Tíz baba közül egy koraszülött. Világszerte.

Először került ma megrendezésre a Koraszülöttek Világnapja a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület (KORE) szervezésében Budapesten a Felvonulási téren, ahol olyan gyermekzoknikkal teli kifeszített ruhakötéllel hívták fel a problémára a magyar társadalom figyelmét, amelyen minden 10. mini zokni jelképezte a koraszülöttek apró lábacskáit.
Az egész világot átfogó mozgalom célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a koraszülöttség problémakörére, megismertetve a társadalommal a koraszülöttség terheit, illetve elősegítse egyszerű, hatékony és költséghatékony módszerek elterjesztését a koraszülött-ellátásban. A mozgalmat az ENSZ főtitkára által vezetett kezdeményezés, az “Every Women Every Child” is támogatja.

A rendezvény háziasszonyának az Egyesület Kováts Adél színművésznőt kérte fel, aki szívesen mondott igent. „Az én gyermekem szintén koraszülött volt, ezért rögtön éreztem, hogy itt a helyem ezen a napon. Az egyesület remek munkát végez, ma például szaktanácsadással, ruhagyűjtéssel, kisfilm-összeállítással, játszósarokkal kedveskedtek az idelátogatóknak.” –mondta el a színésznő.

„A koraszülés valóban egy világméretű probléma, s bár a koraszülések 60 százaléka Ázsiában és Afrikában történik, a probléma mégsem korlátozódik a fejlődő országokra.
Európában kb. 500 ezer baba születik túl korán évente, ez átlagosan 10 csecsemőből 1-et jelent. Hazánkban a tavalyi adatokat tekintve ez az arány 9 százalék. A koraszülés a világon bekövetkező csecsemőhalál okok közül a leggyakoribb. Hazánkban a csecsemőhalandósági ráta kb. 4 ezrelék, melynek kb. 2/3-a az 1500 gramm alatti koraszülöttek közül kerül ki. Ezen az arányon sokat lehetne javítani egy rendkívül (költség)hatékony beavatkozással, a szteroid injekciós kezeléssel, melyet azoknak a kismamáknak kellene megkapniuk, akiket koraszülés fenyeget a 24. és a 34. hét között. Az ÁNTSZ adatbázisából azonban az derül ki, hogy az érintett kismamáknak – a protokoll ellenére – csak kb. 30%-a kapja meg ezt a tüdőérlelő készítményt. Pedig a szteroid segítségével bizonyítottan csökkenthető a légzészavar (RDS) előfordulása, az intenzív kezelés, a légzéstámogatás mértéke, valamint az agyvérzések, infekciók és az újszülöttkori halálozás aránya. Ugyanakkor az injekciónak nincs számottevő mellékhatása.
Hasonlóképpen nagymértékben növeli a koraszülöttek életbenmaradási esélyeit, ha a szülőszoba és a koraszülött intenzív osztály egy épületen belül van. Ezért rendkívül fontos, hogy fenyegető koraszülés esetén a megfelelő intézménybe kerüljön a kismama” – tudtuk meg Kulcsár Judittól, a KORE alelnökétől.

A Koraszülöttnap alkalmából a KORE együttműködve az EFCNI-vel (Európai Alapítvány az Újszülöttek Védelméért) felhívja a figyelmet a koraszülött ellátásra vonatkozó normák kidolgozásának, és azok összehangolásának szükségességére. A koraszülött csecsemők és szüleik által kapott ellátás minősége közvetlen hatással van a gyermekhalandósági és a fogyatékossági rátára. A koraszülés ugyanis számos későbbi egészségi problémához vezethet, úgymint tüdő-, szív- és érrendszeri betegségek, cerebrális parézis, hallási és látási problémák vagy magatartási és tanulási zavar.

A neonatológus szakemberek hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a kórházak javítsanak a prevención és a születés utáni ellátáson. Fontos lenne az anyákat már a várandósság során felvilágosítani a potenciális rizikófaktorokról, és a KORE tapasztalatai szerint a szülőket sokkal alaposabban kellene tájékoztatni és támogatni a gyermek kórházi tartózkodása alatt és után. Nagy szükség lenne a kórházból kikerült babák és családjaik utánkövetésére, de erre vonatkozólag még csak néhány európai országban dolgoztak ki útmutatást.

„A babáknak helyre, csendre, nyugalomra és mindenekelőtt a szüleik jelenlétére van szükségük” – fogalmazza meg Silke Mader, az EFCNI elnökasszonya.
A szülők „gyermekkel maradás jogát” hangsúlyozta dr. Soós Andrea, a KORE jogi képviselője is, az 1997-es egészségügyi törvényre hivatkozva, melynek lényege, hogy amennyiben nem áll intenzív ellátás alatt a baba, a szülőknek joguk van együtt lenni a gyermekkel, a kórház házirendjének tiszteletben tartása mellett. Ehhez kapcsolódva dr. Schill Beáta neonatológus megerősítette, hogy a szülők ugyanolyan fontos részei a koraszülöttet ellátó csapatnak, mint a nővérek, az orvosok és egyéb szakemberek. Kiemelte emellett az anyatejes táplálás és a kenguru-módszer alkalmazásának fontosságát, mely nem csak a koraszülöttek immunrendszerét erősíti, hanem az idegrendszerüket is stimulálja, és elengedhetetlen a valódi, értő kapcsolat kialakulásához a szülők és az alig párszáz grammos baba közt.

Egy idén végzett nemzetközi vizsgálatból kiderül, hogy hazánkban a koraszült édesanyák leginkább az emocionális támogatást és az utángondozást hiányolják. Rengeteg szorongást, félelmet élnek át a gyermeküktől való hosszas izoláció miatt, ezért nagy igényük van arra, hogy támogassák, vezessék őket. A felmérésből arra is fény derül, hogy ezek az édesanyák elsődleges információforrásnak a többi, már koraszült anyát tartják és 75 százalékuk igényt tart az őket tömörítő szülői szervezetre. Ennek kapcsán Földvári Nagy Zsuzsanna, a KORE elnöke biztosította a koraszülésben érintett családokat, hogy van ilyen országos szervezet Magyarországon. A Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület tagjai valamennyien érintettek a koraszülésben, és fő küldetésüknek tartják, hogy segítsenek sorstársaiknak.
Az Egyesület ezúton mond köszönetet mindenkinek, akik felelősséget vállaltak és példát mutattak a mai napon is, akik nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre! Köszönjük az idelátogatóknak a részvételt, a rengeteg önkéntesnek a segítséget, a szaktanácsadóknak a rengeteg hasznos tanácsot, a Teva Magyarország Zrt.-nek pedig az egyesületnek nyújtott támogatást.

További információ:

Kulcsár Judit
KORE alelnök
06/30-558-7973