Nincs az az édesanya, aki úgy tervezi, hogy egy törékeny, éretlen babát hoz a világra. A koraszülött babák szülei felkészületlenül, tele fájdalommal és mérhetetlen bizonytalansággal kezdik életük egyik legnehezebb időszakát. Ezek a babák annyira törékenyek, és sérülékenyek, hogy az édesanya nemcsak hogy nem etetheti, fürdetheti, öltöztetheti babáját, de sok esetben mégcsak hozzá sem érhet, magához sem ölelheti. Tehetetlenség és üresség, ez az amit egy koraszülött baba anyukája érez.
A terhességem alatt nagyon vigyáztam magamra, betartottam a létező összes orvosi és védőnői utasítást, mégis koraszülött lett a kisfiam. Amikor a babám 13 héttel a kiírt időpont előtt megszületett, nem tudtam, hogyan lehetnék jó anyja a kisfiamnak. Üresnek éreztem magam, hiányzott a pocakom, és minél több időt töltöttünk távol egymástól (napi kétszer 20 perc látogatási idő nem sokat segített az anya – baba kötődés kialakulásában) annál kevésbé éreztem azt a leírhatatlan, szívet csordultig töltő szerelmet, amit már ismertem első gyermekem születése után. Fájdalmas volt a felismerés, hogy nem kötődöm a fiamhoz, holott minden gondolatom, légvételem ő volt. Rettegtem, hogy fájdalmai vannak, amit közvetve én okozok neki, hiszen az én testem „lökte ki” magából, nem biztosítva a megfelelő környezetet a növekedéséhez. Hosszú idő kellett, mire kiismertem magam abban a közegben, ahol és akikre rá KELLETT bíznom a kisfiam életét. Bárcsak az első pillanattól kezdve tudtam volna, hogy pontosan mikor, mit és hogyan kérdezzek. Talán nem lettem volna annyira elhagyatott a fájdalmammal, talán könnyebben átvészeltem volna azt a 14 hetet, amit a kisfiam az intenzív osztályon tölött. Talán, én tudok segíteni NEKED. Igen neked, aki éppen most éli át ezt az embertpróbáló időszakot.
1. Beszélj kedvesen, tisztelettel a személyzettel. Értik és érzik az aggodalmad, oszd meg velük, ha valamit látsz a látogatás során, vagy mint anya, „megérzel” dolgokat a babáddal kapcsolatban. Annak a babának te vagy az anyukája, te képviseled az érdekeit. Az intenzív terápiás nővérek veszik át anya szerepedet hetekre, hónapokra ezért nagyon fontos, hogy jó kapcsolatot ápolj velük. Ne félj kérdezni, nincs hülye kérdés, és ha kell huszonhatodszor is kérdezd meg ami érdekel, vagy aggaszt.
2. A koraszülött baba legjobb tápláléka az anyatej. Mihelyt megindul a tejelválasztás, és az állapotod engedi ( pl.: nem állsz gyógyszeres kezelés alatt) kezd el fejni a melled. Az erre vonatkozó higiéniai előírásokról érdeklődj a PIC-en, és részletesen elmondják, mit hogyan fertőtleníts, sterilizálj. Elmagyarázzák, hogy milyen időközönként kell fejned ahhoz, hogy fenn tud tartani a tejelválasztásod, hogy mire a babád kellően megerősödik, már ne szondán keresztül, hanem a melledből táplálkozhasson.
Abban az esetben, ha nincs tejed, esetleg elapad sem kell aggódnod. Ilyenkor donor anyatejet kap a babád, amit a legnagyobb higiéniai előírásoknak megfelelően pasztőröznek.
3. Ismerd meg a babád. Figyeld, rögzíts a fejedben minden látogatást, készíts fényképet a babádról, írj naplót az aznapi súlyáról, állapotáról. Ébren várt, vagy szundított amikor megérkeztél? Milyen gyógyszerekre nincs már szükség, illetve váltak szükségessé? Érdeklődj a nővérektől az aznapi hogylétéről. Ha bármit észreveszel, ami kicsit is más, mint ahogy megszoktad, azonnal jelezd. A koraszülött babák egyik pillanatról a másikra képesek a stabil, jó állapotból súlyos, életveszélyes állapotba kerülni. A legnagyobb figyelem, és körültekintés mellett is előfordulhat, hogy a viziten az orvos azt mondja, minden rendben van a babáddal, majd pár perccel később a monitor bajt jelez.
Ha ezeket a jeleket tapasztalod látogatáskor, azonnal jelezd a személyzetnek:
– Kirívóan felpuffadt has
– A babád bőrének a hőmérséklete túl magas, vagy túl hidegnek érzed
– Véres székletet látsz a pelusban, amit nyitott állapotban, kisimítva tesznek a baba feneke alá
– Gyakori, nagy mennyiségű hányás
– Letargikus, elnéz melletted, vagy egyáltalán nem reagál a babád
– Megvátozik a légzése, nehezen vagy egyáltalán nem lélegzik, elkékül, szürkül
4. Ha bizonytalan vagy a baba ellátásában, például hogyan érintsd, vagy fogd a babád, hogyan pelenkázz, kérd meg a nővért, hogy mutassa meg neked. A legtöbb intenzív osztályon már lehetőség van a Kengurú módszer alkalmazására. Minél több időt tölt a baba mellkasodon, annál erősebben fogtok kötődni egymáshoz, illetve a baba állapota is javul tőle, amit számos orvosilag bizonyított kísérlet és eredmény alátámaszt.
5. A személyzeten kívűl a szakirodalomból és az internetről is kereshetsz információt. Magyarországon is számos weboldal és fórum igyekszik a kétségbeesett anyukákat támogatni, és informálni. A www.koraszulott. com weboldal és annak facebook fóruma évek óta segíti a koraszülő anyukákat szülői támogató csoporttal illetve szakember gárdával kiegészülve. Kérdezz bátran, ezeken a fórumokon mindenki érti és érzi min mész keresztül.
6. Beszélj, énekelj a babádnak. Vigyél neki babatakarót, zenélő játékot, vedd fel a szívverésed egy diktafonra és tedd be az inkubátorba. Kérd meg a nővéreket, hogy ragasszák az inkubátor falára a nagytesó rajzait, amit a kistestvérének készített. Én meséltem, hosszú órákat meséltem a kisfiamnak, fogtam pici kis kezét, és suttogtam neki a meséket az inkubátorba. A mai napig így szereti az esti mesét, pedig már 8 éves. Fogom a kezét, és közben suttogva mesélünk. 🙂
7. A PIC-es élet nagyon megerőltető, fizikailag érzelmileg egyaránt. Voltak pillanatok amikor úgy éreztem soha nem lesz vége. Próbálj nagyon pozitívan gondolkodni, lásd a fiadat, lányodat nagy gyerkőcként biciklizni, szaladni, énekelni, virgonckodni. Kapaszkodj bármibe ami számodra segíthet, hitbe, rituálékba, bármibe, csak hogy ép ésszel kikerülj ebből az őrjítő állapotból. A tehetetlenség a legrosszabb, és a szűnni nem akaró aggodalom, fájdalom. Nagyon sok támogatásra lesz szükséged a családodtól, barátoktól, ne zárkózz el előlük. Élj, lásd a színeket, halld a madárcsicsergést, élvezd a napsütést, vagy a hózáport. Vegyél levegőt, aludj sokat, ne felejts el enni, és legfőképp mosolygni. A baba nem érezheti az aggodalmad. Előtte nem sírhatsz, neki egy boldog, nyugodt anyukára van szüksége 🙂