Amikor valaki négy testvér között nő fel, akikből kettő koraszülött, nagyon sok mindent láthat és megtanulhat. Láthat örömet, bánatot, betegséget és egészséget. Megtanulhat alkalmazkodni, együttműködni, talpon maradni és segíteni is. Ez történt velem is.

2012 májusában két dolog szerencsés egybeesésének köszönhető, hogy életem egyik legfontosabb feladatán dolgozhatom. Május elején olvastam egy újságcikket a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványról, melyben sokkolt az az információ, hogy a Szolgálatnak több alkalommal is milliós nagyságrendű hitelt kellett felvennie ahhoz, hogy a mentőautót tankolni tudják és elindulhasson a betegekért. Egy ismerősöm éppen arra kért ebben az időszakban, hogy szavazzak valakinek a projektjére, aki a Vodafone Magyarország Alapítvány Főállású Angyala szeretne lenni. Mindezt azért, hogy 12 hónapon keresztül teljes munkaidőben dolgozhasson egy közhasznú projekten egy választott civil szervezetnél úgy, hogy teljes fizetését a Vodafone Magyarország Alapítványa állja. Ha jól emlékszem szavaztam. Ezzel párhuzamosan azonban már írtam a Szolgálatnak, hogy van egy pályázat, ami egy rendkívüli lehetőség lehet számukra, és ha gondolják, én nagyon szívesen elindulok Velük az úton…

Egy kutatás megmutatta, hogy jobban fejlődött az agyuk azoknak a koraszülött babáknak, akik közvetlen bőrkontaktusban maradhattak édesanyjukkal, ahelyett, hogy inkubátorban helyezték volna el őket.

Amikor a kenguru módszerként ismert technikát nagyon éretlen csecsemőkön alkalmazták, kiderült, hogy serdülőkorban jobb lett az agyműködésük azoknál a korababáknál, akiket inkubátorban helyeztek el.

Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a 33. terhességi hét előtt született kisbabáknál gyermek- és kamaszkorban több és értelmi- és magatartásbeli probléma lép fel.

A kanadai Quebec városában működő Laval Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a képes-e a kenguru módszer megelőzni ezeket a problémákat.

15 éves korukban hasonlítottak össze 18 inkubátorban elhelyezett koraszülöttet, 21 olyan koraszülöttet, akiken átlagosan 29 napon keresztül alkalmazták a kenguru módszert, valamint kilenc időre született csecsemőt.

Az eredmények megmutatták, hogy a serdülő korba lépett kengurus csoport hasonló volt, mint az időre születettek.

Az inkubátorban elhelyezett koraszülött kisbabák csoportja azonban 15 évvel a születésüket követően szignifikánsan eltért a két másik csoporttól.

A kutatók azt állítják, hogy azoknál a kisbabáknál, akiken a kenguru módszert alkalmazták, az agy kritikus fejlődési időszakában a szülők szívhangja és testének melege előnyösen stimulálta az idegrendszert.

Forrás: http://bigpondnews.com