Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

A koraszülött

A koraszülött babák tulajdonságait, a koraszülöttek jellemzőit szedtük össze ebben a cikkben.

Ki a koraszülött?

Koraszülött az, aki a betöltött 37. terhességi hét előtt születik; az ilyen újszülött szervei éretlenek.

Az újszülöttek kb. 8%-a jön koraszülöttként a világra. Sokuk csupán néhány héttel korábban születik, és nincsenek a koraszülöttségükből adódó problémáik. Minél korábban születik azonban egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy számos súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog kialakulni. Az újszülöttkori halálozás leggyakoribb oka az igen nagyfokú éretlenség. Az igen éretlen koraszülötteknél nagy a kockázata annak is, hogy később krónikus problémák jelentkezzenek, különösen megkésett fejlődés és tanulási zavarok. Ennek az az oka, hogy a belszerveknek nem volt elég idejük, hogy a megszületés előtt megfelelően kifejlődjenek.

A koraszülés okát általában nem ismerjük. Gyakrabban fordul elő azonban szegény, alacsonyan képzett, rosszul táplált vagy beteges nők között, illetve olyanoknál, akiknek kezeletlen betegségük vagy fertőzésük van a terhesség alatt. A korán elkezdett terhesgondozás mellett kisebb a koraszülés kockázata. Ismeretlen okból a fekete bőrű nők között jelentősen gyakoribb a koraszülés, mint más népcsoportok esetén. Nagyobb a kockázat ikerterhesség, valamint az anya súlyos vagy életveszélyes betegsége (pl. súlyosan magas vérnyomás vagy vesebetegség, preeklampszia vagy eklampszia), illetve a méh fertőzése (korioamnionitisz) esetén is.

Koraszülöttek jellemzői:

Panaszok, tünetek

A koraszülöttek súlya általában kevesebb, mint 2500 gramm. Testi jellemzőik alapján az orvosok általában meg tudják állapítani az újszülöttek terhességi korát (az az időtartam, amelyet a magzat a petesejt megtermékenyítésétől számítva a méhen belül eltölt).

Éretlen tüdők: A koraszülöttek tüdejének nincs elegendő ideje, hogy a megszületés előtt teljesen kifejlődjön. Az ilyen újszülöttek esetében nagy valószínűséggel alakul ki a respirációs distressz szindróma. A kórkép akkor lép fel, ha a tüdők nem elég érettek ahhoz, hogy felületaktív anyagot (surfactant: lipidek [zsírok] és fehérjék keveréke, mely elősegíti, hogy a tüdő léghólyagocskái nyitva maradjanak) termeljenek. Lásd még

Éretlen agy: Az agynak az a része, amely a légzés szabályozásáért felel, annyira éretlen lehet, hogy az újszülött légzése szabálytalan lesz rövid légzésszünetekkel, és előfordulnak 20 mp-nél hosszabb időszakok, amikor a légzés teljesen leáll (apnoe). Éretlen az agynak az a területe is, amely a száj és a garat mozgását szabályozza, ezért a koraszülöttek nem tudnak rendesen szopni és nyelni, és nem tudják megfelelően összehangolni légzésüket a táplálkozással.

Agyvérzés: A nagyon éretlen koraszülöttek esetében nagyobb az agyvérzés kockázata. A vérzés tipikusan a germinális mátrixnak nevezett agyterületen kezdődik és továbbterjed az agyban lévő üregek, az agykamrák felé. A vérzésnek ez a formája leggyakrabban azokban fordul elő, akik igen korán, a 32. terhességi hét előtt születtek, és akikben valami komplikáció volt a vajúdás vagy a szülés során, vagy a megszületés után légzészavar (pl. respirációs distressz szindróma) alakult ki. A vérzés kiterjedésétől függően az újszülöttek lehetnek tünetmentesek, vagy kialakulhat letargia, görcs vagy tartós eszméletlenség (kóma) is. Kis vagy mérsékelt fokú agyvérzés esetén a fejlődés általában normális. Nagyon nagy kiterjedésű agyvérzés mellett nagyobb a halál vagy a későbbi tanulási, illetve más idegrendszeri rendellenességek kialakulásának a kockázata.

Rendellenes vércukorszint: Mivel a koraszülöttek nem képesek a normális vércukorszint fenntartására, gyakran igényelnek intravénás cukorinfúziót vagy kis mennyiségekkel történő gyakori etetést. Rendszeres cukorbevitel nélkül alacsony vércukorszint alakul ki (hipoglikémia). A legtöbb újszülöttben a hipoglikémia nem okoz tüneteket. Vannak azonban olyanok, akikben bágyadtság és izomtónus csökkenés, etetési nehézség vagy nyugtalanság alakul ki. Néha görcsök jelentkezhetnek. Ha túl sok cukrot kapnak intravénásan, akkor a vércukorszint magas is lehet (hiperglikémia). A hipergliémia többnyire nem okoz tüneteket.

Éretlen immunrendszer: Az igen éretlen koraszülöttek vérében alacsony az ellenanyagok (antitestek) szintje, melyek védenék a fertőzésektől, és amelyek a terhesség vége felé a méhlepényen keresztül kerülnek az anyából a magzat szervezetébe. Ezért koraszülöttség esetén a fertőzések, különösen a szepszis (vérmérgezés) kockázata nagyobb. A kezelés során használt különböző eszközök (katéterek, lélegeztetőgép) tovább növelik a súlyos fertőzések kialakulásának a kockázatát.

Éretlen vesék: A megszületés előtt a magzatban keletkező felesleges anyagok a méhlepényen átjutva az anya veséjén keresztül ürülnek. A megszületés után az újszülött veséinek kell ezt a feladatot ellátniuk. A vese működése az igen éretlen koraszülöttekben rossz, de a vese érésével párhuzamosan javul. Éretlen vesék esetén a szervezet só és vízháztartásának a szabályozása szenved zavart.

Éretlen emésztőrendszer és máj: Kezdetben a koraszülöttek táplálása nehézkes lehet. Nemcsak azért, mert éretlen a szopó- és nyelési reflexük, hanem azért is, mert kicsi a gyomruk, és az lassan ürül. A nagyon éretlen koraszülöttekben kialakulhat a belek belső felszínének igen súlyos károsodása (nekrotizáló enterokolitisz Lásd még ).

Koraszülöttekben a bilirubin kiválasztása sokszor nem megfelelő, ezért felhalmozódhat a vérükben, és így gyakrabban alakul ki náluk sárgaság az első néhány napon, mint az érett újszülöttek esetében. A sárgaság általában enyhe fokú, és amint az újszülött nagyobb mennyiségeket kezd enni és fokozódik a bélmozgás, megszűnik. Néha igen magas bilirubinszint alakul ki, amely a magikterusz veszélyét hordozza magában. A magikterusz a bilirubin lerakódás következtében kialakuló agykárosodás.

A testhőmérséklet szabályozás zavara: Mivel a koraszülöttek testfelülete a testsúlyukhoz viszonyítva nagy, igen gyorsan lehűlhetnek, különösen, ha a szobában hideg vagy huzat van. A lehűléskor jelentősen felgyorsul az anyagcsere, mivel az újszülött így próbálja megőrizni a normális testhőmérsékletet.

Koraszülés megelőzése

Megelőzés

A legjobb módszer a koraszülés megelőzésére, ha a várandós nő odafigyel a saját egészségére. Tápláló ételeket kell ennie és kerülnie kell a cigarettát, az alkoholt és a kábítószereket. Ideális esetben már a terhesség legelejétől rendszeresen terhesgondozásra kell járnia, hogy minden rendellenességet időben fel lehessen ismerni, és kezelni lehessen. Ha felmerül, hogy a szülés idő előtt beindulna, akkor a szülészorvos adhat az anyának olyan gyógyszereket (pl. magnézium-szulfátot vagy ritodrint), amelyek lelassítják vagy leállítják a méhösszehúzódásokat. Lehet kortikoszteroidokat (pl. betametazon vagy dexametazon) is adni, amelyek elősegítik a magzat tüdejének az érését. A szteroidok az agyvérzés kockázatát is csökkentik koraszülöttségben.

Kezelés és kórjóslat

A kezelés a komplikációk, pl. a respirációs distressz szindróma vagy a magas bilirubin szint kezelését jelenti. A nagyon éretlen koraszülötteket intravénásan kell táplálni, amíg nem tűrik a szondatáplálást, majd pedig a szájon keresztül történő etetést. A koraszülöttek napokig, hetekig vagy hónapokig kórházi ellátásra szorulnak. Az utóbbi évtizedek során a koraszülöttek túlélési esélyei drámaian növekedtek. A legtöbb koraszülött hosszú távú esélyei igen jók, és többségük normálisan fejlődik. Azok között azonban, akik különösen korán (gyakran a 28. terhességi hét előtt) születtek, nagyobb a halálozás és a súlyos betegségek, mint az értelmi fogyatékosság, az agyi bénulás, az epilepszia vagy a vakság gyakorisága. Szerencsére az életben maradt, igen éretlen koraszülötteknek csak kis részénél alakulnak ki ezek a problémák. Nagyobb részüknek az intelligenciája normális, a tanulási zavarok azonban gyakoriak, melyek miatt esetenként speciális segítséget igényelnek.

A cikk forrása: Dr. Info

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Gyermekjogok Világnapja

Ma van a Gyermekjogok Világnapja A SZÜLŐ ÉS A KISKORÚ GYERMEK JOGAI Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket