály által előírt követelmény nem minden műsortípusra vonatkozik, hanem kizárólag a tájékoztató jellegű vagy tényfeltáró műsorokra. Minden alkotásnak – legyen az filmalkotás vagy irodalmi mű – megvannak a maga műfaji sajátosságai, szerkesztésének szabályai, amit be kell tartani, mert ellenkező esetben értékelhetetlen, hiteltelen alkotás születik. Ennek következtében egy játékfilmtől nem lehet számon kérni a tárgyilagosságot, egy tényfeltáró műsortól pedig a játékfilmek dramaturgiai felépítését, mert ezek nem követelmények ezen alkotások esetében.
A vizsgált műsorszám azonban egy adott témát feldolgozó dokumentum jellegű műsor volt, amiben a riporter az általa kiválasztott témát járta körbe, és mutatta be a szereplők sorsán, illetőleg tapasztalatain keresztül. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen típusú műsorba azokat a véleményeket szerkesztik bele, ami a mondanivalót alátámasztja, mert a műsor célja nem objektív tények ismertetése, hanem a meghatározott mondanivalót alátámasztó emberi sorsok bemutatása volt, ami szükségszerűen szubjektív nyilatkozatok alapján történhet. A bíróság véleménye szerint a perbeli műsor azért sem tekinthető olyan műsorszámnak, amitől el lehet várni a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mert a műsor dokumentum jellege mellett problémafelvető jellegű is volt, mely problémáról szükségszerűen mindenkinek megvan a maga véleménye, élménye, tapasztalata, azonban nincsenek olyan markánsan elkülöníthető vélemények, amiket konkrétan meg lehet határozni, és meg kell szólaltatni.
Mindezek alapján a bíróság egyetértett a felperes álláspontjával, miszerint a vizsgált műsorszám ellen panasszal nem lehetett élni, mert a műsor jellege miatt egy panasz – tartalmánál fogva – a műsorszerkesztés szabadságát érinti.„
(…)

Vagyis a bíróság szerint nem tehet panaszt a műsor ellen az, aki nem 24, hanem 27 hétre született gyermeket nevel, mert nem tagja az érintett csoportnak (az különösen „szép” kitétel, hogy azért sem, mert nem orvos).

A műsor címe egyébként az volt, hogy: „Mennyi esélye van egy koraszülöttnek?” Így általánosságban, egy koraszülöttnek (koraszülöttnek tekinthető az a gyermek, aki a terhesség 37. hete előtt jön világra).

Riportalanyként megszólaltak egy 27 hétre született gyermek szülei, és egy hármasikreket nevelő család – tehát az érintettek körének fogalmát a műsorkészítő is meglehetősen lazán kezeli. Neki lehet, mert szerkesztői szabadsága van.

A bíróság szerint a riport témája („Mennyi esélye van egy koraszülöttnek?”) nem tekinthető közérdeklődésre számot tartó eseménynek, vagy vitatott témának, miközben Magyarországon a koraszülések száma évek óta 10%, az Uniós átlag csaknem duplája, és miközben a műsor a koraszülöttek megmentésének, későbbi ellátásának társadalmi, anyagi terheit helyezi középpontba.

Magyarországon egy, a koraszülöttek esélyeivel foglalkozó műsorban elhangozhat olyan mondat egy neves női hetilap vezető újságírójának szájából, hogy „…és ezek szaporodnak…”

És a bíróság szerint ez rendben van…

Előzmények:
az eredeti riport
Szalai Annamária különvéleménye
– az ORTT határozata

Hargitai Mariann

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Gyermekjogok Világnapja

Ma van a Gyermekjogok Világnapja A SZÜLŐ ÉS A KISKORÚ GYERMEK JOGAI Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket