Üdvözöllek a Koraszülött.com oldalon!
Ha túl korán jön a baba
A koraszülés majdnem minden tizedik kisbabát és édesanyát érinti hazánkban, és bár ez megfelel az átlagnak, Magyarországon van még mit tenni a tájékoztatás, a diagnosztizálás és a kezelés terén. Pedig a kockázatok időben történő felismerése, a kismama, majd a baba megfelelő kezelése és ellátása jelentősen javíthatja a korababa életkilátásait.
A koraszülések aránya hazánkban 9%, ez évente nagyjából 8500-9000 koraszülött babát jelent, közülük több mint 6000 intenzív koraszülött osztályon (PIC) kezdi meg az életét. Összehasonlításképpen: a svéd babák 4,7 %-a, a franciák 6 %-a, az osztrákok 5,5 %-a koraszülött. Dacára a koraszülés területén elért óriási fejlődéseknek, hazánkban ezen a téren van még tennivaló főleg a prevenció és a kezelés területén. Kényes téma ez, nem beszélünk róla, miközben a korán szülő anyákat – még akkor is, ha önhibájukon kívül jött ideje korán a baba – mardossa az önvád, esetleg még le is tagadják, ami velük történt. Létezik ugyanis egy tévhit, miszerint a koraszülést az anya gondatlansága okozza, pedig az esetek többségében szó sincs erről. Az esetek felében (!) nem lehet tudni, mi váltja ki a koraszülést, a másik felében viszont rizikófaktorként szerepet játszhat az anya életkora (18 év alatt és 40 év felett magasabb a kockázat), az ikerterhesség, terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, húgyúti fertőzések, korábbi koraszülés, a stresszes életmód, a rossz szociális és higiénés körülmények, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás. Sokan osztják a véleményt: a koraszülés sajnos bárkivel megtörténhet akkor is, ha mindenre odafigyelt és minden utasítást betartott.
Koraszülés - Mit tegyek?
Magyarországon száz újszülöttből kilenc túl korán (a betöltött 37. terhességi hét előtt) jön világra. Ez nem csak a gondozatlan, létminimum körül tengődő, dohányzó terhesek problémája! A koraszülöttek több mint fele jól gondozott terhességből, mégis derült égből villámcsapásként születik.
A cukorbetegség nem túl gyakori, mégis sokat tudunk róla. Influenzajárvány idején a csapból is az folyik (helyesen), hogyan ismerjük fel a tüneteket, mikor forduljunk orvoshoz. A koraszülés azonban az újszülöttek kilenc százalékát érinti. Ez minden évben körülbelül 8000 új eset! Költői kérdés, de hol van ehhez a gyakorisághoz képest a cukorbetegség vagy az influenza? Ráadásul ha ilyen gyakori a koraszülés, tudjuk-e, hogy mit tegyünk, ha jönnek a fájások, vagy elfolyik a magzatvíz? Mit kell tudnunk ahhoz, hogy ha mégis beüt a baj, a mamának és babának egyaránt a lehető legjobban alakuljon minden ?
Szülési időpont szempontjából a terhességet 5 szakaszra oszthatjuk: 0-24 hét: vetélés, 24-28 hét extrém koraszülés, 28-34 hét koraszülés, 34-37 hét: késői koraszülés, 37 betöltött héttől: érett szülés. Egy koraszülött babának az élete múlhat azon, hogy a koraszülés beindulását (fájások és/vagy idő előtti magzatburok repedés) követően milyen gyors és hatékony ellátásban részesül. Mik ezek a beavatkozások?
A ruhagyűjtés első évéről
A koraszülött ruha gyűjtés elmúlt éve mozgalmasan telt számunkra. Rengeteg segítőkész adományozóval és elhivatott dolgozóval ismerkedtünk meg, illetve mélyítettük eddigi kapcsolatainkat. A kezdeti döcögősebb indulást követően már mind az osztályok, mind az adományozók nagy része otthonosan használja a gyűjtés számára létrehozott online felületeket, kér segítséget, adja le igényeit, kommunikál velünk. Célunk, ez a gördülékeny, gyors kommunikáció, megvalósulni látszik. Országszerte kapcsolatban vagyunk a koraszülött osztályokkal. Van ahol már a harmadik átadás is megtörtént és folyamatosan keresünk fel újabb helyeket, térünk vissza időről időre az átadások helyszínére. Hol személyesen, hol postai úton juttatjuk el a hozzánk beérkező adományokat. Számos személyes leadási lehetőség van ország szerte, melyről honlapunkon lehet tájékozódni, illetve a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. email címen. Központi postacímünkre folyamatosan várjuk az adományokat ( cím: email). Ezen kívül minden olyan alkalommal, mikor a KORE csapata megjelenik valamilyen rendezvényen, lehetőség van személyes találkozóra, leadásra is. Egyesületünk által szervezett novemberi rendezvényünkön (Koraszülöttek Világnapja) is sokan látogattak el hozzánk.
Szemléletváltás
Nagyon sokan írnak megjegyzéseket a blogjainkhoz, Ez örvendetes, ezért határoztuk el, hogy virtuális „pennát” ragadunk. A legtöbb hozzászólás azt firtatja, hogyan lehetne a mi általunk (ez igaz blogtársaimra is) vallott elveket terjeszteni. Tűzzel-vassal (síppal-dobbal)? Szerintem inkább „nádi hegedűvel”. Induljunk el az alapoktól. Az első és legfontosabb, hogy a 18 év alatti gyermek mellett anya vagy apa jogosan tartózkodik a nap 24 órájában (1997-es Egészségügyi Tv.). Természetesen lehetnek olyan beavatkozások, amik nem „tetszenek” a szülőknek, ilyenkor el kell Nekik magyarázni, hogy mi ez, miért csináljuk. Meg lehet őket KÉRNI, hogy menjenek ki a beavatkozás idejére a kórteremből, de ha maradni akarnak, akkor az első pont lép életbe. Hozzá kell szokni mindenkinek, hogy a gyermek nem a miénk, nem az ellátó személyzeté! Úgy kell csinálni a dolgunkat, úgy kell kommunikálni a szülők előtt, hogy az ne legyen kellemetlen, és akkor az sem lesz kellemetlen, ha mindig ott vannak. Persze ez nem megy ilyen egyszerűen. A nővérek és az orvosok (átlagéletkoruknál fogva) is a „poroszos egészségügyön” (már megint) edződtek. Akkor zárt kapuk mögött, fehér lepel alatt folyt a szakmai munka, a betegségek legyőzése. Nem „zavarta” a munkát a kérdezősködő szülő. Ha meggyógyult a gyermek azt szívesen elfogadta, ha bármi probléma adódott, azt is, hiszen a „nagy fehér” tudja, mi a baja a kicsinek. Mi ebből a teamből 1 tagot lecseréltünk, a betegség helyett a baba lépett a központba, és bevettük a csapatba a szülőket. Azt gondolom, így sokkal erősebbek lettünk. Minimum 2 taggal bővült a csapat, reszkessetek betegségek! Szerintem senki sem vitatja, hogy könnyebb 11 emberrel foci VB-t nyerni, mint 9-cel. Tréfát félretéve, azért ez nem ilyen pofonegyszerű. Nálunk körülbelül 3 éve gyorsultak fel az ilyen irányú változások, és még ma sem megy zökkenőmentesen. Voltak, akik nem tudtak, vagy nem akartak ebben részt venni. Ez így természetes. Nem vagyunk egyformák. Minden újabb bevezetett változtatásnál úgy érzi a személyzet, hogy kicsit csorbul a hatásköre, és újból és újból el kell magyarázni, hogy ez a dolog nem rólunk szól, hanem a babáról. És érte aztán mindent érdemes!
|
Ő szintén Őszintén- Mikor és mekkora súllyal született a gyermeked, Fruzsi? - 2008. márciusban, 730 grammal, a 25. héten - Meddig ápolták őt intenzív osztályon? - 1 évig + 3 és fél hónap bónusz. - Hogyan viselted ezt az időszakot? - Nagyon hullámzóan. A teljes kétségbeesés és az új lendületet kapás váltották egymást, úgy, ahogy Jancsi állapota diktálta. De valahogy az elején, az első pár hét után, amikor rájöttem, hogy az orvosok sem tudhatják, mi lesz, úgy döntöttem, hogy bízom benne és hiszek abban, hogy hazajön. Ez volt mindig a fejemben, hogy jöjjön haza és legyen boldog. Ha valami nagy zuhanás volt az állapotában, akkor mi is zuhantunk, de igyekeztünk mielőbb megtalálni az apró, általában csak nekünk észrevehető jeleket, amik arra vallottak, hogy megint kifelé mászik a gödörből. Mindazonáltal végigszorongtam nyilván az egész időszakot, de közben működtem és még nevetni is tudtam, ha úgy adódott... Amikor már nagyjából sínen volt, csak várni kellett valami újabb mérföldkőre, olyankor egész normálisan éreztük magunkat, nyilván csak relatíve, de az ember egészen meg tudja szokni, akár azt is, hogy gyakorlatilag másfél évig félig egy kórházban lakik. Azt mondtam magamnak, hogy nem vagyok hajlandó nap mind nap nyomorultul érezni magam, noha objektíve minden okom meg lenne rá, így hát nem is éreztük magunkat nyomorultul. Nem akartuk és kész.
Évzáró Közgyűlés 2012
Az év vége felé közeledve számot vetettünk azzal, hogy milyen eredményeket értünk el, hová jutottunk ebben az évben. Egyértelmű sikerként könyvelhetjük el a Damásdi Anna által koordinált koraszülött ruhagyűjtés projektet, e munka elismeréseként Annának ítéltük az ez évi KORE-díjat. Ezt az elismerést minden évben szeretnénk odaítélni annak a tagnak, aki kiemelkedően sokat tesz a szervezetünk által megvalósított projektekért. Ebben az esztendőben kezdődtek el egyesületünk nyilvános megjelenései. Nyáron a Babanetnek köszönhetően kiemelt vendégek lehettük családi napjukon. Októberben a Babaexpón mutathattuk meg magunkat és decemberben a SZUÉSZ által szervezett Koraszülött Karácsonyon vehettünk részt, saját műsorrésszel. Egész évben igyekeztünk élni a lehetőséggel, ha megszólalhattunk a médiában. Több műsorban is bemutathattuk tevékenységünket, s beszélhettünka hazai koraszülött-ellátás helyzetéről, illetőleg ezzel kapcsolatos terveinkről. Alelnökünk, Kulcsár Judit előkészítő munkájának köszönhetően nyáron beléptünk egy pán-európai szervezetbe, az EFCNI-be (Európai Alapítvány az Újszülöttek Védelméért).
|



