A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése. Ez a szükséglet hívta életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet.
A fejlesztő pedagógus mint munkakör a 2003-ban módosított oktatási törvényben jelenik meg.
A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha fejlesztőpedagógus-képzésen részt vett és gyógypedagógus. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógus diploma.
Nem tekinthetjük fejlesztő pedagógusnak azt, aki egy-egy új segítő módszernek vagy technikának tudója, hiszen a fejlesztő pedagógus szakmai felkészültségének követelményei ezt jóval meghaladják.
A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.
A fejlesztő pedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító pedagógusnak. Munkamegosztásuk ezen alapul.
Az együttműködés keretei
– kéttanáros modell: fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. Együtt vezetik a foglalkozásokat. A fejlesztő pedagógus vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve kollégájának az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra.
– egyéni foglalkozás: az osztályban tanító pedagógus javaslata alapján kiemeli a rászoruló tanulót a közösségből, egyénileg foglalkozik vele (pl. tananyagpótlás hiányzás esetén)
-Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosíthat.
A fejlesztő pedagógus órarendje óraszámban kötött, de sokkal tágabb lehetősége van arra, hogy a tanulók aktuális szükségleteihez alkalmazkodjon. Munkájának alapvető irányítója nem a tananyag, hanem a tanulók képessége. Jó, ha az órarendjének egy bizonyos százalékában mobilizálható, például hosszas betegeskedésből visszaérkező gyerekeket kiemelhet az osztályból a tananyag pótlása érdekében, a lassabban haladókkal kéttanáros modell alapján (két tanár van jelen az órán), differenciált munkaformában dolgozhat stb.
A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő:
elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén;
diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki;
a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles irányítani
tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi;
a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.
Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében, hiszen ez a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti.
A gyógypedagógus a fejlesztő pedagógiai ellátásra javasolt tanulók megsegítésének szakembere is. Munkája nemcsak a tanulásban akadályozott tanulókra terjedhet ki, bármely tanulónak segíthet, ha szüksége van rá.
A fejlesztő pedagógusi munkakör megjelenésével olyan alternatív kezdeményezések születhetnek az általános gyakorlatban, amelyeket minden iskolának saját magának kell kialakítania, egyedülálló arculatot kölcsönözve ezzel az intézménynek.
Az intézmények a fejlesztő pedagógia helyét, szerepét és feladatát a következő dokumentumokban rögzítik: pedagógiai program, az intézmény minőségirányítási programja, az intézmény éves munkaterve, a fejlesztő pedagógiai munkaközösség éves munkaterve, egyéni fejlesztési tervek, és egyéni fejlődési lapok.