NST (non-stressz-teszt)

Á terhes nyugalmi állapotában végzett cardiotokográfos (CTG) vizsgálat, amelyben a magzatmozgást, illetve spontán méhösszehúzódást követő szívműködés-változásokból lehet következtetni a magzat méhen belüli állapotára. A szívhangok számának normálistól (120-160) való eltérése mutatja a magzati veszélyeztetettség fokát.

Genetikai tanácsadás

Genetikai tanácsadóhoz fordulhat minden olyan egyén vagy pár, akiknek a családjában már fordult elő valamilyen genetikai károsodással született gyermek, akiknek többször megszakadt a terhességük, és ennek okát nem sikerült feltárni, a 35 éven felüli terhesek, meddő házaspárok, akiknél a gyermektelenségnek nincsenek nogyógyászati vagy andrológiai okai. A kivizsgálás után a tanácsadóban a genetikai megbetegedés esetleges előrejelzését, … Olvass tovább Genetikai tanácsadás

Gátmetszés (episiotomia)

A kitolási szak végén a gát túlfeszülésének és az anyai lágyrészek sérülésének megakadályozása, a fej kigördülésének megkönnyítése érdekében végzett metszés. A gátmetszés rutinszerű elvégzése az utóbbi időkben egyre inkább háttérbe szorul. Először szülőknél gyakoribb. A gátmetszés szükségességéről csak a szülés legvégső szakaszában (amikor már a magzat feje feszíti a gátizmokat) lehet dönteni. Vannak esetek, amikor … Olvass tovább Gátmetszés (episiotomia)

Gát (perineum)

Tágabb értelemben: a szeméremcsont, a két ülőgumó és a keresztcsont alsó csúcsa közötti, rombusz alakú terület. Szűkebb értelemben: a hüvelybemenet alsó pólusa és a végbélnyílás közötti, izomból, kötőszövetből álló terület, mely a hüvelyt és a végbelet választja el egymástól. Jelentősége a szülés kitolási szakában van, amikor a megszületőben lévő magzati fej a medencefenék izmait erőteljesen … Olvass tovább Gát (perineum)

Gátvédelem

A kitolási szakban a fej kibújásakor a szülésznő a vajúdó gátjára helyezi a tenyerét, s a kigördülo koponyát kissé visszatartja, csak lassan engedi megszületni, ezzel segíti a gáttájék sérülésmentes tágulását. A fej kigördülése után a vállak megtámaszkodásáig és megszületéséig a gátvédelem nem engedhető el. A gátvédelem nem maradhat el akkor sem, ha gátmetszést végeztek.

Gátrepedés

A hüvely-gát repedése, mely a nem megfelelő gátvédelem és/vagy a gátmetszés hiányában jöhet létre. Fokozatai az egyszerű nyálkahártya sérüléstol a végbél berepedéséig terjedhet. A szabálytalan szélű repedések elvarrása nehezebb és a gyógyulási hajlama is rosszabb, mint a steril körülmények között, megfelelő irányban végzett, egyenes szélű gátmetszésé. Késobbi életkorban a régi gátrepedések vizelettartási és szexuális problémákat … Olvass tovább Gátrepedés

Fogóműtét

A szülés kitolási szakában az elégtelen szülőfájások pótlására, anyai betegség vagy a magzat oxigénhiányos állapota miatt a szülés mielőbbi befejezésére szolgáló beavatkozás. A fogó két részből (kanálból) áll, amely körülöleli a magzat fejét. A kanalakon lévő zárószerkezet megakadályozza a fogó teljes összecsukódását, így egy megfelelő méretű “fémkalitkába” zárja a magzat fejét. Amikor a fogót felhelyezik, … Olvass tovább Fogóműtét

Fájásgyengeség

A szülés zavartalan lefolyását akadályozó méhtevékenység-zavar, amikor a méhösszehúzódások gyengék, nem hatásosak, esetleg ritkák vagy rövid ideig tartanak. Primer (elsődleges) fájásgyengeségnél a fájások már a szülés megindulásakor sem hatásosak. Szekunder (másodlagos) fájásgyengeségről akkor beszélhetünk, ha a szülés közben a már jól beindult fájások renyhülnek vagy megszűnnek. A fájásgyengeség bármely formájának a következménye a szülés elhúzódása. … Olvass tovább Fájásgyengeség

Epiduralis anaesthesia (EDA)

A szülészeti fájdalomcsillapításban alkalmazott ún. vezetéses érzéstelenítési mód. A koponya alsó részétol a gerincoszlop alsó csúcsáig futó idegeket körülvevő kemény hártya (dura mater) körüli térbe (epi- vagy peridurális tér) a megfelelő magasságban (a méhet, hüvelyt, gátat ellátó gerinccsatornából kilépő idegek szintjén) érzéstelenítő folyadékot juttatnak. Az epidurális térbe behelyezett vékony műanyag csövön keresztül a gyógyszer adagolása … Olvass tovább Epiduralis anaesthesia (EDA)

Cervicogram (CG)

A méhszáj hosszát és a nyakcsatorna tágasságát kifejező négyjegyű szám. A centiméterekben megadott számok közül az elso a méhszáj hosszát, a második a külso méhszáj, a harmadik a nyakcsatorna, a negyedik pedig a belső méhszáj tágasságát mutatja. A terhesség alatti kívánatos érték: 3000, azaz 3 cm hosszú méhnyak, és zárt külső-, belső méhszáj és nyakcsatorna.

Bishop-score

A méhszáj tágassága (cm), a nyakcsatorna kifejtettsége, helyzete, konzisztenciája és a koponya medencebemenethez viszonyított helyzete által meghatározott pontrendszer. Általa a méhnyak (cervix) érettségét lehet meghatározni, melynek, jelentősége a szülésindításnál a szülés várható kimenetele miatt lényeges. A méhszáj érettnek tekinthető 9 pont felett (jó szülési kilátások), kedvezőtlen 5 pont alatti Bishop-értéknél.

Burokrepedés

A tágulási szak eseménye, amikor a magzatvíz elfolyik. A burokrepedés nem fájdalmas, mivel a burkok nem tartalmaznak idegrostokat. A magzatvíz színe információt adhat a magzat méhen belüli állapotáról. Ha a magzat méhen belül oxigénhiányos állapotban van, fokozódik a bélmozgása, mekoniumot – magzatszurkot – ürít. A magzatvíz ekkor zöld színűre változik. Ha a magzati szívhangok jók, … Olvass tovább Burokrepedés

Apgar

Mi az Apgar Apgar pontrendszer Az Apgar az újszülött születés utáni állapotának megállapítására használatos módszer. Melyet a bőrszín, az izomtónus, a reflexek, szívműködés és légzés megfigyelése alapján pontozással végeznek, ez az ún. Apgar pontrendszer. Az egyes életjelenségeket 0-1-2 ponttal osztályozzák és azt összeadják a szülés utáni első és ötödik (esetleg még tizedik) percben. Az így … Olvass tovább Apgar

Amnioszkópia (ASK)

A már nyitott méhszájon keresztül egy optikai eszköz segítségével tekintik meg a magzatvizet. Felvilágosítást ad a magzat méhen belüli jóllétéről, esetleges oxigénhiányos állapotáról, a fekvésről (koponya vagy far), a burok állapotáról. Negatív amnioszkópos lelet, ha a burok fénylő, a magzatvíz tiszta és áramlásba hozható.

Amniocentezis

Genetikai indokból végzett magzatvíz-vétel. A magzatvízből nyert magzati hámsejtek diagnosztikus genetikai vizsgálatát végzik el a terhesség 14-16. hetében. Az anya hasfalán keresztül ultrahangos ellenőrzés mellett egy vékony tűvel magzatvizet szívnak le. Ha az anya 35 évnél, az apa 45 évnél idosebb, kromoszóma-rendellenesség található a családban, az előzőleg született gyermek kromoszóma-rendellenességgel jött világra, a vizsgálat elvégzése … Olvass tovább Amniocentezis

AFP (alfa foetoprotein)

Velőcsőzáródási rendellenességek kiszűrésére alkalmazott vizsgálat, melyet a terhesség betöltött 16. hetében végeznek az anyai vérből. A nyitott gerincű magzatok gerincfolyadéka a magzatvízbe kerül, így abban magasabb koncentrációban található. Normál értéke: MoM (Magyarországi átlag) 0,5-2. Régebbi érték szerint 15-50 ng/ml. Hibalehetőségei: alacsony értéknél: laborhiba, rossz időben lett levéve, kevés vizsgálati anyag; magas értéknél: laborhiba, rossz időben … Olvass tovább AFP (alfa foetoprotein)