Az evészavarok hátterében gyakran pszichés okok húzódnak meg, de a koraszülött gyermekeknél előfordulhatnak olyan testi, organikus tényezők is, amelyek befolyásolják az étkezést. Ezek a tényezők gyakran különleges kezelési megközelítést igényelnek, hogy a gyermek számára az étkezés ne jelentsen nehézséget.
Az organikus eredetű evészavarok kezelése összetett feladat, amely több szakterület együttműködését igényli. A kivizsgálás, a manuális terápiák és a mozgásfejlődés támogatása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a koraszülött gyermekek étkezése gördülékenyebb és élvezetesebb legyen. A türelmes, személyre szabott terápiás folyamat segítheti a gyermeket abban, hogy az evés egyre inkább pozitív élménnyé váljon a számára.
Az orvosi kivizsgálás fontossága
Az evési problémák kezelésének első lépése a részletes orvosi kivizsgálás. A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) evésfókuszú ellátásáról szóló podcast adásában Szabó-Schönecker Zsuzsanna, egy extrém koraszülött gyermek édesanyja, DSGM szakgyógytornász elmondta, hogy a koraszülött gyermekek esetében az evészavarok hátterében gyakran találhatók organikus tényezők, amelyek orvosi beavatkozást vagy speciális terápiát igényelnek. Ezek közé tartozhat például a nyelvfék rövidsége, az idegrendszeri éretlenség vagy a száj körüli izmok tónuszavara. A kivizsgálás során a szakemberek részletesen feltárják az esetleges strukturális eltéréseket, hogy pontosan azonosíthatók legyenek az evészavar konkrét okai, és megfelelő terápiát tudjanak javasolni.
Bösenbacher Tímea, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Fejlődéstámogató Központ Koraszülött Utógondozó munkatársa, az Újbudai Fejlesztőház vezető konduktora, Pfaffenrot -, DSZIT-, TSMT terapeuta szerint a fiziológiai problémák felismerése alapvető, hiszen csak így biztosítható, hogy a gyermek a számára megfelelő kezelésben részesüljön. Az orvosi kivizsgálás lehetőséget nyújt a szülőknek is, hogy betekintést nyerjenek gyermekük állapotába és jobban megértsék, mi okozza az étkezési nehézségeket.
Izomtónuszavarok és hatásuk az étkezésre
A koraszülött gyermekeknél gyakran előfordulnak izomtónuszavarok, amelyek közvetlenül befolyásolják az étkezési képességeket. Lampertné Nepp Brigitta, DSGM szakgyógytornász, okleveles fizioterapeuta, a Dévény Anna Alapítvány oktatója kiemelte, hogy az arcmimikai és rágóizmok tónusproblémái, valamint a nyelv mozgászavarai jelentősen megnehezíthetik az étel megfelelő feldolgozását és lenyelését. A gyenge izomtónusú gyermekeknél előfordulhat, hogy az evési helyzetek fárasztóak, mivel nem tudják megfelelően lezárni az ajkukat, vagy nem képesek a megfelelő szívó és nyelési mintázat kialakítására. Ennek eredményeként a nyál is gyakran túlzott mértékben csoroghat, amelyet a szülők néha fogzásnak vélt tünetként értelmeznek, miközben valójában tónusproblémák okozzák.
Az evési problémák kezelésében a speciális manuális terápiák, például a Dévény- vagy a Pfaffenrot-módszer, nagy segítséget nyújthatnak. A cél minden esetben az izmok tónusának kiegyensúlyozása, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy az étkezés során jobban kontrollálja az ajkak, a nyelv és a rágóizmok mozgását. Ezáltal csökkenthető a lenyelési nehézség és az étkezés miatti szorongás.
A manuális terápiák szerepe
A manuális terápiák, mint a Dévény- és a Pfaffenrot-módszer, fontos szerepet játszanak az organikus eredetű evészavarok kezelésében. Lampertné Nepp Brigitta elmondta, hogy ezek a technikák célzott mozdulatsorok alkalmazásával segítik az izmok tónusának helyreállítását és az evési folyamat optimalizálását.
Ezek a manuális terápiák egyénre szabott megközelítést biztosítanak, ahol a gyermek aktuális állapotának és fejlődési szintjének megfelelően állítják be a terápiás folyamatot. Ezáltal az evés, mint fizikai tevékenység, könnyebbé és gördülékenyebbé válik, ami hosszú távon az étkezési élményt is pozitívabbá teszi.
A Dévény-módszer
A Dévény-módszer például különösen hatékonynak bizonyul az arc- és rágóizmok, valamint a nyelv motorikus működésének támogatásában, ami különösen hasznos azoknál a gyermekeknél, akik evés közben hamar elfáradnak.
Bösenbacher Tímea kifejtette, hogy a terápia különösen akkor hatékony, ha a száj körüli izomtónuszavarok akadályozzák a táplálkozást. A technika lényege, hogy specifikus fogásokkal és mozdulatokkal célozza meg a problémás területeket, így a gyermek könnyebben kontrollálja az ajakzárást, a rágást és a nyelést.
A Pfaffenrot-módszer
A Pfaffenrot-módszer különösen a koraszülötteknél gyakori asszimetrikus izomtónuseloszlás kezelése során nyújthat jelentős támogatást. Ez a technika a szülők bevonásával és iránymutatással, akár otthoni gyakorlatokkal is alkalmazható. A módszer segíthet a gyermek fej-, törzs- és nyakpozíciójának javításában, amely elengedhetetlen a megfelelő evési mechanizmushoz.
Mozgásfejlődés és önálló étkezés
A gyermek mozgásfejlődése szoros összefüggésben áll az étkezési képességekkel, különösen, amikor elérkezik a darabos ételek bevezetésének ideje. Lampertné Nepp Brigitta szerint a stabil ülésképesség kialakulása fontos előfeltétele az önálló étkezésnek, hiszen ez lehetővé teszi a fej és a törzs megfelelő pozícióját az evés során. Ha a gyermek nem tud egyenesen ülni vagy nem tudja kontrollálni a fej mozgását, az akadályozhatja az étel biztonságos lenyelését és feldolgozását.
További fontos szempont a manipuláció fejlődése, amely az evési folyamat során segíti a gyermekeket abban, hogy önállóan emeljék fel a falatokat és a szájukhoz vezessék. A szakértők szerint körülbelül 9-12 hónapos korban várható, hogy a gyermekek képesek lesznek csippentő fogással megfogni az ételt, ami jelentős lépés az önállóság felé. Ez nemcsak fizikai szempontból hasznos, hanem hozzájárul a gyermek önbizalmának fejlődéséhez is, hiszen az önálló táplálkozás új tapasztalatokat és sikerélményeket hoz számukra.
A manipuláció fejlődésének elmaradása viszont akadályozhatja az önálló étkezést, késleltetve ezzel a gyermek önállóságra való törekvését. A szakértők kiemelték, hogy az önálló étkezési képességek különböző fejlődési lépcsőfokokra épülnek, így bármelyik állomás elmaradása vagy zavarai hatással lehetnek a további fejlődésre és az étkezés élvezetesebbé tételére.
Az evési problémákkal küzdő gyermekek támogatásában a szülők, a szakemberek és az intézmények összehangolt munkája elengedhetetlen. A koraszülött gyermekek esetében az étkezés gyakran több szakterület közreműködését igényli, ahol az orvosi kivizsgálás, a manuális terápiák és a mozgásfejlődésre irányuló támogatás mind hozzájárulhatnak a sikerhez.
A szülők számára a tudatosság és a megfelelő tájékozottság elengedhetetlen, hogy felismerjék az evészavarok jeleit, és a szükséges segítséget megadják gyermeküknek. A megfelelő időben elkezdett terápia, az egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartása, valamint a szakértők és szülők közötti együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek pozitív étkezési élményeket szerezzenek, és hosszú távon harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki az étkezéssel.
Az evészavarok kezelésének kulcsa tehát a gyermeket körülvevő támogató közeg, amely türelmesen és egyedi igényeiknek megfelelően segíti őket az étkezési kihívások leküzdésében.