Mire használják a koffeint a koraszülöttek kezelése során?

A koffeint megelőző céllal is lehet alkalmazni a születést követő első két napon, ilyen esetben a cél az apnoé megelőzése.

A koraszülöttek ellátása igen összetett, nagy szaktudást és tapasztalatot igénylő csapatmunka. A koraszülött intenzív osztályon alkalmazott gyógyszerek közül ismerős hatóanyag lehet a koffein. A koffein az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag a koraszülöttek apnoéjának (légzéskimaradás) kezelésében.

Hol találkozhatunk koffeinnel?
A koffein a természetben előforduló vegyület, mely a kávébabban, a teafalevelekben és kakaóbabban is megtalálható. Ezen növények a koffein mellett más, hasonló, metilxantin-szerkezetű és többé-kevésbé hasonló hatású anyagot, teofillint és teobromint is tartalmaznak. A koffein, a teofillin és a teobromin hörgőtágító hatására már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, a koffein a jelenleg leggyakrabban felírt hatóanyagok közé tartozik a kora- és újszülött intenzív ellátásban az apnoe kezelésére.[1]

Mit jelent az apnoé?
Apnoés időszak alatt a 20 másodpercig vagy annál hosszabb ideig fennálló légzés kimaradást értjük, amit legtöbbször lassult szívfrekvcencia (bradikardia) és a vér oxigénszintjének jelentős csökkenése (hypoxia) kísér. A koraszülöttkori apnoét (AOP) a csecsemők több mint felénél diagnosztizálják, elmondható, hogy koraszülöttek körében terhességi kor és a születési súly növekedésével csökken az előfordulása. Tehát kisebb az esély az apnoéra azon csecsemők körében, akik nagyobb súllyal és a 40. héthez közelebbi időben születnek meg, mint azok körében, akik kisebb súllyal és hamarabb születnek meg. Az apnoé szinte minden olyan csecsemőt érint, aki a 28. hét előtt és/vagy kevesebb, mint 1000 g-os születési súllyal születik. A statisztikák szerint az 1 kg alatti születési súlyú gyermekeknél több mint 80% a valószínűsége az apnoe gyakoriságára, a gesztáció időtartamától függetlenül. [1,2]

Miért csökken az apnoé előfordulása a terhesség előrehaladtával?
A tüdő a végleges fejlettségi állapotát a várandósság utolsó heteiben éri el. Ha a terhesség azonban lerövidül és koraszülés következik be, gyakori, hogy a tüdő képtelen elérni a genetikailag meghatározott érettségét az anyaméhben, így az újszülött éretlen tüdővel jön világra és légzéstámogatásra van szüksége. A koraszülöttek apnoéjának pontos okai kevéssé ismertek, és elsősorban az apnoé a légzésszabályozás éretlenségének tudható be. Az AOP akkor következik be, amikor az újszülött fejletlen tüdejének a méhen belüli működésről a környezeti levegő belégzésére kell átállnia. A koraszülöttekre jellemző éretlen légzési válaszok szintén hozzájárulnak az AOP kialakulásához. A legújabb kutatási eredmények szerint az AOP kialakulásában a genetikai hajlam is közre játszhat. Az AOP valószínűségét tovább növeli a császármetszés, náluk ugyanis fokozott a légzőszervi szövődmények kockázata. Az éretlen tüdőre számos más születés előtti és utáni tényező hat, ilyen például a fertőzés, mechanikus lélegeztetés vagy a hiányos légzésszabályozás, ami hosszútávú károsodáshoz vezethet. [1,2,3]

Hogyan kezelhető a koraszülött apnoé?
Habár a koraszülött apnoé az idővel és az érettséggel rendeződő fejlődési rendellenesség, gyakran alkalmaznak gyógyszeres beavatkozást az apnoés epizódok csökkentésére.
A metilxantinok (koffein, teofillin) jól alkalmazhatók az apnoé tüneteinek a mérséklésére, csökkentik az apnoe gyakoriságát és a gépi lélegeztetés szükségességét. A koffeint és teofillint egyaránt használják, illetve használták a gyógyászatban a tünetek enyhítésére, klinikai hatékonyságuk azonban kismértékben eltér egymástól. Különféle vizsgálatokban kimutatták, hogy a koffeinterápia biztonságosabb a teofillinnél. Emellett a teofillin hatékonysága a kezelés első hetében a koffeinhez képest alacsonyabb, így a terápiát nem érdemes azzal kezdeni. A koffeint kapók körében a mellékhatások is ritkábban fordultak elő, mint a teofillinnel kezelteknél. A jobb hatásosság és biztonságosság miatt ma már elsősorban a koffeint használják a koraszülöttkori apnoé terápiájában és a teofillin kiszorult a terápiából. A koffein hatékonysága a központi idegrendszer serkentő hatásának tudható be: serkenti a légzőközpontot, a légzésszámot és a légzési térfogatot is emeli. Továbbá alkalmazásával megnövekszik a rekeszizomaktivitás és a vázizomtónus, ezzel is megkönnyítve a légzést. A koffein kedvező hatásait számos vizsgálat megerősíti, koffein hatására lerövidült a gépi lélegeztetés időtartama, kisebb volt a bronchopulmonális diszplázia (BPD) előfordulása, emellett még idegrendszeri fejlődésre is kedvező hatással volt. [3–5]

Hogyan lehet alkalmazni a koffeint?
A koffeint a koraszülött apnoé kezelésére közvetlenül a vénába juttatott (intravénás) infúzió formájában alkalmazzuk. A kezelés általában addig tart, amíg a csecsemő el nem éri a 37 hetes postmenstruális életkort, amikorra egyébként is rendeződne az állapota. Ez azonban eltérhet a csecsemő állapotától függően. A koffeint megelőző céllal is lehet alkalmazni a születést követő első két napon, ilyen esetben a cél az apnoé megelőzése. A koffein adagolását és a kezelés befejezését minden esetben a szakorvos felügyeli.[4,5]

Az Oxigén-terápia is alkalmazható az apnoéval járó hypoxia enyhítésére, ha a beteg nem reagál a koffeinre.[4] A koraszülöttkori apnoe kezelése még a mai napig is kihívást jelent a neonatológusoknak. A betegség szerencsére magától is rendeződik, azonban a tünetek enyhítésére hatásos és biztonságos terápiát jelent a koffein.

Dr. Vadkerti Gréta, gyógyszerész
SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet

Hivatkozások
1. Kinoshita, M.; Del Giovane, C.; Mitra, S.; Hall, R.; Soll, R.; Bruschettini, M. Methylxanthine for Preventing Morbidity and Mortality in Preterm Infants: A Network Meta-Analysis. Cochrane Database of Systematic Reviews 2023, 2023, doi:10.1002/14651858.CD015058.
2. Schoen, K.; Yu, T.; Stockmann, C.; Spigarelli, M.G.; Sherwin, C.M.T. Use of Methylxanthine Therapies for the Treatment and Prevention of Apnea of Prematurity. Pediatric Drugs 2014, 16, 169–177.
3. Eichenwald, E.C. Apnea of Prematurity. Pediatrics 2016, 137, doi:10.1542/peds.2015-3757.
4. Morton, S.U.; Smith, V.C. Treatment Options for Apnoea of Prematurity. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed 2016, 101, F352–F356.
5. CHMP Peyona, INN-Caffeine Citrate;

 

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

ARCKÉPCSARNOK

Meséljenek ők, akik nekünk ott az út elején a legtöbbet segítenek.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.