Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

A koraszülöttség és a konduktív pedagógia

„Sok kis ember, sok kis helyen, miközben sok kis dolgot megtesz, megváltoztathatja a világ arcát.” (Mandinka szólásmondás)

A korai angyalok világra jöttének kockázataival, szövődményeivel, megoldási lehetőségeivel számtalan cikk, könyv, szakirodalom foglalkozik.
Ebben az írásomban konduktorként, a konduktív pedagógia lehetőségével ismertetném meg az érintett, segítségre váró családokat, néhány mondatban, pontban összegyűjtve a fontos, és hasznos információkat.

Néhány szóban a központi idegrendszer sérülésről (ICP – infantilis cerebral paresis)

Az ICP a mozgás és testtartás maradandó zavara, melyet az éretlen agy patológiai állapota idéz elő. Nem progresszív, azaz a kiváltó ok egyszer hatott és okozott károsodást, nem ismétlődik. Azonban a másodlagos tünetek, mint például az izmok zsugorodása, a csontok helyzete és állapota a gyermek növekedésével rosszabbodhatnak, így nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni ezek megelőzésére, a prevencióra.

A sérülés bekövetkezhet a szülés előtt-, alatt-, illetve után. Rizikófaktorai közé tartoznak például a különböző fertőző-, és vírusbetegségek, a nem megfelelő terhesség gondozás, a koraszülés (37 hét előtti), vagy túlhordás (42 hét utáni), az eszközös szülés, infekciók, légzési nehézségek, vérzések. A koraszülés következtében a koraszülött gyermek idegrendszere is kisebb nagyobb mértékben érintett lehet, az oxigénhiányos állapot fejlődési rendellenességekhez vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy a koraszülött gyermek fejlődését folyamatosan figyeljük, így lehetőséget biztosítva a normálistól eltérő fejlődés korai felismerésére, diagnosztizálására, a szükséges és nélkülözhetetlen lépések megtételére.

Az anya számára legkönnyebben észrevehető jelek lehetnek például:
• az ébrenlét-alvás ritmuszavara: kiszámíthatatlan időben van ébren, vagy éppen alszik el a csecsemő;
• az etetés nehézségei: szopási képtelenség, nehezen rág, nyelv, vagy gyakran félrenyel, túlzott nyálzás;
• a fej rendellenes tartása;
• pelenkázás közben a combok nehezen távolíthatók, a kezek folyton ökölben vannak;
• rugdalózás elmaradása, illetve eltérő volta;
• túl laza izomtónus, mint egy rongybaba, úgy mozgathatók végtagjai;
• túl feszes izomtónus, nehezen hajlítható, távolítható, kemény izomzat;
• látási-, hallási ingerekre figyelme nem kelthető fel;
• figyelem, érdeklődés elmaradása;
• a sírás egyhangú, monoton volta, a gőgicsélés elmaradása. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, ha kérdésünk van gyermekünk mozgás-, és kognitív fejlődésével kapcsolatban, ne késlekedjünk, kérdezzünk! Annyi lehetőség, hírcsatorna, szakember áll a rendelkezésünkre, éljünk a lehetőségekkel! Soha nem árt kikérni egy szakember tanácsát, de az elmaradt konzultáció és a halogatás következményekkel járhat.

Konduktív nevelés (Pető-módszer)

A ma már szellemi hungarikumként jegyzett, Pető András orvos-gyógypedagógus nevével fémjelzett komplex, nevelési módszer, a konduktív nevelés elsősorban a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált személyekkel foglalkozik.
A konduktív nevelésre való alkalmasság elsődleges feltétele a kontaktus és tanulási képesség.

Célcsoportja gyermekkorban:
• Diplégia spastica,
• Hemiplegia Infantilis,
• Tetraplégia,
• Tetraparesis spastica,
• Atetosis,
• Ataxia,
• Spina Bifida.

Felnőttkorban:
• Hemiplégia,
• Parkinson kór,
• Sclerosis Multiplex,
• Paraplégia,
• Aphasia.

A konduktív pedagógia egy nevelési forma, nem pedig terápia. Hosszú, időigényes folyamat, ahol a sérült ember szemléletének, aktivitásának, tanulási képességeinek kialakítása történik napirendbe ágyazva, a nap minden percében gyakorolva. Nagyon fontos hangsúlyt fektet az együttműködésre, a kapcsolattartásra a családdal, a szülőkkel, más szakemberekkel, pedagógusokkal a közös célok megvalósítása érdekében.
A konduktív pedagógia kulcsembere a konduktor. A karmester, aki összehangol, aki utat mutat, aki megtanítja hogyan képes az érintett egyén meglévő határain túlmutatni, fejlődni és aktívan maga is tanulni.
A konduktív pedagógia fő célja a diszfunkció minél korábbi felismerése, a korai fejlesztés, a másodlagos diszfunkciók, tünetek megelőzése, a család szemléletének formálása, az egészségügyi intézmények szakembereinek tájékoztatása, ezért a megkésett mozgásfejlődésű csecsemők, kisgyermekek ellátása nagyon fontos célkitűzése.

A korai konduktív szűrés

A minél korábbi felismerés és foglalkoztatás érdekében az intézet konduktorai szűrőtevékenységet végeznek a potenciálisan veszélyeztetett újszülöttek körében. A konduktor megfigyeli a kórházban lévő, illetve az anyaintézetbe érkező gyermekeket, kiemeli közülük a központi idegrendszeri sérülteket, tanácsot ad a gyerekkel való foglalkozás módjairól.
Egy team (csoport) tagjaként a nagy tapasztalatú konduktorok kórházakban, klinikákon is részt vesznek a koraszülöttek szűrésében, utánvizsgálatában.

Ilyen intézmények például:

· SOTE I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

· SOTE I. Számú Gyermekklinika

· budapesti és vidéki Védőnői Hálózat

· budapesti és vidéki koraszülött kórházi osztályok

A korai konduktív nevelés

A korai konduktív nevelés az életkoruktól eltérően fejlődő csecsemőknek és kisgyermekeknek nyújt komplex fejlesztést. Minél korábban elkezdődik, annál hatékonyabb, eredményesebb a nevelés.
A korai konduktív neveléssel megelőzhetőek például:

  • a kóros tartások,
  • a kontraktúrák kialakulása,
  • a passzivitás, mozgásszegénység,
  • a tanulási nehézségek, értelmi elmaradás kialakulása,
  • a sérült gyermekként való viselkedés,
  • valamint a nevelési folyamat által a család életvezetése újjászervezve kiegyensúlyozottá, stabillá válhat, elfogadva a megváltozott körülményeket.

A korai nevelés főszereplői az anya és a gyermeke. Az édesanya tanulja, gyakorolja a gyermekkel való együttjátszást, fejlődést, együttműködést a gyermek céljainak megfelelően, a célhoz a lehető legkevesebb segítséget nyújtva. Az anya metakommunikációja, jelenléte motiváló erő. Fontos szerephez jut az általa kezdeményezett megerősítés, a dicséret is.
Az ismétlés, és a változatos motiváció (képek, bábok, játékok, énekek, mondókák) felkeltik, fenntartják, és fokozzák a gyermek figyelmét.
Az énekek, mondókák, versek, ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, kiváltják, és fenntartják a mozgást.
A komplex nevelésben egyidőben hangsúlyt kap például:

  • a hely-, és helyzetváltoztatás tanulása,
  • önellátási szokások kialakítása,
  • a gyermek ismereteinek bővítése,
  • a manipulációs és játéktevékenység (tárgyak megfogása, ütégetése, egymásra tevése, labda gurítása, dobása)
  • a testvázlat kialakítása,
  • a beszédfejlesztés;

A konduktor a gyermek már meglévő képességeire építve, egyéni fejlesztési tervet készít, melyet egyéni, vagy csoportos formában az anya közvetít gyermeke számára.
A csoportos foglalkozás nem csak a babának, a mamának is motiváló erő, itt lehetőség nyílik találkozni hasonló helyzetben lévő édesanyákkal, szülőkkel, családtagokkal, a felmerülő problémákra megoldást találni, már meglévő tapasztalatokat átadni.
Fontos megemlíteni, s megértetni, hogy a gyermekek a konduktív foglalkozások alatt nem tornáznak – vagy a szülők tornáztatnak-, hanem mozdulatot, mozgást tanulnak, mely mozgássorozatokat a napirendben tovább alkalmaznak, felhasználnak, gyakorolnak.
A korai konduktív nevelés lehetőséget ad arra, hogy később, ha a gyermek elérte az életkorának megfelelő állapotot, többségi óvodába léphessen, vagy az Intézet falain belül, illetve más felkészült Intézményben folytathassa a fejlődéséhez nélkülözhetetlen kitartó útját.
A konduktív nevelés azonban nem ér véget az intézet falain belül. Szükség van a folyamatos párbeszédre a szülőkkel, a családdal, a gyermek nevelésében és fejlesztésében résztvevő más szakemberekkel.
Elengedhetetlen, hogy a gyermek otthonában is gyakorolhassa, megvalósíthassa a képességeinek megfelelő életvitelt, feladatai, kötelességei legyenek a mindennapi életben is. Így alakítható és megvalósítható a teljes élet.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Edina és Szabolcs

A koraszülés nem múlik egy nyomtalanul, nem feledteti mindig az egészségesen fejlődő gyermek. Léteznek koraszülött halmozottan sérült gyermekek. Mi folyamatosan szembesültünk vele, milyen egy egészségesen fejlődő gyermek és ezzel párhuzamosan egy sérült gyermek fejlődése.

Anita

Hiszem, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévő anyukák kapják fentről az erőt. A rengeteg műtétet és terápiát, mindent, amit végigcsináltunk, amennyi kilométert megtettünk nem lehet és nem lehetett volna másképp megcsinálni. Sokan kérdezik: honnan ez a sok erő? Nem tudom a választ, de érzem, hogy kapom az energiát.