Így is lehet! Bemutatkozik a szentesi integratív bölcsőde

Mit mond a törvény a korai fejlesztésről?

„ A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd, vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.”
A korai fejlesztés megvalósítható bölcsődei gondozás keretében is. A szentesi bölcsőde alapító okirata is tartalmazza alaptevékenységei között a korai fejlesztést.

A gyermekekkel való foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően szervezzük. A szakértői javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a gyermek milyen módon vegyen részt a gondozásban, annak milyen legyen a formája, a helye, és az ellátáshoz adott esetben milyen más pedagógiai szakszolgálat kell, hogy kapcsolódjon. Mindezek figyelembe vételével a korai fejlesztés és gondozás feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a korai fejlesztést végző gyógypedagógus készíti el.

Nálunk, itt a bölcsődében Bene Katalin a gyógypedagógus, aki a bölcsődevezetővel és a bölcsőde orvosával, Dr. Végh Erikával fogadja a bölcsődébe jelentkező családot. Tájékozódnak a gyermek addigi élettörténetéről, fejlődésének állomásairól. Ezek ismeretében a gyógypedagógus megbeszélést tart a gyermek leendő gondozónőjével, és előzetes fejlesztési tervet készít. Minderről konzultál a szülőkkel is. Negyed évenként gyógypedagógiai véleményt és fejlesztési javaslatot készít, ami tartalmazza az elmúlt időszak alatt a különböző területeken elért eredményeket, a további célok eléréséhez vezető következő lépéseket és ezeknek a módját.

Most rátérek arra a részre, melyre gondolom az érintett szülők a leginkább kíváncsiak, pontosabban, hogy milyen fogadtatással, hozzáállással találkozhatnak a gondozónő, a csoport részéről itt a bölcsődében.
A jelentkezést követően a bölcsődevezető a gondozónőkkel ismerteti, hogy érkezik fejlesztést igénylő kisgyermek. A sérült gyermek gondozásának vállalása önkéntes.
A csoport létszámot illetően törekszünk arra, hogy egy csoportba 2 sérült kisgyermeknél több ne kerüljön és az összlétszám a 10-et ne haladja meg.
Itt a bölcsődében teljes integráció valósul meg, azaz a sérült kisgyermek egész nap együtt van az ép gyermekekkel, kivéve az egyéni foglalkozások idejét.
Integráció: fogadást jelent, de ennél többről van szó. Egyértelműen használhatjuk az inklúzió: befogadás kifejezést. Kiemelkedő jelentősége van a „be”- igekötőnek. A befogadás magába foglalja a fejlesztés személyi-, és tárgyi feltételeinek megteremtését, valamint a szociális befogadást.
Személyi feltételekhez tartozik a gyógypedagógus, a bölcsőde orvosa és a gondozónő. A gondozónő az, aki az itt töltött idő alatt szinte végig a kisgyermek mellett van.
A bölcsődében „saját gondozónő rendszer” működik, ami azt jelenti, hogy a csoportba járó gyerekek kb. fele az egyik, a másik fele a másik gondozónőhöz „tartozik”. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a csoportba, ő vezeti a gyermekkel kapcsolatos dokumentációt, regisztrálja a fejlődést, és az ún. ölelkezési időben (amikor mindkét gondozónő a csoportban van) elsősorban ő neveli, gondozza a gyermeket.

A beszoktatásról a bölcsődébe járást megelőzően is beszélünk, pontosabban a szülők és gyermekeik körbejárhatják az intézményt, így megismerik a környezetet, az épület sajátosságait, az egyes helyszíneket. Betekintést nyernek a házirendbe, szakmai programba. A konkrét beszoktatás a bölcsődébe járás időpontjához kötődik. Van egy séma, mely általánosságban szól arról, hogy hány órát töltsön el kezdetben a kisgyermek a bölcsődében, hány napig, hány hétig tartson a beszoktatás. Mindezt rugalmasan változtatjuk, szem előtt tartva a gyermek igényeit. A cél a fokozatosság, ami biztonságot ad a szülőknek, a gyermeknek, a többi gyermeknek egyaránt.
A beszoktatás az egész családra vonatkozik, hiszen az addig megszokott életvitelükben jelentős változás következik be. A beszoktatásnak fontos szerepe van a szülők és a gondozónő közötti bizalom kialakulásában. Amikor egy kisgyermek azt tapasztalja, hogy szülei nyíltan, szorongás nélkül, bizalommal fordulnak a gondozónő felé, számára is könnyebb lesz a beilleszkedés. A beilleszkedést segíti, hogy az ép gyermekek szüleit tájékoztatjuk az integrációs tevékenységről, a csoportba járóknak is beszélünk a újonnan érkezőről.

Örömmel írhatom, hogy idáig nem volt egyetlen kifogás sem a szülők részéről, hogy a csoportba sérült kisgyermek érkezzen. Arra azért felkészülhet a sérült kisgyermek szülője, hogy sajnálkozó pillantásokkal találkozhat. Jelenleg az egyik szülő kifejezetten örült a sérült kisgyermek jelenlétének. Szerinte (és szerintünk is) kölcsönösen jó hatással vannak egymásra a különböző adottságú gyermekek. Az ép gyermekek toleránsabbá, segítőkészebbé válnak. A fejlesztést igénylőknek ez a kis közösség segítséget nyújthat érdeklődésük kibővítésében, az utánzásos tanulás lehetőségeinek megteremtésében, új élmények megélésében.
A tapasztalat valóban azt mutatja, hogy a gyerekek az első pillanattól elfogadják, pátyolgatják a csoportba kerülő sérült kisgyermeket. Vigyáznak rá, nem veszik el játékát, sőt kéretlenül hordják nekik azt.

Visszatérve a gondozónő személyiségére, elmondhatom, hogy maximálisan elfogadóak, empatikusak. Figyelembe veszik a gyermekek egyéni igényit, ha sír ölbe véve megvigasztalják. A napirendet úgy alakítják ki, hogy elegendő idő jusson étkezésre fürdőszobai gondozásra, önállóság megvalósulására.
Együttműködőek mind a szülőkkel, mind a gyógypedagógussal. Minden foglalkozás után a gyógypedagógus beszámol arról, mit, milyen eszközökkel csináltak, mi az amit a gondozónő is tud gyakoroltatni a napi tevékenység során. Megbeszélik a gyermek hangulatát, mennyire volt együttműködő. Mindezekről a gondozónő a szülőknek is beszámol. A foglalkozásokon a szülők is jelen lehetnek.
A személyi feltételek után essen pár szó a tárgyi feltételekről.

A foglalkozásokat külön erre a célra kialakított fejlesztő szobában végzi a gyógypedagógus. Az egyéni terápián használt eszközök jelentős része a csoportszoba játékkészletében is megtalálható, gondolok itt elsősorban a finommotorikus készséget fejlesztőeszközökre/ montessori-torony, építők, forma kirakók, gyurma, zsírkréta,…stb./, a beszédfejlődést segítők/ buborékfújó, bábok, képes kártyák/.
A nagymozgást fejlesztő eszközök többsége is a rendelkezésükre áll: nagy méretű tükör, trambulin, különböző méretű labdák,karikák, lépcső, csúszda, babzsák,…stb. Tervbe van véve bordásfal és pörgő tölcsér beszerzése is.

Remélem sikerült eloszlatnom esetleges kétségeiket, szorongásaikat a bölcsődét illetően.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, függetlenül attól, hogy beíratják-e gyermeküket a bölcsődébe.

Vissza

Simple vásárlói tájékoztató Támogassa adója 1%-val a
Koraszülöttekért Országos Egyesületet

Adószámunk: 18283114-1-06