Mire használják a koffeint a koraszülöttek kezelése során?

A koffeint megelőző céllal is lehet alkalmazni a születést követő első két napon, ilyen esetben a cél az apnoé megelőzése.

A koraszülöttek ellátása igen összetett, nagy szaktudást és tapasztalatot igénylő csapatmunka. A koraszülött intenzív osztályon alkalmazott gyógyszerek közül ismerős hatóanyag lehet a koffein. A koffein az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag a koraszülöttek apnoéjának (légzéskimaradás) kezelésében.

Hol találkozhatunk koffeinnel?
A koffein a természetben előforduló vegyület, mely a kávébabban, a teafalevelekben és kakaóbabban is megtalálható. Ezen növények a koffein mellett más, hasonló, metilxantin-szerkezetű és többé-kevésbé hasonló hatású anyagot, teofillint és teobromint is tartalmaznak. A koffein, a teofillin és a teobromin hörgőtágító hatására már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, a koffein a jelenleg leggyakrabban felírt hatóanyagok közé tartozik a kora- és újszülött intenzív ellátásban az apnoe kezelésére.[1]

Mit jelent az apnoé?
Apnoés időszak alatt a 20 másodpercig vagy annál hosszabb ideig fennálló légzés kimaradást értjük, amit legtöbbször lassult szívfrekvcencia (bradikardia) és a vér oxigénszintjének jelentős csökkenése (hypoxia) kísér. A koraszülöttkori apnoét (AOP) a csecsemők több mint felénél diagnosztizálják, elmondható, hogy koraszülöttek körében terhességi kor és a születési súly növekedésével csökken az előfordulása. Tehát kisebb az esély az apnoéra azon csecsemők körében, akik nagyobb súllyal és a 40. héthez közelebbi időben születnek meg, mint azok körében, akik kisebb súllyal és hamarabb születnek meg. Az apnoé szinte minden olyan csecsemőt érint, aki a 28. hét előtt és/vagy kevesebb, mint 1000 g-os születési súllyal születik. A statisztikák szerint az 1 kg alatti születési súlyú gyermekeknél több mint 80% a valószínűsége az apnoe gyakoriságára, a gesztáció időtartamától függetlenül. [1,2]

Miért csökken az apnoé előfordulása a terhesség előrehaladtával?
A tüdő a végleges fejlettségi állapotát a várandósság utolsó heteiben éri el. Ha a terhesség azonban lerövidül és koraszülés következik be, gyakori, hogy a tüdő képtelen elérni a genetikailag meghatározott érettségét az anyaméhben, így az újszülött éretlen tüdővel jön világra és légzéstámogatásra van szüksége. A koraszülöttek apnoéjának pontos okai kevéssé ismertek, és elsősorban az apnoé a légzésszabályozás éretlenségének tudható be. Az AOP akkor következik be, amikor az újszülött fejletlen tüdejének a méhen belüli működésről a környezeti levegő belégzésére kell átállnia. A koraszülöttekre jellemző éretlen légzési válaszok szintén hozzájárulnak az AOP kialakulásához. A legújabb kutatási eredmények szerint az AOP kialakulásában a genetikai hajlam is közre játszhat. Az AOP valószínűségét tovább növeli a császármetszés, náluk ugyanis fokozott a légzőszervi szövődmények kockázata. Az éretlen tüdőre számos más születés előtti és utáni tényező hat, ilyen például a fertőzés, mechanikus lélegeztetés vagy a hiányos légzésszabályozás, ami hosszútávú károsodáshoz vezethet. [1,2,3]

Hogyan kezelhető a koraszülött apnoé?
Habár a koraszülött apnoé az idővel és az érettséggel rendeződő fejlődési rendellenesség, gyakran alkalmaznak gyógyszeres beavatkozást az apnoés epizódok csökkentésére.
A metilxantinok (koffein, teofillin) jól alkalmazhatók az apnoé tüneteinek a mérséklésére, csökkentik az apnoe gyakoriságát és a gépi lélegeztetés szükségességét. A koffeint és teofillint egyaránt használják, illetve használták a gyógyászatban a tünetek enyhítésére, klinikai hatékonyságuk azonban kismértékben eltér egymástól. Különféle vizsgálatokban kimutatták, hogy a koffeinterápia biztonságosabb a teofillinnél. Emellett a teofillin hatékonysága a kezelés első hetében a koffeinhez képest alacsonyabb, így a terápiát nem érdemes azzal kezdeni. A koffeint kapók körében a mellékhatások is ritkábban fordultak elő, mint a teofillinnel kezelteknél. A jobb hatásosság és biztonságosság miatt ma már elsősorban a koffeint használják a koraszülöttkori apnoé terápiájában és a teofillin kiszorult a terápiából. A koffein hatékonysága a központi idegrendszer serkentő hatásának tudható be: serkenti a légzőközpontot, a légzésszámot és a légzési térfogatot is emeli. Továbbá alkalmazásával megnövekszik a rekeszizomaktivitás és a vázizomtónus, ezzel is megkönnyítve a légzést. A koffein kedvező hatásait számos vizsgálat megerősíti, koffein hatására lerövidült a gépi lélegeztetés időtartama, kisebb volt a bronchopulmonális diszplázia (BPD) előfordulása, emellett még idegrendszeri fejlődésre is kedvező hatással volt. [3–5]

Hogyan lehet alkalmazni a koffeint?
A koffeint a koraszülött apnoé kezelésére közvetlenül a vénába juttatott (intravénás) infúzió formájában alkalmazzuk. A kezelés általában addig tart, amíg a csecsemő el nem éri a 37 hetes postmenstruális életkort, amikorra egyébként is rendeződne az állapota. Ez azonban eltérhet a csecsemő állapotától függően. A koffeint megelőző céllal is lehet alkalmazni a születést követő első két napon, ilyen esetben a cél az apnoé megelőzése. A koffein adagolását és a kezelés befejezését minden esetben a szakorvos felügyeli.[4,5]

Az Oxigén-terápia is alkalmazható az apnoéval járó hypoxia enyhítésére, ha a beteg nem reagál a koffeinre.[4] A koraszülöttkori apnoe kezelése még a mai napig is kihívást jelent a neonatológusoknak. A betegség szerencsére magától is rendeződik, azonban a tünetek enyhítésére hatásos és biztonságos terápiát jelent a koffein.

Dr. Vadkerti Gréta, gyógyszerész
SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet

Hivatkozások
1. Kinoshita, M.; Del Giovane, C.; Mitra, S.; Hall, R.; Soll, R.; Bruschettini, M. Methylxanthine for Preventing Morbidity and Mortality in Preterm Infants: A Network Meta-Analysis. Cochrane Database of Systematic Reviews 2023, 2023, doi:10.1002/14651858.CD015058.
2. Schoen, K.; Yu, T.; Stockmann, C.; Spigarelli, M.G.; Sherwin, C.M.T. Use of Methylxanthine Therapies for the Treatment and Prevention of Apnea of Prematurity. Pediatric Drugs 2014, 16, 169–177.
3. Eichenwald, E.C. Apnea of Prematurity. Pediatrics 2016, 137, doi:10.1542/peds.2015-3757.
4. Morton, S.U.; Smith, V.C. Treatment Options for Apnoea of Prematurity. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed 2016, 101, F352–F356.
5. CHMP Peyona, INN-Caffeine Citrate;

 

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

Kancsalság – mit érdemes tudni a szemtakarásos kezelésekről?

A tapaszolás, akárhogy is nevezzük, nem csak egy kezelési forma: kapcsolatpróba, naponta újra induló együttműködés gyerek és felnőtt között. És minden jól felragasztott tapasz mögött ott van egy szerető kéz, egy figyelő tekintet, egy szülő, aki újra és újra megpróbálja, mert tudja, hogy számít.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.