Dr. Tóth Barbara

egyetemi adjunktus, gyógyszerész

SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet

A csecsemőkori kólikás (görcsös) hasfájás mind a szülő, mind a csecsemő számára fizikálisan és mentálisan is megterhelő. A kólika az egyik leggyakoribb okok közé tartozik, amellyel a szülők négy hónapnál fiatalabb gyermekükkel felkeresik a házi gyermekorvost. A probléma megoldására azonban meglehetősen kevés szer ajánlható, néhány módszer pedig egyenesen veszélyes a csecsemő számára. Még az ártalmatlannak hitt gyógynövények is rejthetnek veszélyeket, ezért ezek alkalmazása során is körültekintően, a kockázatok figyelembe vételével kell eljárni.

Mi is a kólika?

Nehéz pontosan definiálni a kólikát. A jellemző tünetek közé tartozik a vigasztalhatatlan sírás, amely leginkább este jelentkezik rohamokban, ezen túl arcpír, valamint fokozott gázképződés figyelhető meg, továbbá a csecsemő a térdek mellhez húzásával és a kezek ökölbezárásával válaszol a fájdalomra. A napjainkban leginkább elfogadott kritériumrendszer szerint kólikáról van szó, ha a napi három órán át tartó, egy héten legalább három napon jelentkező tünetek legalább egy hétig fennállnak. A kólika diagnosztizálása az orvos feladata, aki a tünetek mellett figyelembe veszi a beteg kórtörténetét és a fizikális vizsgálat eredményét is. A kezelés megkezdése előtt a lehetséges egyéb betegségeket ki kell zárni, mivel a tünetek utalhatnak tejallergiára vagy bélbetüremkedésre is.

Kiket érint a kólika?

A kólika elsősorban 6 hónapos kor alatti csecsemőknél jelentkezik, előfordulása az egyébként egészséges csecsemők esetén a 6. hét környékén tetőzik. Bár több helyen az ellenkezőjét lehet olvasni, előfordulásának gyakorisága nemtől és táplálási módtól (anyatejes vagy tápszeres) független.

Mi okozhatja a kólikát?

A kólika okai máig nem teljesen feltártak, de a lehetséges kiváltó tényezők között szerepelhet a tehéntejallergia, a bél megváltozott baktériumflórája (Lactobacillus mennyiség csökkenése), a gyomor-bélrendszer normálistól eltérő motilitása, a nem megfelelő szülő-gyermek kötődés, és az anyai dohányzás vagy nikotin-pótlószer alkalmazása.

A kólika kezelésének kezdeti lépései

A kólika diagnosztizálása után nagyon fontos, hogy a szülő kapjon megfelelő mentális támogatást ahhoz, hogy a kólikás epizódokat ő és a csecsemő is minél könnyebben át tudja vészelni, ezt azonban sokan kevésnek érzik, ezért gyógyszeres és alternatív terápiák felé fordulnak. A kólika során használt anyagok és módszerek közé tartoznak a probiotikumok, a gyógyszerek, a gyógynövények, a diéta és a masszázs.

Miért nehéz a kólika kezelésére hatásos és biztonságos megoldást találni?

A csecsemők és kisgyermekek számára csak azok az anyagok adhatók, amelyek biztonságossága az ő esetükben is igazolt. A kólika kezelésében alkalmazott szerek hatásosságát alátámasztó vizsgáltok elég hiányosak, mivel a csecsemők bevonásával végzett kutatások kivitelezése roppant nehéz, ezért alig elérhető olyan adat, amely kellőképp alátámasztaná a különböző szerek, különösen a gyógynövények csecsemőkori alkalmazását.

Probiotikumok és étrend

A probiotikumok közül a Lactobacillus reuteri (DSM 17938-as törzs) hatásossága a leginkább alátámasztott. Csecsemőkön végzett vizsgálatok igazolják, hogy a probiotikumként alkalmazott L. reuteri tejsavbaktérium javíthatja az anyatejjel táplált kólikás csecsemők tüneteit. Ugyanakkor a vizsgálatok nagyon kis elemszámúak voltak, ezért könnyen előfordulhat, hogy amennyiben újabb vizsgálatok más eredménnyel zárulnak, az összkép megváltozik.

A bélrendszeri gázképződést befolyásoló szimetikont gyakran alkalmazzák kólikás csecsemők tüneteinek enyhítésére, a vegyülettel végzett klinikai vizsgálatok azonban nem tudták igazolni, hogy az hatásosabb lenne, mint a hatóanyagot nem tartalmazó placebo.

Anyatejjel táplált csecsemők tüneteit enyhítheti, ha az anya hipoallergén (tej-, tojás-, szója-, mogyoró-, hal- és búzamentes) étrendet követ. A tápszerrel táplált csecsemők esetén megoldást jelenthetnek a hidrolizált tápszerek, amelyekre a hagyományos tápszerről fokozatosan érdemes áttérni. A szójaalapú és rostban gazdag tápszerek azonban nem javasoltak kólika esetén, előbbi allergén lehet, utóbbi pedig nem enyhíti a csecsemő tüneteit.

Az egyéb lehetőségek közül a szellőztető rendszerrel rendelkező cumisüvegek alkalmazása előnyös lehet, viszont a pólya használata nem bizonyult hatásosnak a kólika enyhítésére.

Gyógynövények a kólika kezelésében

Számos klinikai vizsgálat során próbáltak már megoldást találni a kólika kezelésére. Vizsgálták többek között a levendulaolajjal végzett masszázs hatásait is. Bár a 2 és 6 hét közötti csecsemők közül a masszázsban részesültek körében a hetente sírással töltött idő átlaga jelentősen csökkent, a kólikás csecsemők esetén végzett masszázsterápiára vonatkozó adatok azonban ellentmondásosak, és további előny-kockázatelemzés szükséges ahhoz, hogy a csecsemőkori kólika esetén ajánlani lehessen. Továbbá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 12 éves kor alatt nem ajánlja a levendulaolaj külsőleges használatát.

Egy nyílt klinikai vizsgálat során egy probiotikum készítményt (L. reuteri), egy kamillát, orvosi citromfüvet és frakcionált hőkezelésen átesett probiotikumot (L. acidophilus) tartalmazó készítményt, valamint egy szimetikontartalmú készítményt hasonlítottak össze két hétnél idősebb csecsemőkön. A vizsgálat alapján az első két készítmény hatásos volt, míg a szimetikon nem csökkentette a kólikás tüneteket.

Az Európai Gyógyszerügynökség értékelése alapján, a szóba jöhető növények közül egyedül a kamilla (Matricaria recutita) alkalmazható csecsemőkorban. A korábban említett citromfű például 12 éves kor alatt nem ajánlott. Elképzelhető azonban, hogy az egy éven aluliaknak nem ajánlott növények valamelyikéből készül olyan gyógyszerkészítmény, amely mégis adható csecsemőknek. Ehhez azonban a gyártónak minden szükséges vizsgálatot el kell végeznie, amellyel igazolja a készítmény biztonságosságát.

Hogyan használható a kamilla?

Az aprított kamillavirágzatból készülhet hagyományos növényi gyógyszer is, amelyet enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek (puffadás, görcsök) esetén teaként lehet adni csecsemőknek és kisgyermekeknek, 6 hónapos és 2 éves kor között egyszeri 0,5–1 g dózisban naponta 2–4 alkalommal.

Van kockázat?

Édeskömény, ánizs, menta

Az édesköményt és az ánizst olyan formában ajánlott a kólika enyhítésére alkalmazni, hogy az ezekből készült teát a szoptató anya fogyasztja el, mivel a növények görcsoldó anyagai kiválasztódnak az anyatejbe. Az ánizsból vagy édesköményből készült tea azonban az EMA ajánlása alapján 12, illetve 4 éves kor alatt nem ajánlható, a növények illóolajának használatát pedig 18 év alatt különösképp kerülni kell, mivel mindkét illóolajban megtalálható egy kifejezetten mérgező hatású vegyület. (Ez azonban a teába nem oldódik ki olyan mértékben, hogy kockázatot jelentene.)

A kólika kapcsán felmerülhet akár a szülők egymás közti ajánlásaként, akár áltudományos internetes oldalakon a menta, amely azonban a légúti görcsöt okozó mentoltartalma miatt 4 éves kor alatt nem ajánlott.

Sosem ajánljuk csecsemők kezelésére:

A szülők sok esetben nem tartják veszélyforrásnak a vénynélküli készítményeket és a gyógynövényeket. Ugyanakkor a felnőttek számára alkalmazott szélhajtók is veszélyesek lehetnek a csecsemők számára.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára ne alkalmazzunk egzotikus, a hazai népi gyógyászatban jelentős múlttal nem rendelkező növényeket, mivel ezek hatásosságát és biztonságosságát a tradíció nem igazolja.

Összefoglalás

Bár a kólika gyakran amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen, magától el is múlik, nem szabad megfeledkezni a szülőre és a csecsemőre gyakorolt egyéb kedvezőtlen hatásairól sem. A kólika fokozhatja a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát és mértékét is, illetve a kimerült gondviselő heves reakciója a megrázott baba szindrómához is vezethet. Az elődleges cél tehát a kólikával küzdő csecsemő gondviselőinek mentális támogatása. A csecsemő és akár a szülő számára is megoldást jelenthet az enyhe nyugtató és görcsoldó hatású kamillatea. 

Irodalomjegyzék

1. Çetinkaya B, Başbakkal Z. The effectiveness of aromatherapy massage using lavender oil as a treatment for infantile colic. Int J Nurs Pract. 2012; 18:164–169.
2. EMA/HMPC/55843/2011. European Union herbal monograph on Matricaria recutita, flos
3. Martinelli M, Ummarino D, Giugliano FP, Sciorio E, Tortora C, Bruzzese D, De Giovanni D, Rutigliano I, Valenti S, Romano C, Campanozzi A, Miele E, Staiano A. Efficacy of a standardized extract of Matricariae chamomilla L., Melissa officinalis L. and tyndallized Lactobacillus acidophilus (HA122) in infantile colic: An open randomized controlled trial. Neurogastroenterol Motil. 2017; 29. doi: 10.1111/nmo.13145.
4. Pace CA. Infantile Colic: What to Know for the Primary Care Setting. Clin Pediatr (Phila). 2017; 56:616–618.
5. Rodríguez-González M, Benavente Fernández I, Zafra Rodríguez P, Lechuga-Sancho AM, Lubián López S. Toxicity of remedies for infantile colic. Arch Dis Child. 2014; 99:1147–1148.