Amikor a szülőszobában vártam, és én ugyan reméltem, hogy nem fogok aznap szülni, de az ott dolgozók már tudták, hogy igen, beküldtek egy fiatal neonatológust, hogy készítsen fel, mi vár rám és a babára. Addig a pillanatig nem foglalkoztam komolyan koraszülöttek gyógyításával, hogy milyenek az esélyeik az életben, nemcsak életben maradás, hanem életminőség, fogyatékosságok szempontjából. Ott és akkor azonban ez volt az egyetlen kapaszkodóm. Ezen a napon éppenhogy elértem a 27. terhességi hétig és 4 órával korábban még egy kollégám viccelődött, hogy ez a baba aztán bőven terminus után fog kibújni, hisz a fiúk már csak ilyen lusták….
A 27 hetes magzat túlélési esélyei
A fiatal neonatológusnő elmagyarázta, hogy a babát, amikor megszületik, valószínűleg lélegeztetni kell és nagyon pici lesz. Ekkor kérdeztem meg először, hogy mondja meg, mennyi a 27 hetes magzat túlélési esélye. Konkrét számok, százalékok érdeklik? – kérdezett vissza az orvosnő, és fél perc múlva ott állt egy kinyomtatott táblázattal, mentegetőzve, hogy csak majd 15 éves adataik vannak, de azóta sok javulás történt. A következő napokban sokszor elmondtam magamnak, hogy már 1995ben is az ilyen babák 80% -a túlélt, és több mint 60% -uknak nem maradt maradandó károsodása a koraszülöttségük okán… Ez a szám ugye csak jobb lehet idén, 2009-ben, hát csak beletartozunk a nagy többségbe….
Koraszülés -trauma -esélyek
A koraszülés traumáját minden szülő, anyukák és apukák, másként élik meg, van, akinek megnyugtató, ha ismeri az esélyeket. Én először csak a fenti két számot tároltam el biztatásként, aztán jó darabig ennyiben is maradtunk, volt elég konkrét izgulni való a hétköznapokban, meg aztán van olyan helyzet amikor jobb, ha a jövő lehetőségeit jótékony homály takarja…. Aztán később, amikor már nem volt annyi izgalom, jött az aggodalom, mi lesz a távoli jövőben, amiről senki nem tud biztosat mondani a kisfiúnkkal kapcsolatban. Ekkor kezdtem el igazán azzal foglalkozni, mit is tud az orvostudomány, milyenek lesznek később ezek a gyerekek, mivel küzdenek, mire számítsunk?
Mivel a témában fellelhető adatok nagy része angolul van, talán hasznosnak tarthatjátok, ha összefoglalom röviden és kicsit leegyszerűsítve az ezzel kapcsolatos kutatásokat és eredményeket, abban a reményben, hogy hozzám hasonlóan Nektek is reményt, bizakodást adnak ezek az ismeretek.
A koraszülésről (wikipedia.org)
Koraszülés gyakorisága
Először is nézzük milyen gyakori a koraszülés, hány nőt (és babát) érint?
Világszerte az összes szülés 9%-a koraszülés, ami évente 13 millió babát jelent (http://latimesblogs.latimes.com). Európában a koraszülés aránya kicsit kisebb, az összes szülés mintegy 6 %-a, ami így is mintegy 460 ezer újszülöttet jelent évente (Magyarországon kb 7-9%). Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval. A koraszülések további 20%-a a 32-33. terhességi héten, 15%-a a 28-31. héten történik. Az extrém koraszülöttség, ami a 23-27. héten bekövetkező szüléseket érinti, szerencsére csak nagyon kis hányadát teszi ki az összes koraszülésnek, mindösze 5%-a, viszont ez Európa szerte mintegy 23 ezer kisbaba minden évben!
A koraszülöttek túlélési esélyei
Túlélési esélyre többféle adatot lehet találni, attól függően, mikori felmérést idéznek, illetve melyik stádiumban vizsgálják a túlélést. Az alábbi táblázat adatai 2002-2008 közöttiek, és a babákat 1 éves korig vizsgálták, azaz a adott korosztályban születettek hány százaléka élte meg az egy éves kort.
http://www.preemiesurvival.org
Terhességi kor születéskor |
Túlélési esély |
23. hét |
17% |
24. hét |
47% |
25. hét |
67% |
26. hét |
80% |
27. hét |
90% |
28-31. hét |
95% |
32-33. hét |
95% |
34. héttől |
Terminusra született gyerekekével azonos |
Világszerte orvosi körökben és a médiában is dilemma annak eldöntése, vajon melyik terhességi hét legyen a határ, amikortól a születendő koraszülött életéért mindent megtesznek. Nyilván van, aki szerint mindegy, akármilyen korai is a magzat, érdemes küzdeni érte. Mások szerint már a lélegeztetőgép használata is beavatkozás a természet rendjébe.Ezt a komoly etikai dilemmát segít eldönteni, ha félretéve kicsit vallási és érzelmi beállítottságunkat, megvizsgáljuk, az egyes terhességi hetekben született babák túlélési rátáit és hosszútávon követve őket felderítjük, hány százalékuk él tartósan súlyos fogyatékkal, hogy megtaláljuk azt a középutat, amikor nem kínzunk babákat pusztán életfunkciók fenntartásáért és ugyanakkor nem hagyunk értékes életeket veszni. . Egy 2006-ban kezdődött (és még nem lezárult) vizsgálat szerint az elmúlt évtizedek orvostechnikai fejlődése azt eredményezte, hogy pl a 24. hétre születetteknek 15 éve még csak 39% os volt a túlélési esélyük, de 3 évvel ezelőtt, 2006-ban már ezen babák 47%-a életben maradt (http://www.guardian.co.uk). Ennél érettebb magzatok túlélési esélye még ennél is jobban javult, a 25. héten születettek 50% -os esélye pl 67%-ra nőtt. A tanulmány eredményei arra is rámutattak, hogy viszont a 24. terhességi hét előtt született magzatok esélyei nem változtak, és ezeknek a babáknak 75%-a még a szülőszobán vagy a kórházi tartózkodás alatt meghal és nagyon súlyos komplikációk léptek fel nagy részüknél. Az általam fellelt Az általam fellelt Magyar adatok nem ilyen részletesek ugyan, de hasonló adatokkal szolgálnak. Vagyis a jelenlegi szabályozás, ami szerint a 24. terhességi héttől ajánlják a koraszülöttek mentését, valószínűleg összhangba van az orvostudomány mai állásával és legtöbb esetben a babák érdekével. (http://www.bmj.com).
Koraszülöttség miatti fogyatékosságok aránya
A legtöbb koraszülött szülőt, ha már az első nehézségeken túl vannak és otthon van a baba, az foglalkoztatja leginkább, hogy vajon hosszú távon milyen káros hatással lett a koraszülés a gyermekre. Erre a kérdésre sajnos egyetlen felmérés sem tud válaszolni, hiszen minden baba, minden szülés más, és a nagy átlagból levont következtetésekből nem lehet megjósolni, hogy egy adott koraszülött babára mi vár. De, a statisztikák erőssége is ez a gyengéjük: a nagy számok alapján szolgálhat reménykeltőként is. Hiszen mindannyian hallottuk, hogy igen, a volt koraszülöttek között gyakoribb az ismert légzőrendszeri problémákon (asztma, súlyos also légúti fertőzésekre való hajlam) túl egy sor, főleg idegrendszeri betegség, mint pl autizmus, epilepszia, cerebrál parézis. Eme nagyon ijesztő betegségek azonban korántsem érintik a koraszülöttek nagy részét szerencsére, és inkább az extrém koraszülöttek (a 28. hét előtt született babák) között fordul elő és mielőtt elhamarkodottan kétségbe esnénk a sötét jövőt illetően, inkább érdemes megnézni, milyen arányban fordulnak elő fogyatékosságok a koraszülöttek körében.
Extrém koraszülöttek
Először nézzük meg a legsérülékenyebb csoportot, születéskor a legéretlenebb 22-26 hetes koraszülöttek statisztikáit. Készült egy átfogó angol felmérés 1995-ös születésű extrém koraszülöttek körében, akik 23-26 hét között születtek Angliában (ez volt az un. EPICURE 1 study, forrás: http://www.epicure.ac.uk). Ezeket a gyerekeket 11 éves korukig kísérték figyelemmel, vagyis 2006-ig. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy ennek a tanulmánynak most készül a folytatása (EPICURE2), amiben 2006-ban született, hasonlóan nagyon koraszülött gyerekeket fognak végigkövetni, így a vizsgálat végén összehasonlítható lesz, javultak-e az ilyen nagyon koraszülött gyerekek életesélyei, életminősége. Sajnos ez a kutatás még folyik, csak az első szakasz zárult le, amiben az 1 éves túlélési esélyeket vizsgálják (és ahonnan a fent idézett túlélési adatok származnak).
Az 1995-ben született koraszülöttek körében (23-26. terhességi hét között született gyerekekről van szó) készült felmérés során megvizsgálták a volt koraszülötteket 2,5 éves korukban, hogy megállapítsák milyen az általános egészségi állapotuk. Mint az alábbi ábrán látható, ebben a csoportban a gyerekek fele (49%) teljesen egészséges, 24% -uk kis fogyatékkal él (pl. enyhe látás vagy hallás problémák), míg 24%-uk valamilyen súlyos betegsége van ( súlyos látás vagy hallás probléma, idegrendszeri problémák).
(Forrás: www.epicure.ac.uk, saját fordítás)
Az általam fellelhető magyar adatok hasonlóak, a 26 hét előtt született babák több mint fele egészséges és 15%-uk él valamiféle fogyatékkal (Pubmed.gov, Pécsi klinika adatai)
A fenti vizsgálatot megismételték ugyanezen angol gyerekeken 6 és 10 évesen, amikor a gyerekek már iskolába jártak, így mind a fizikális mind mentális képességeik jobban mérhetők mint a kisgyerekeknél. Mint az alábbi ábra mutatja, a gyerekek több mint a fele teljesen egészséges vagy maximum szemüveges vagy enyhén nagyothalló (65% összesen), mintegy negyedüknél tapasztaltak továbbra is súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékosságot. A leggyakoribb probléma ebben a korosztályban a tanulási és koncentráló képességgel van, ami a gyerekek több mint felét érintette és ebben a tekintetben jelentős a különbség a volt koraszülöttek és a terminusra született gyerekek között, még 6 évesen is, így ezt egyértelműen a koraszülöttség hosszútávú következménye lehet.
Hogy még extrémebb példát vizsgáljunk, kiemelve a 23. és 24. héten született gyermekeket,a túlélők 6 éves vizsgálata során a következő egészségi állapotot találták.
Fogyatékosság szintje
|
23 hét vagy kevesebb |
24 hét |
Teljesen egészséges |
12% |
14% |
Kis fogyatékosság (szemüveg viselés, kis hallási vagy egyéb enyhe idegrendszeri abnormalitás, átlag alatti IQ) |
25% |
36% |
Közepesen súlyos fogyatékosság(tanulási problémák, cerebál palzikus, de járni tud, készüléket igénylő halláscsökkenés, nem korrigálható látási problémák) |
38% |
22% |
Súlyos fogyatékosság(súlyosan cerebral palzikus, járni nem tud, vagy vak, vagy teljesen süket) |
25% |
28% |
Amint a fenti táblázatból látható, az olyan extrém koraszülöttek esetén, akik a 23. vagy a 24. héten születtek, bár jóval nagyobb a súlyos fogyatékosságok aránya, de ugyanakkor ezen gyerekek fele is vagy teljesen egészséges vagy apró látási, hallási problémája van.
A fenti adatok, a nagyon extrém koraszülöttekre vonatkoztak. Vajon mi a helyzet azokkal a babákkal, kik enyhén (32-36 hét) vagy középsúlyosan (28-32 hét) koraszülöttek, mennyiben befolyásolja a koraszülöttség ezen babák hosszútávú kilátásait?
Koraszülött baba esélyei
Általában elmondható, hogy közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és hosszútávú kilátásai között, minél korábban és kisebb súllyal született annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémák. Vagyis, a fentiekben vázolt esélyek nagyjából a legpesszimistább kilátásokat tartalmazzák, az érettebb koraszülöttek ennél jóval rózsásabbak a kilátásaik. Azonban legalább ilyen fontos tényező a közvetlen születés utáni hetekben fellépő komplikációk és súlyosságuk. Például egy 8-900 g-os, 28. hétre született babának, akinél nem léptek fel komplikációk jobbak lehetnek a kilátásai, mint egy esetleg későbbi héten, nagyobb testsúllyal született babának, akit újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át, hosszas lélegeztetésre szorult. Valami eddig ismeretlen oknál fogva azonos korú kislányoknak jobbak a kilátásaik, mint fiúknak.
A hosszútávú következmények közül a kognitív (tanulási) képességeket illetően általában koraszülöttekre (25-32 hétre születettek) azt találták, hogy még a középsúlyos koraszülöttek körében is gyakoribbak a tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák gyermekkorban. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. terhességi héten érik el kifinomultabb formáit, alakulnak ki idegi kapcsolatok alapjai, ezért koraszülöttekben nem meglepő módon még jóval későbbi szakaszban is kimutathatóan alulfejlettek ezek a struktúrák, pl az agy barázdáltsága ezeken a területeken (http://news.bbc.co.uk).
Minden szülő fejében megfordul az a kérdés is, vajon mit várhat majdan felnövő egykori koraszülöttjétől, milyen élete lesz? Egy érdekes norvég felmérés pontosan ezt vizsgálta, 1967 és 1975 között született koraszülötteken (http://www.guardian.co.uk). Volt koraszülöttek között gyakoribb volt, hogy nem fejezték be tanulmányaikat, mint nem koraszülötteknél. Érdekes szociológiai- társadalmi összefüggést is találtak: volt koraszülött férfiaknak 3 szor, nőknek kétszer akkora valószínűséggel nem lett gyermekük, mint az átlag populációban. Mindez utalhat társadalmi beilleszkedési, kapcsolatteremtő problémákra is. Mindezek ellenére, a kutatások szerint nagy vonalakban azért a volt koraszülöttek normális, egészséges felnőttekké váltak, noha az odáig vezető útjuk a gyerekkortól az iskolás évekig jóval göcsörtösebb (lehet) mint társaiké (http://www.medicalnewstoday.com).
Remélem, a fentiekkel sikerült egy kicsit képet adnom (azoknak, akiknek volt türelmük végigolvasni…), valójában mennyi esélye is van ezeknek a piciknek és talán nem vagyok egyedül, aki azt gondolom, hogy ez az orvostudomány egyik olyan területe, amire büszkék lehetünk, rengeteg értékes kis életet mentett meg és tette lehetővé, hogy az elkötelezett szülői szeretettel és törődéssel kiegészítve teljes életet elő felnőtt lehessen a sok icurka picurka védtelen koraszülöttből, akik hihetetlen életerővel, élni akarással rendelkeznek.
UI: a cikkben szereplő adatok nemzetközi felmérésekből származnak, főleg európai országokra vonatkoznak. Forrásaim bárki számára hozzáférhetők, általában tudományos publikációkat népszerűsítő cikkeket, valamint az EPICURE tanulmány hivatalos oldalát használtam adatgyűjtésre.
Sajnos átfogó magyar kutatás nyomára nem leltem, egyes intézmények, mint pl a pécsi egyetemi klinika 2007 es publikációja alapján írtam be magyar adatokat.
Dr. Kalmár Bernadett, 27. héten született Olivér anyukája, „civilben” kutató neurobiológus
Az index koraszülés topikjában netszkvid nikk