Mint azt már korábban, a kenguru módszer taglalásánál is kifejtettük, a testközelségnek különösen sok pozitív hatása van a koraszülött babákra: az állapotukat stabilizálja, hőmérsékletüket szabályozza, a ritmikus testműködések egyenletessé tételében is segít, a lelki fejlődés aspektusairól már nem is beszélve. Ugyanezen előnyök otthon is elérhetőek ha hordozzuk babánkat a hazakerülés után.

Igen ám, de koraszülöttek esetén duplán fontos ismerni a helyes hordozás mikéntjeit. Hogy miért is?

Csípő

A csípőízület tulajdonképp egy gömbcsuklónak tekinthető. A combcsont feje a csípővápa mélyedésében mozog, pozíciójától függően nyomja különböző helyeken azt.

Kép forrása: wikipedia

A kisbabák ún. éretlen csípővel jönnek világra. Ez annyit jelent, hogy a medencecsontban lévő ízületi vápa még jóval sekélyebb, a combcsont feje pedig kevésbé hajlított, ezért a két csont találkozása és „összekapaszkodása” még nem olyan tökéletes, mint a felnőtteknél.
Nem hogy egy idő előtt, de egy időre született újszülött csípője sem csontos, a kezdetekben porcos az állománya. A csontosodás nagy része az első életévben zajlik, de lezárulni csak a pubertáskor körül fog. Mit jelent ez a hordozásra nézve?
– Ha úgynevezett kenguruban vagy rosszul megkötött kendőben hordozunk, ahol lóg a baba lába, a combcsont a csípővápa külső felét nyomná. Mivel még nincs befejeződve a csontosodás, a csípő könnyen eldeformálódhat, az arra hajlamos gyerekek esetén csípőficam is létrejöhet.
– Ha túl széles terpeszben hordozunk, akkor pedig a vápa belső felénél történhet deformitás.
A megfelelő terpesz az első évben 90 fok körül valósul meg, újszülöttek esetén még csak 60 fok, koraszülött babáknál pedig még kisebb. Ilyenkor a combcsont pont a csípővápa közepében helyezkedik el, a vápa széleire nem fejt ki egyoldalú nyomást, a rögzítő szalagok nem nyúlnak meg. (Ugyanezen okból fordul elő eredetileg farfekvéses vagy más kényszerhelyzetben elhelyezkedő babák esetén gyakrabban csípőficam.)
– Ugyanez igaz a térdek felhúzására is: akkor leginkább megfelelő az ízület elhelyezkedése, ha a térdek nagyjából 120 foknyira fel vannak húzva.

Gerinc

Méhen belül a babák teljes kifózisban gömbölyödnek össze. Az újszülött gerince nem azonnal veszi fel a felnőttekre jellemző formáját, hanem különböző fejlődési szakaszokon megy át. A teljes kifózist először nyaki lordózis követi, mikor a baba már kitámasztja magát, majd háti (mellkasi) lordózis, mikor megtanul ülni, és csak felállásnál, elindulásnál fejeződik be a folyamat az ágyéki lordózissal. Ezt az ütemet a hordozóeszköznek is követnie kell: újszülött és koraszülött babát a hordozás közben is hagyni kell összegömbölyödni.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a gömbölyű hát nem a megtámasztás hiányában összeroskadó görnyedt hátat jelenti! Egy jól megkötött kendő csigolyáról csigolyára támasztja a baba hátát.

Medence, azaz a csípő és a gerinc közötti összefüggés

Ahhoz, hogy a fent említett gömbölyű gerincet és guggoló terpesztartást felvegyék a babák, a medencéjüknek maguk alá kell billennie. Ha akár a gerinc egyenes, akár a lábak túl széles terpeszbe kerülnek, a medence azonnal rossz irányba billen. Így tehát ha spárgába kényszerítjük a babát rossz irányba billen a medence és automatikusan kiegyenesedik a hát is.

Tudják a babák maguktól is

A megfelelően gömbölyű hát és a guggoló terpesz tartás a babák természetes tartása. Ha szeretnénk megnézni milyen is, egy egészséges újszülöttet egyszerűen vegyünk fel: automatikusan felveszi ezt a pózt. Itt már csupán annyi a dolgunk, hogy ezt az ideális pózt fixáljuk a hordozókendővel.

Képek forrása: didymos.de

Koraszülött kisbabák esetében ez természetesen nincs így, hiszen egyrészt általában gyengék is, másrészt a legtöbbjük hipotón, annyira lazák az izületeik, hogy a lábacskák majdnem tetszőleges pózba rakhatóak. A kórházi lét során, mivel nem az anyaméhben, a természetes pózban fejlődnek a babák, ez a lazaság sok babánál meg is marad, így később az esetükben méginkább oda kell figyelni a helyes hordozási pozícióra.

Miben hordozzak?

Mivel a koraszülötteknek stabil támaszra van szükségük, ebből a szempontból a szövött hordozókendők az optimálisak. A rugalmas kendők egyrészt leszorítanak, ami előidézhet stresszt, másrészt, mivel csakis többrétegű kötésekhez javasolt a használatuk, a leginkább ajánlott kötéstípusok (lásd alább) nem köthetőek velük, így ezen kendők használatával az ideális testtartás nehezebben valósul meg. (Ettől függetlenül vannak olyan helyzetek, amikor a rugalmas kendő használata indokolt.)

Néhány gyártónál megtalálhatóak a külön koraszülöttek számára szőtt, az átlagosnál keskenyebb kendők is. Rövid ideig (átlagosan 3 hónap) tartó használhatósága miatt érdemes kölcsönözni, ha van erre lehetőségünk.

A teljesség igénye nélkül néhány megfelelő kendőtípus: Storchenwiege csíkos és leo, Didymos csíkos, Girasol (új fajta).

Hogyan kössem meg?

Az ideális tartáshoz egyik legközelebbi kötéstípus az úgynevezett kenguru-kötés. Az interneten található videók segíthetnek a megkötésében, de a legjobb, ha ebben is segítséget kérünk egy hordozási tanácsadótól. Egy megfelelően kötött kenguru kötési útmutatója letölthető például innen, itt pedig egy pdf kötési útmutató található hozzá. Hasonlóan jó megoldást ad a csípőkenguru kötésmód is, hiszen ott kisebb terpeszt lehet elérni, mint hason hordozva.

Kép forrása: www.knuddelwichtel.de

Ha valakinek elsőre túl nehéz lenne ez a kötésmód, akkor szintén tökéletes tartást adhat egy karikáskendő is. Kötési útmutató itt található az előlhordozáshoz, itt pedig a csípőn hordozáshoz.

Mire ügyeljek még?

Hordozni nagyjából 1500g felett lehet elkezdeni. Mindig olyan kötéstipust válasszunk, amiben látható a baba arca, hogy az esetleges stressz jeleit azonnal észrevehessük és reagálhassunk rájuk, a kendőből könnyen ki tudjuk venni. Ha az alábbiakat látjuk a babán, akkor abba kell hagyni a kötést, megnyugtatni, pihenni egy kicsit, majd újrapróbálni. Ha viszont újra stressz jelei mutatkoznak, akkor erre az alkalomra végleg fel kell függeszteni a próbálkozást.

A stressz jelei:
– emelkedett pulzus és légzésszám
– sápadt, kékes, márványos bőr
– a száj-orr-homlok háromszög kékes, sötétre színeződik
– ráncol, grimaszol
– hideg, ragadós izzadság
– fehéren látszanak a kéz ujjain a csontocskák, szétfeszíti az ujjait
– szorosan összehúzott, behajlított kezek és lábak
– csuklás (fáradtságot is jelenthet)

Természetesen minden baba más és más, speciális esetekben más kötések vagy hordozó eszközök is ajánlhatóak, de ehhez szakember segítsége szükséges. Nem megfelelő módon való hordozással ugyanis károsíthatjuk a gerincet, a csípőfejlődést akadályozhatjuk, így saját szakállra semmiképp ne döntsünk sem kenguruk, sem különféle csatos hordozók (úgynevezett SSC-k), sem erszények, sem pedig nem megfelelő szövésű hordozókendők mellett.

Rappné Pogány Orsolya, ClauWi hordozási tanácsadó

Irodalomjegyzék:

– Fettweis, Ewald: „Hüftdysplasie. Sinnvolle Hilfe für Babyhüften.“ , Stuttgart, 2004
– Kirkilionis, Evelin: „Ein Baby will getragen sein. Alles über geeignete Tragehilfen und die Vorteile des Tragens“. München, 2003
– www.didymos.de
– www.batyuklan.blogspot.com