Mi, azon korababás szülők, akik ezt az élethelyzetet már átéltük, pontosan tudjuk, hogy nemcsak nekünk, de családtagjainknak is nehéz, mert senki sem ismeri a helyzetet. Sem te, sem a hozzátartozók. A legtöbben nem akarnak terhelni azzal, hogy folyton kérdezgetnek a hírekről, mások pedig azért vannak zavarban, mert nem tudják, hogy mit szabad és mit nem illik mondani. Így végül ott találja magát az ember korababás szülőként egy búra alatt, ahol mindenki csak figyeli, hogy mi történik vele, de kevesek hangja tud eljutni hozzá igazán.

Azért a legtöbben, tudod, mégis szeretnénk beszélgetni, mégha magunk sem tudjuk az első hetekben, hogy hogyan és miről. A csendet és a zavart azonban a következő mondatok remekül át tudják hidalni, hiszen egyrészt együttérzésről árulkodnak, arról, hogy aki mondja őket, nem vár tőled semmit, tényleg beszélni szeretne veled, kíváncsi rád. Másrészt ezek igazán fontos mondatok. Gyógyító szavak. Olyan mondatok, amelyeket minden egyes korababás szülőnek minden egyes nap hallania kell, hogy lelkileg megerősödve tudjon a rövidke látogatási időkben csemetéje mellett lenni. – Nekem nagy szerencsém volt, mert 24 hétre született kislányommal való első találkozásom előtt az orvosom majdnem mindet elmondta nekem. Az utolsó kettővel pedig már magam egészítettem ki a listát…

Ez az első, és legfontosabb mondat, amelyet tudnod kell. Zsigeri szinten beléd kell kódolni, tudatosítani, napi szinten elismételni. Minden szülő önmagát vádolja, de hidd el, felesleges. Az viszont fontos, hogy lelkileg erős és kiegyensúlyozott legyél, hiszen a te energiád hatja majd át a babádat. Engedd hát el a születését, és koncentrálj az előtted növekvő pici életre.

Felesleges böngészni a netet és hallgatni az ismerősök történeteit, hogy az ő nagynénjének, sógorának, akárkijének milyen története volt. Minden egyes baba, minden élet más, és semmilyen szempontból nem válhat hasznodra a felesleges és nem szakszerű infóáradat. Te a saját csemetédre koncentrálj, ne forgácsold szét a figyelmedet.

Ha már a koraszülött intenzíven van a picur, akkor a lehető legjobb helyen, a legjobb kezekben van, ahol a te pocakodon kívül most lehet. Hidd el, ha nem beszélnek valamiről, akkor az azt jelenti, hogy nincs információjuk, nem pedig azt, hogy gonosz, figyelmetlen, lelketlen orvosok, akik csak veled akarnak kiszúrni. Legyél türelmes velük, hiszen legtöbbjük állandóan túlterhelt, mégis lelkiismeretesen végzik a munkájukat, nagy szeretettel és odaadással.

Gyerkőcöd tökéletes kis létező, akinek minden egyes sejtje azon munkálkodik, hogy a lehető legjobban végezze a dolgát, és ha valami pillanatnyilag nincs is a helyén, akkor azt pótolja, helyretegye, fejlessze. De ehhez te is kellesz. Sírással, aggodalmaskodással, felesleges negatív hangulattal nem segítesz. Én pontosan tudom, milyen az, amikor úgy igazán mélyen megijed az ember, de megvan az ideje a kérdéseknek, a sírásnak, az öt perc aggódásnak. Amikor a picurral vagy, akkor csak a mosolynak, a biztatásnak és az örömnek van helye.

Nekem ez lett volna a legfontosabb mondat, amit mondhatott volna bárki. Minden percben azt vártam, hogy mikor vihetjük már haza. Nem sok fogalmam volt róla, hogy mit jelent, hogy 700 gramm a súlya, hogy csövek lógtak ki a kis testéből, hogy aprócska és fejletlen. Csak annyit láttam, hogy számomra tökéletes volt, hogy körbejárta az inkubátort egy nap hatszor és hogy amikor hozzáértünk, megsimogattuk a kis lábát, a szívverése úgy felgyorsult… akárcsak a miénk. Persze, aztán megértettem, hogy türelmesnek kell lennem, be kellett osztanunk az erőnket, meg kellett edződnünk a hazamenetelre, és a ránk váró feladatokra egyaránt.

Ezt nem a korababás anyukáknak, hanem a családtagoknak, barátoknak mondanám. Nem kell megijedned a helyzettől, nem kell kínosnak érezned, hogy nem tudsz kérdezni a babáról, hogy lövésed sincs, hogy mi az a CPAP, meg a pulzoxyméter, hidd el, mi sem szeretnénk minden percben a kórházban járni gondolatban. Segíts abban, hogy a barátnőd/lányod/fiad le tudjon lazulni pár percre. Meséld el neki, hogy mit főztél múlt héten, hogy melyik a legújabb idegesítő reklám vagy hogy ki kivel jött össze. Bármit, ami kikapcsolja, ami feltölti, megnevetteti. Hidd el, minden egyes percért hálás lesz, amely megszabadítja az aggódástól és a kórház látványától. Ő minden erejét és energiáját a babájának adja át – segíts neki feltölteni az „elemeket”!