Dr. Tóth Barbara

egyetemi adjunktus, gyógyszerész

SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet

A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása és a betegségek megelőzését elősegítő termékek iránti igény szinte egész évben töretlen. Mára már tudományos bizonyítást nyert, hogy a B-vitaminokon túl a C-vitamin, valamint a zsíroldékony A-, D- és E-vitaminok is szükségesek az immunrendszer egészséges működéséhez. Bizonyos életkor felett egyes gyógynövényekből (például dél-afrikai muskátliból vagy kasvirágból) készült készítmények is segíthetik az immunrendszer működését és fokozhatják a betegségekkel szembeni ellenállást. Hat év alatti kisgyermekek számára azonban egy növény sem adható biztonsággal, később, 6 éves kortól dél-afrikai muskátliból, 12 éves kortól pedig a kasvirág (Echinaceae) fajokból készült gyógyszerek alkalmazhatók a betegségek időtartamának lerövidítésére és a tünetek enyhítésére. Fontos azonban azt is tudni, hogy a tévhitekkel/közhiedelemmel ellentétben minden életkorban kerülendő az aloe gél és a grapefruitcsepp elfogyasztása. Lássuk, milyen, vitaminban gazdag természetes forrásokkal támogathatjuk gyermekünk immunrendszerét és minek van helye (és minek nincs) a kis házi patikánkban!

Vitaminok

Az A-vitamint az 1920-as években fertőzésellenes vitaminként is emlegették, és az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen az A-vitamin több ponton is befolyásolja az immunrendszer működését. A-vitaminra szükség van a vér alakos elemeinek képződéséhez, így egyes fehérvérsejtek (limfociták) termelődéséhez is, továbbá A-vitamin-hiány esetén csökken a szervezet védekezőképessége is.

Az A-vitamin előanyaga, a számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható béta-karotin is kedvező hatással van az immunrendszer működésére. A béta-karotin nemcsak jó antioxidáns hatással rendelkezik, de fokozza egyes fehérvérsejtek (NK-sejtek) és a falósejtek aktivitását is. Megfigyelték továbbá, hogy legyengült immunrendszerű (úgynevezett immunszupresszált) betegekben a béta-karotin adása javítja az immunválaszt.

Az E-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát.

A D-vitamin fontos szabályozó szerepet tölt be az immunválasz kialakításában és valamennyi immunsejtre hatással van. Fokozza a fertőzésekkel szembeni, természetes immunválaszt, számos ponton viszont gátolja a kóros immunválaszt, ezért a vitamin csökkentheti egyes autoimmunbetegségek kialakulásának a kockázatát.

A C-vitamin (l-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, kiemelkedő szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban. Ennek ellenére elmondható, hogy a C-vitamin bevitellel összefüggésbe hozott jótékony hatások egy része túlzó és tudományosan nem bizonyított. A klinikai vizsgálatok nem erősítették meg a néhány 100 mg dózisú C-vitamin bevitel kedvező hatását a megfázásos betegségek megelőzésében és kezelésében átlagos fizikai terhelésnek kitett egyének esetén. A C-vitamin ajánlott napi beviteli értéke felnőttek számára 80 mg.

A B₆-vitamin nélkülözhetetlen az aminosavszintézishez, hiányában az antitestképződés zavart szenved. Míg a B₆-vitamin-hiány a limfocitafunckió károsodásával jár, addig a folsav hiánya a fagociták működésének a zavarát okozza. B₁₂-vitamin-hiány esetén a nem specifikus immunválasz is sérül, károsodik egyes fehérvérsejtek (pl. neutrofil granulociták) képződése és működése.

Kell-e pótolni a vitaminokat gyermekkorban?

Még a fejlett országokban is gyakori probléma a vitaminhiány, ezért érdemes egyeztetni a házi gyermekorvossal a vitaminpótlás szükségességéről. Világszerte az egyik legáltalánosabb a D-vitaminhiány. A D-vitamin-bevitel Európában az ajánlott érték felét sem éri el. Bár sok gyümölcsben és zöldségben megtalálható, mégis gyakori probléma C-vitamin hiány. Gyermekek esetén előfordulhat hiány folsavból és B₁₂-vitaminból is. Az USA-ban serdülők körében gyakori az A-vitamin-hiány, de majd az összes vitamin és ásványi anyag esetén jelentős azok hányada, akik jóval az ajánlott mennyiség alatt visznek be. Törökországban riasztó mértékű hiányt írtak le B-vitaminokból, valamint A-, E-, C-vitamin esetén.

Gyógynövények

A rendelkezésre álló adatok hiányában a gyermekek számára is biztonsággal ajánlható gyógynövények köre meglehetősen szűk.

Az alábbiakban azok a növények kerülnek bemutatásra, amelyekről az Európai Gyógyszerügynökség szakértői is megállapították, hogy biztonságosan és hatásosan alkalmazhatók. A kasvirág fajokból előállított készítmények jótékony hatásúak lehetnek a megfázásos, illetve a krónikus felső légúti és húgyúti betegségek kezelésében a terápia kiegészítőiként. A fajokkal végzett vizsgálatok során kiderült, hogy hatóanyagaik több ponton is befolyásolják az immunrendszer működését. Többek közt fokozzák a fehérvérsejtek aktivitását, valamint antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek.

A 12 év feletti gyermekek számára a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) föld feletti része és gyökere, a halvány kasvirág (E. pallida) gyökere, és a kesekeny levelű kasvirág (E. angustifolia) gyökere is alkalmazható. Ezen növényekből növényi gyógyszer is készülhet a megfázás tüneteinek enyhítésére, a bíbor kasvirág esetén a hatásosságot modern klinikai vizsgálatokkal is alátámasztották, bíbor kasvirágkivonat több vizsgálat során is jelentősen csökkentette a felső légúti gyulladások idejét. A másik két növény esetén tradicionális felhasználás bizonyított.

Az időben megkezdett kasvirágkezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát. Lokálisan alkalmazva, szopogató tablettaként, vagy folyékony készítmények formájában is kifejtik immunstimuláns hatásukat, így használatuk előnyös lehet a nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a száj-garat gyulladásos megbetegedései esetén.

A fenti növények étrend-kiegészítő formájában is forgalomba kerülhetnek. Gyermekek számára a nagyobb biztonságosságot garantáló gyógyszerek alkalmazása javasolt az étrend-kiegészítőkkel szemben. Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatali eljárása ugyanis nem garantálja, hogy csak biztonságos termékek kerülhessenek forgalomba.

A kasvirág fajokból készült gyógyszereket a betegség kezdetén kell elkezdeni alkalmazni és maximum 10 napig használhatók. Fontos kiemelni, hogy a hosszú időn át alkalmazott kasvirág készítmények betegségmegelőző hatása nem igazolt. Klinikai vizsgálatok hiányában egyik növény sem ajánlható 12 éves kor alatt, továbbá használatuk ellenjavallt immunszupresszív terápia alatt, valamit autoimmun és krónikus progresszív betegségek (pl. HIV, sclerosis multiplex) esetén.

A dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides) szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére. A gyógyászatban a növény gyökerét használjuk, mely hagyományos növényi gyógyszer, illetve étrend-kiegészítő formájában is forgalomba hozható. A megfázás tüneteinek enyhítésére, maximum 7 napig alkalmazható. Alkalmazása 6 éves kor alatt nem ajánlott. A készítmények enyhe gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat okozhatnak.

Belsőleg aloe vera gél és grapefruitcsepp?

A különböző fórumokon elsősorban immunerősítő-, betegségmegelőző hatást ígérve ajánlják az aloe-gélt és a grapefruitcseppeket. Egyiket sem ajánlott azonban elfogyasztani, senkinek sem.

Az aloe géllel végzett modern kutatások alapján azt kizárólag külsőleg szabad alkalmazni. A gél nem megfelelő tisztítása esetén ugyanis igen erőteljes hatású hashajtóhatású anyagok is a termékbe kerülhetnek, ezért kifejezetten ellenjavallt a gélt csecsemők, kisgyermekek, várandósok, vagy szoptató anyák számára használni, vagy ajánlani. Abban az esetben sem ajánlott az aloe gélt csecsemők vagy kisgyermekek számára adni, ha a termék forgalmazója meggyőzően állítja, hogy terméke hashajtóhatású anyagokat nem tartalmaz. A gél ugyanis bizonyítottan hatással van az immunrendszerre, a csecsemők és kisgyermekek fejlődő immunrendszerének megzavarása pedig veszélyes lehet. Nem bizonyított, hogy az aloe gél elfogyasztása csökkenti a megfázások számát, vagy lerövidíti a betegség időtartamát.

A grapefruitmag baktériumellenes hatásairól néhány laboratóriumi teszt áll rendelkezésre, ezeket petricsészében baktériumtörzseken végezték. Bár a grapefruitmag különböző kivonatai több esetben gátolták a baktériumok szaporodását, a tesztek önmagukban nem elengedők, hogy emberek számára ajánlani lehessen. Ahhoz további állatkísérletek, humán vizsgálatok és megfelelő termékek lennének szükségesek. Ráadásul a grapefruitmagból készült termékek vizsgálata során fény derült arra is, hogy e termékek nem minden esetben készültek valóban grapefruitmagból. Előfordult, hogy a termék szintetikus fertőtlenítőszereket tartalmazott. Több termék esetén pedig azt igazolták, hogy az a grapefruithéjából készült, amely fényérzékenyítő és májkárosító hatású anyagokat tartalmazott.

Milyen terméket használjunk?

A gyermekek immunerősítésére szánt készítmények között a klinikai hatásosság és biztonságosság figyelembe vételével előállított termékek közül is javasolt a gyógyszereket előnyben részesíteni. A gyógyszerek ugyanis magasabb biztonságot garantálnak, mint az étrend-kiegészítők, amelyeknek a nyilvántartásba vételi folyamata nem biztosítja a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrését. Az étrend-kiegészítők alkalmazása 3 éves kor alatt nem javasolt. Tehát otthoni patikánk feltöltésekor előzetesen egyeztessünk a házi gyerekorvossal!

Összefoglalás

A kasvirágfajokból és a dél-afrikai muskátliból készült gyógyszerek 12, illetve 6 éves kor alatt nem ajánlhatók a vonatkozó vizsgálatok hiányában. 6 éves kor alatti egészséges gyermekeknek az immunrendszer egészséges működése érdekében a vitaminhiány elkerülését biztosító kiegyensúlyozott étrend és D-vitaminpótlás ajánlható.

Irodalomjegyzék:

• Community herbal monograph on Echinacea angustifolia, radix, EMA/HMPC/688216/2008
• European Union herbal monograph on Echinacea pallida (Nutt.) Nutt., radix, EMA/HMPC/737380/2018
• European Union herbal monograph on Echinacea purpurea (L.) Moench, herba recens, EMA/HMPC/48704/2014 Corr 1
• European Union herbal monograph on Echinacea purpurea (L.) Moench, radix, EMA/HMPC/424583/2016
• European Union herbal monograph on Pelargonium sidoides DC and/or Pelargonium reniforme, radix, EMA/HMPC/444244/2015
• Rodler Imre: Élelmezés- és táplálkozásegészségtan. Medicina Könyvkiadó, 2008. pp. 122–124.