KORASZÜLÖTT GYERMEKEK UTÓGONDOZÁSA

Koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai diagnosztizálás és a korai fejlesztés jelentőségét. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a baba „rendben” fejlődik, csak mert nagyjából hasonló korban kezd el forogni, kúszni, mászni, mint a nagyobb testvére vagy az ismerősök gyermeke. És ugyanígy nem szabad abba sem belenyugodni, ha a baba egyáltalán nem fejlődik. A koraszülött gyermeknek is éppúgy fejlődnie, haladnia kell, mint időre született társainak, csak nem a megszületésének idejétől számítva.

Mivel pici babád éretlen és sebezhető idegrendszerrel a kelleténél korábban született, nagyon fontos, hogy neurológus szakember folyamatosan nyomon kövesse fejlődését.

Az első évben 3 havonta, ezt követően 18 hónapos és 2 éves korban, majd évente történik az ellenőrzés. A vizsgálatokon olyan kérdésekre adsz választ, melyek az orvos számára nagyon informatívak. Ezek lehetnek pozitívak, amiből kiderül, rendben haladnak a dolgok, de az is lehet, hogy válaszaiddal figyelmeztető jelekre hívod fel a figyelmét.

Egy tipikus kérdés például: „És leveszi már egyedül a zokniját a baba?”. Lehet, hogy számodra az ilyen és más hasonló kérdések lényegtelennek tűnnek, de hidd el, a szakember számára jelentőséggel bírnak.

Nagyon fontos, hogy a korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyéb-ként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés.

Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy a babádnak maradandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést.

Nem győzzük elégszer ismételni: nagyon fontos a rendszeres utánkövetés, és ha a neurológus bármilyen elmaradást észlel, mielőbb el kell kezdeni a korai fejlesztést.

A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent.

MIT KELL TUDNI A KORAI FEJLESZTÉSRŐL?
Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómód-szerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen:

  • mozgásfejlődés,
  • értelmi fejlődés,
  • hallásfejlődés,
  • látásfejlődés,
  • beszédfejlődés,
  • szociális, érzelmi fejlődés,
  • viselkedésbeli eltérés.

A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a 18 hónap alatti gyermekek korai fejlesztését ingyenesen végzik.

A korai fejlesztés jellemzői

  • a fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie;
  • a szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel;
  • ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia;
  • ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit;
  • a szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében;
  • a gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt;
  • a fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia;
  • a fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva;
  • a fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot;
  • ismertetni kell a szülővel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokon túl az egyéb elérhető lehetőségeket is a gyermek fejlesztésével, a család jogaival, valamint a szociális juttatásokkal kapcsolatban.

A team tagjai

  • neonatológus: orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését;
  • fejlődésneurológus: feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése;
  • fejlődéspszichológus: aki részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről;
  • gyógypedagógus-logopédus: aki a gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti;
  • más szakokon végzett gyógypedagógusok, akik a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést végzik;
  • konduktor, aki Pető-módszerrel dolgozik;
  • gyógytornász, aki a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.

Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak úgy, mint szemész, audiológus és más szakorvosok.

A nyomonkövetés során célszerű a gyermekkel foglalkozó pedagógussal is felvenni a kapcsolatot.
Fontos, hogy az utógondozásra érkező gyermekek fejlődését minél több oldalról közelítsük meg és tárjuk fel!

A fejlesztés az aktív jelenlétedben zajlik hetente meghatározott alkalommal, hiszen a mindennapi rendszeres otthoni gyakorlást te végzed a babáddal.

A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a ti számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod.

Legelterjedtebb fejlesztési formák: Katona-módszer, DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer), Pető-módszer, Alapozó Terápia, Ayres-terápia, TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning), DSZIT (Dinamikus Szenzomotoros Terápia), HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika).

Az utánvizsgálatok jelentősége természetesen nemcsak a korai fejlesztés megindításában mutatkozik meg, hanem a későbbi életkorokban rendszeresen elvégzett felmérésekben is.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a koraszülött baba nem kezelendő automatikusan „betegként” vagy „sérültként”, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy laikus szemmel az apró eltérések nem minden esetben fedezhetők fel, és a „majd kinövi”, illetve a „majd behozza” típusú megnyugtatások sem célravezetőek.

A korai fejlesztés célja nem „csak” a gyermek képességeinek fejlesztése, „iskolaérett” szintre való emelése. Fontos a segítségnyújtás pszichés szerepe is a család támogatásában, hiszen a különböző nehézségekkel küzdő vagy sérült gyermek megrengetheti a családi rendszert, annak belső egyensúlyát. Éppen ezért a gyermek közvetlen fejlesztése mellett kiemelt feladat a veletek, szülőkkel való beszélgetés, foglalkozás is.

További információk a www.picifuzet.hu oldalon.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Kancsalság – mit érdemes tudni a szemtakarásos kezelésekről?

A tapaszolás, akárhogy is nevezzük, nem csak egy kezelési forma: kapcsolatpróba, naponta újra induló együttműködés gyerek és felnőtt között. És minden jól felragasztott tapasz mögött ott van egy szerető kéz, egy figyelő tekintet, egy szülő, aki újra és újra megpróbálja, mert tudja, hogy számít.

7. KOREXPO- World Mall

Köszönjük minden egyes kiállítónak, segítőnek és résztvevőnek, hogy részesei voltatok ennek az élménynek. A Ti jelenlétetek, támogatásotok és nyitottságotok tette igazán különlegessé a KOREXPO-t.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.