2015-ben az Egyesült Államokban működő NICU Helping Hands szervezet május 3-án emlékezett meg a „Parents of Preemies Day”-ről, amely a koraszülött babák szüleinek támogatására és elismerésére irányult. Ezt a példát követve Magyarországon ugyanebben az évben a KORE – Koraszülöttekért Országos Egyesület – életre hívta a „Koraszülők napját”, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a koraszülésben érintett szülők láthatatlan, de nagyon is valós küzdelmeire, különös tekintettel mentális és pszichés támogatásuk szükségességére.

A koraszülés nem csupán orvosi, hanem mélyen pszichés esemény is, amely a szülőket – különösen az édesanyákat – hirtelen, felkészületlenül éri. Az élmény gyakran jár traumatikus stresszel, szorongással, bűntudattal, elbizonytalanodással, és hosszú távú érzelmi hatásokkal. Egy koraszülő nemcsak egy pici, sérülékeny babáért aggódik nap mint nap az intenzív osztályon, hanem önmagával is harcol: az anyaság élménye sokszor késik, vagy elmarad a megszokott úttól, és az érzelmi feldolgozás lehetőségei is korlátozottak ebben a korai, krízishelyzetben.

A „Koraszülők napja” éppen ezért nemcsak a hála és elismerés napja – hanem az odafordulásé is. Emlékeztet bennünket arra, hogy a koraszülött babák túlélését nem lehet a szülők lelki épségének figyelmen kívül hagyásával biztosítani. A szülők mentális jóléte szorosan összefügg a gyermek fejlődésével, a korai kötődéssel, valamint a hosszú távú családi dinamikával is.

A pszichés támogatás – akár egyéni, akár csoportos formában – segíthet feldolgozni a veszteségeket, oldani a szorongást, és visszaadni az irányítás érzését egy olyan helyzetben, ahol a kontrollt gyakran elveszítik a szülők. Fontos, hogy a szakmai és civil szervezetek, kórházak, döntéshozók közösen dolgozzanak azon, hogy a koraszülők ne maradjanak egyedül ebben az életet meghatározó, gyakran elhallgatott küzdelemben.