Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

Így is lehet! Bemutatkozik a szentesi integratív bölcsőde

Mit mond a törvény a korai fejlesztésről?

„ A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd, vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.”
A korai fejlesztés megvalósítható bölcsődei gondozás keretében is. A szentesi bölcsőde alapító okirata is tartalmazza alaptevékenységei között a korai fejlesztést.

A gyermekekkel való foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően szervezzük. A szakértői javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a gyermek milyen módon vegyen részt a gondozásban, annak milyen legyen a formája, a helye, és az ellátáshoz adott esetben milyen más pedagógiai szakszolgálat kell, hogy kapcsolódjon. Mindezek figyelembe vételével a korai fejlesztés és gondozás feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a korai fejlesztést végző gyógypedagógus készíti el.

Nálunk, itt a bölcsődében Bene Katalin a gyógypedagógus, aki a bölcsődevezetővel és a bölcsőde orvosával, Dr. Végh Erikával fogadja a bölcsődébe jelentkező családot. Tájékozódnak a gyermek addigi élettörténetéről, fejlődésének állomásairól. Ezek ismeretében a gyógypedagógus megbeszélést tart a gyermek leendő gondozónőjével, és előzetes fejlesztési tervet készít. Minderről konzultál a szülőkkel is. Negyed évenként gyógypedagógiai véleményt és fejlesztési javaslatot készít, ami tartalmazza az elmúlt időszak alatt a különböző területeken elért eredményeket, a további célok eléréséhez vezető következő lépéseket és ezeknek a módját.

Most rátérek arra a részre, melyre gondolom az érintett szülők a leginkább kíváncsiak, pontosabban, hogy milyen fogadtatással, hozzáállással találkozhatnak a gondozónő, a csoport részéről itt a bölcsődében.
A jelentkezést követően a bölcsődevezető a gondozónőkkel ismerteti, hogy érkezik fejlesztést igénylő kisgyermek. A sérült gyermek gondozásának vállalása önkéntes.
A csoport létszámot illetően törekszünk arra, hogy egy csoportba 2 sérült kisgyermeknél több ne kerüljön és az összlétszám a 10-et ne haladja meg.
Itt a bölcsődében teljes integráció valósul meg, azaz a sérült kisgyermek egész nap együtt van az ép gyermekekkel, kivéve az egyéni foglalkozások idejét.
Integráció: fogadást jelent, de ennél többről van szó. Egyértelműen használhatjuk az inklúzió: befogadás kifejezést. Kiemelkedő jelentősége van a „be”- igekötőnek. A befogadás magába foglalja a fejlesztés személyi-, és tárgyi feltételeinek megteremtését, valamint a szociális befogadást.
Személyi feltételekhez tartozik a gyógypedagógus, a bölcsőde orvosa és a gondozónő. A gondozónő az, aki az itt töltött idő alatt szinte végig a kisgyermek mellett van.
A bölcsődében „saját gondozónő rendszer” működik, ami azt jelenti, hogy a csoportba járó gyerekek kb. fele az egyik, a másik fele a másik gondozónőhöz „tartozik”. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a csoportba, ő vezeti a gyermekkel kapcsolatos dokumentációt, regisztrálja a fejlődést, és az ún. ölelkezési időben (amikor mindkét gondozónő a csoportban van) elsősorban ő neveli, gondozza a gyermeket.

A beszoktatásról a bölcsődébe járást megelőzően is beszélünk, pontosabban a szülők és gyermekeik körbejárhatják az intézményt, így megismerik a környezetet, az épület sajátosságait, az egyes helyszíneket. Betekintést nyernek a házirendbe, szakmai programba. A konkrét beszoktatás a bölcsődébe járás időpontjához kötődik. Van egy séma, mely általánosságban szól arról, hogy hány órát töltsön el kezdetben a kisgyermek a bölcsődében, hány napig, hány hétig tartson a beszoktatás. Mindezt rugalmasan változtatjuk, szem előtt tartva a gyermek igényeit. A cél a fokozatosság, ami biztonságot ad a szülőknek, a gyermeknek, a többi gyermeknek egyaránt.
A beszoktatás az egész családra vonatkozik, hiszen az addig megszokott életvitelükben jelentős változás következik be. A beszoktatásnak fontos szerepe van a szülők és a gondozónő közötti bizalom kialakulásában. Amikor egy kisgyermek azt tapasztalja, hogy szülei nyíltan, szorongás nélkül, bizalommal fordulnak a gondozónő felé, számára is könnyebb lesz a beilleszkedés. A beilleszkedést segíti, hogy az ép gyermekek szüleit tájékoztatjuk az integrációs tevékenységről, a csoportba járóknak is beszélünk a újonnan érkezőről.

Örömmel írhatom, hogy idáig nem volt egyetlen kifogás sem a szülők részéről, hogy a csoportba sérült kisgyermek érkezzen. Arra azért felkészülhet a sérült kisgyermek szülője, hogy sajnálkozó pillantásokkal találkozhat. Jelenleg az egyik szülő kifejezetten örült a sérült kisgyermek jelenlétének. Szerinte (és szerintünk is) kölcsönösen jó hatással vannak egymásra a különböző adottságú gyermekek. Az ép gyermekek toleránsabbá, segítőkészebbé válnak. A fejlesztést igénylőknek ez a kis közösség segítséget nyújthat érdeklődésük kibővítésében, az utánzásos tanulás lehetőségeinek megteremtésében, új élmények megélésében.
A tapasztalat valóban azt mutatja, hogy a gyerekek az első pillanattól elfogadják, pátyolgatják a csoportba kerülő sérült kisgyermeket. Vigyáznak rá, nem veszik el játékát, sőt kéretlenül hordják nekik azt.

Visszatérve a gondozónő személyiségére, elmondhatom, hogy maximálisan elfogadóak, empatikusak. Figyelembe veszik a gyermekek egyéni igényit, ha sír ölbe véve megvigasztalják. A napirendet úgy alakítják ki, hogy elegendő idő jusson étkezésre fürdőszobai gondozásra, önállóság megvalósulására.
Együttműködőek mind a szülőkkel, mind a gyógypedagógussal. Minden foglalkozás után a gyógypedagógus beszámol arról, mit, milyen eszközökkel csináltak, mi az amit a gondozónő is tud gyakoroltatni a napi tevékenység során. Megbeszélik a gyermek hangulatát, mennyire volt együttműködő. Mindezekről a gondozónő a szülőknek is beszámol. A foglalkozásokon a szülők is jelen lehetnek.
A személyi feltételek után essen pár szó a tárgyi feltételekről.

A foglalkozásokat külön erre a célra kialakított fejlesztő szobában végzi a gyógypedagógus. Az egyéni terápián használt eszközök jelentős része a csoportszoba játékkészletében is megtalálható, gondolok itt elsősorban a finommotorikus készséget fejlesztőeszközökre/ montessori-torony, építők, forma kirakók, gyurma, zsírkréta,…stb./, a beszédfejlődést segítők/ buborékfújó, bábok, képes kártyák/.
A nagymozgást fejlesztő eszközök többsége is a rendelkezésükre áll: nagy méretű tükör, trambulin, különböző méretű labdák,karikák, lépcső, csúszda, babzsák,…stb. Tervbe van véve bordásfal és pörgő tölcsér beszerzése is.

Remélem sikerült eloszlatnom esetleges kétségeiket, szorongásaikat a bölcsődét illetően.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, függetlenül attól, hogy beíratják-e gyermeküket a bölcsődébe.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

KORIP szülinapi családi piknik

KORIP szülinapi családi piknik 2021. 07. 25.

Nagyon szeretnénk végre veletek ünnepelni, beszélgetni, egyszerűen együtt lenni, ezért egy családi „batyus” pikniken ünnepelnénk meg a Koripok születésnapját a Pető András Pedagógiai Intézet ősfái között!

Segítsünk HOLNAP BUDAPESTEN!

A legtöbb ember számára nem ismert, hogy véradásukkal akár egy koraszülött számára is biztosíthatják a gyógyulás lehetőségét.

K O R E W i F i

…díjmentesen elérhető internet pedig segítségükre lehet abban, hogy informálódjanak, beszélgessenek és láthassák azokat, akik fontosan nekik…