A koraszülött babák intenzív osztályos ellátása gyakran együtt jár számos apró, de fájdalmas beavatkozással. Ilyen például a sarokszúrás, a vérvétel, a leszívás vagy a szondacsere. Bár ezek szükségesek a gyógyuláshoz, a fájdalom, amit okoznak, komoly stresszforrást jelenthet a babának. Mivel a koraszülöttek idegrendszere még fejletlen, a túl sok fájdalomingert nem tudják hatékonyan feldolgozni, ami később hatással lehet a fejlődésükre is.

A gyógyszeres fájdalomcsillapítás a neonatológiában csak korlátozottan használható, ezért a figyelem egyre inkább a nem gyógyszeres, más néven non farmakológiai módszerek felé fordul. Ezek célja, hogy a baba megnyugtatásával, komfortérzetének növelésével és a stressz csökkentésével érjenek el fájdalomcsillapító hatást.

Ide tartozik például a kenguru módszer (bőr-bőr kontaktus), a nem tápláló szopás, az édes oldat, a ringatás, a zene, vagy akár a szülői hang. Kutatások szerint ezek a beavatkozások csökkentik a sírás idejét, a fájdalomskálákon mért pontszámokat, valamint javítják a baba légzését és keringését (Shen et al., 2022; Weng et al., 2024).

Az utóbbi években egy új, különleges eszköz is megjelent az inkubátorokban, a horgolt polip, a korip. A polip kisméretű, kedves horgolt figura, amelynek hosszabb, spirális karjai vannak. Ezek a karok emlékeztethetik a babát a köldökzsinórra, amelyet a méhen belül is foghatott. A hipotézis szerint ez a kapaszkodási élmény biztonságérzetet nyújt, megnyugtatja a babát, és így közvetetten csökkenti a fájdalmat és a stresszt.

A polip ötlete Dániából indult, és mára több országban Magyarországon kívül, például az Egyesült Királyságban, Törökországban és Egyiptomban is alkalmazzák kórházi környezetben. Magyarországon a horgolt polipot (KORIP) 2015-ben a KORE Koraszülöttekért Országos Egyesület honosította meg.

A témában megjelent első tudományos vizsgálatok még kis mintán alapulnak, de az eredmények bíztatóak. Özçelik és munkatársai (2023) 100 újszülött bevonásával végzett randomizált vizsgálatban azt találták, hogy a horgolt polipot kapó babák a sarokszúrás során kevesebbet sírtak, alacsonyabb volt a fájdalompontszámuk, és jobbak voltak az oxigénszaturációs értékeik, mint a kontrollcsoportban.

Egyiptomban Amin és Abd Elkhair (2024) koraszülötteken végzett vizsgálata hasonló irányú eredményeket mutatott. A polip használata után a babák szívfrekvenciája és légzésszáma stabilizálódott, valamint nőtt a komfortpontszámuk, bár az oxigéntelítettség nem változott szignifikánsan.

Ezenkívül folyamatban van egy újabb klinikai kutatás (NCT06306794), amely a polip hatását vizsgálja endotracheális leszívás közben, vagyis egy tipikusan stresszes és fájdalmas beavatkozás során.

Az ír Medical Journal megfigyeléses tanulmánya szintén kedvező trendeket mutatott a szaturáció és a szívfrekvencia alakulásában, amikor a polip jelen volt, bár a kis mintaszám miatt ez csak előzetes jelzésként értelmezhető.

Az eszközök használata a koraszülött osztályon szigorú szabályokhoz kötött, mivel az immunrendszerük fejletlen, így különösen érzékenyek a fertőzésekre. A horgolt polip csak akkor használható biztonságosan, ha minden baba sajátot kap, amit majd haza is visz, amelyet az osztály, a kórházi protokolloknak megfelelően az inkubátorba kerülés előtt sterilizál. A brit kórházi protokollok szerint a polipokat minden esetben ellenőrizni kell, és sérülés esetén azonnal ki kell vonni a használatból (CDC, 2020).

Amikor egy kisbaba koraszülöttként jön világra, az nemcsak orvosi, hanem lelki szempontból is rendkívül nehéz helyzetet teremt. Az édesanya gyakran nem élheti meg a szülést úgy, ahogy azt elképzelte, és a baba inkubátorba kerülése után sokszor csak rövid időre, szigorú szabályok között érintkezhet vele. Ez a helyzet bizonytalanságot, szorongást és erős tehetetlenségérzetet vált ki a szülőkből.

A PIC-en dolgozó szakemberek ezért egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan lehet a szülők lelki egészségét is támogatni, hiszen a korai érzelmi kapcsolat a baba fejlődésére is hatással van. A kutatások szerint a szülők, különösen az anyák lelkiállapota szoros összefüggésben áll a koraszülött ellátás milyenségével. Minél jobban bevonódik az anya a baba ellátásába, annál kisebb a stressz és a szorongás mértéke.

Egy nemzetközi vizsgálat több száz anyát követett a koraszülött intenzív osztályokon, és azt találta, hogy azok az anyák, akik több információt kaptak és részt vehettek a baba mindennapi gondozásában, alacsonyabb stressz-szintet mutattak. A legnagyobb stresszt a kiszolgáltatottság, a távolság és az a félelem okozta, hogy nem tudnak segíteni. (Ukrainian Study Group, 2024; Konukbay és mtsai, 2024)

A kutatások egybehangzóan azt is kimutatták, hogy ha a szülők aktív szerepet kapnak a fájdalomcsillapításban, például ha ők tartják a babát, beszélnek hozzá, megérintik, vagy akár egy apró komforteszközt, például horgolt polipot helyeznek mellé, akkor nemcsak a baba nyugszik meg, hanem az anya is. Az ilyen helyzetekben az anyák gyakran úgy érzik, hogy végre tudnak tenni valamit a gyermekükért, ez pedig csökkenti a tehetetlenség érzését, erősíti az önbizalmat és a kötődést. (Frontiers in Pediatrics, 2021; Weng és mtsai, 2024)

Egy több mint negyven országot érintő felmérés szerint a világ újszülött intenzív osztályain a szülők többsége már kap lehetőséget ilyen aktív részvételre. A válaszadók 65 százaléka arról számolt be, hogy az anyák vagy apák rendszeresen segítenek a nem gyógyszeres fájdalomcsillapításban, például ringatással, bőr-bőr kontaktussal, énekléssel vagy érintéssel. Ezek a beavatkozások nemcsak a baba fiziológiai mutatóit javítják, hanem csökkentik a szülők feszültségét és erősítik a családi kapcsolatot.

A horgolt polip ebbe a gondolkodásba illeszkedik. Nem csupán egy kedves játék vagy dísz az inkubátorban, hanem egy olyan eszköz, amely segítheti az anya és a baba közötti érzelmi hidat abban az időszakban, amikor a fizikai közelség korlátozott. Amikor az anya tudja, hogy a polip, korip a babája mellett van, gyakran azt érzi, hogy a szeretete mégis ott van vele. Ez az érzés pszichológiai szempontból rendkívül fontos, erősíti a kötődést, enyhíti a bűntudatot és a tehetetlenség érzését, miközben támogatja a lelki regenerálódást.

Egyre több tanulmány hangsúlyozza, hogy a koraszülött ellátásnak nemcsak orvosi, hanem pszichológiai rendszernek is kell lennie, ahol a család egésze kap támogatást. Az olyan egyszerű beavatkozások, mint a korip, a szülői érintés vagy a csendes együttlét a babával, mind segíthetik az anyát abban, hogy újra kompetensnek és jelenlévőnek érezze magát. Ez a fajta lelki stabilitás pedig a baba fejlődésére is jótékonyan hat.

A horgolt polip, korip használata a koraszülött-ellátásban új, egyszerű, de ígéretes eszköz a nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás területén. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a polip, korip képes csökkenteni a beavatkozások alatti fájdalmat, javítani a baba fiziológiai stabilitását és növelni a komfortérzetet. Ugyanakkor a tudományos bizonyítékok még korlátozottak, ezért szükség van nagyobb mintájú, hosszabb távú vizsgálatokra, amelyek a polip, korip hatását nemcsak rövidtávon, hanem a fejlődésre és az anya-baba kapcsolatra is mérik.

A polip, korip ma még nem nevezhető terápiás eszköznek, de nagyon értékes kiegészítője lehet az ellátásnak.

Irodalomjegyzék

Amin, A. W., & Abd Elkhair, Z. M. (2024). Effect of crochet octopus on physiological parameters and comfort among preterm infants. Egyptian Journal of Nursing and Scientific Research, 2(3), 1–12.

Centers for Disease Control and Prevention (CDC). (2020). Recommendations for Prevention and Control of Staphylococcus aureus Infections in NICU Patients.

Irish Medical Journal. (é. n.). Tentacles for Tinies: The Many Arms of the Crocheted Octopus.

Özçelik, Ç. Ç., Eren, Ö., Sabaz, N., & Bulut, M. (2023). Effect of using crochet octopus in reducing the pain: A randomized controlled study. Journal of Tropical Pediatrics, 69(1), fmac107. https://doi.org/10.1093/tropej/fmac107

Shen, X., Ding, Y., Yang, Y., et al. (2022). Efficacy and safety of non-pharmacological interventions for procedural pain in neonates: An overview of systematic reviews. BMJ Open, 12(9), e062296.

Siqueira, A. C. F., Barbosa, P. R. O., Silva, L. J., & Porto, F. R. (2019). Use of crochet octopus for premature infants in the neonatal intensive care unit: Analysis of press coverage. Revista Enfermagem UERJ, 27, e43566.

Weng, Y., Zhang, J., & Chen, Z. (2024). Effect of non-pharmacological interventions on pain in preterm infants in the NICU: A network meta-analysis of randomized controlled trials. BMC Pediatrics, 24, 9.

ClinicalTrials.gov (2024). The effect of crochet octopus use on pain and comfort in endotracheal aspiration of premature infants (NCT06306794).

Frontiers in Pediatrics. (2021). State of the art in parent delivered pain relieving interventions in neonatal care. Frontiers in Pediatrics, 9, 651846.

Konukbay, D., Vural, M., & Yildiz, D. (2024). Parental stress and nurse parent support in the neonatal intensive care unit: A cross sectional study. BMC Nursing, 23, 820.

Karami, M., Tahmasebi, R., & Valizadeh, S. (2024). The effect of educational supportive program on the anxiety of mothers of infants in the neonatal intensive care unit. Archives of Women’s Mental Health.

Martin, A., & Say, L. (2022). A scoping review of non pharmacological perinatal interventions reporting maternal mental health and maternal sleep. BMC Pregnancy and Childbirth, 22, 285.

Ukrainian Study Group. (2024). What influences maternal stress in the NICU among mothers of preterm infants. Journal of Multidisciplinary Healthcare.

Weng, Y., Zhang, J., & Chen, Z. (2024). Effect of non pharmacological interventions on pain in preterm infants in the neonatal intensive care unit: A network meta analysis of randomized controlled trials. BMC Pediatrics, 24, 9.