Akadályozott beszédfejlődés
Meghatározás:
A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) – ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.
Okok:
lassúbb agyi érés,születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés, öröklött beszédgyengeség, környezeti tényezők (ingerszegény környezet).
Tünetek:
Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem akadályozott a beszédfejlődés):
- később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond , vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem
- lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz
- nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket
- a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a “csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
- előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni
- néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd
- beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak
- iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek.
Egyéb tünetek:
- általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel)
- túl mozgékonyak
- mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen
- gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén
- rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben
- az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás)
- biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak
- játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték
- mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) – gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek.
Mit tegyen a szülő, ha ezeket a tüneteket veszi észre gyermeke fejlődése során?
- minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos)
- nyújtson jó beszédpéldát gyermekének
- a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja gyermeke beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor
- minden nehézség ellenére nyújtson elfogadó, szeretetteljes, támogató családi hátteret gyermeke számára
- minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is
- meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten, mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat,
- minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok türelemmel foglalkozzon vele
- a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében
- iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe
Prognózis, a terápia időtartama, előrelátható eredményei:
Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is.
A cikket köszönjük a Logopédiai Szakszolgálatnak.
