Megkésett és akadályozott beszédfejlődés

 

Akadályozott beszédfejlődés

Meghatározás:

A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.

Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) - ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.

 

Tovább

A fejlesztő pedagógus

A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése. Ez a szükséglet hívta életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet.

A fejlesztő pedagógus mint munkakör a 2003-ban módosított oktatási törvényben jelenik meg.

A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha fejlesztőpedagógus-képzésen részt vett és gyógypedagógus. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógus diploma.

Nem tekinthetjük fejlesztő pedagógusnak azt, aki egy-egy új segítő módszernek vagy technikának tudója, hiszen a fejlesztő pedagógus szakmai felkészültségének követelményei ezt jóval meghaladják.

A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.

Tovább

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység

A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai - vizsgálat alapján.

A feladatellátás megoszlik a tevékenység jellege szerint. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése valamennyi megyei és a fővárosi önkormányzatnak kötelezettsége, a látás-, a hallás-, a mozgás- és a beszédfogyatékosság vizsgálatát végző országos szakértői tevékenység megszervezése a fővárosi önkormányzat feladata.

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

A szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálat a gondozó- vagy oktatási intézmény kezdeményezésére illetve a szülő kérésére vagy egyetértésével indul, s annak megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik - a szülő jelenléte szükséges. A gyermek, tanuló érdekében a vizsgálaton történő részvétel, a kijelölt intézménybe történő beíratás érdekében államigazgatási eljárás kezdeményezhető. Az államigazgatási eljárásban hozott határozat ellen a szülőnek fellebbezési joga van.

A komplex - pedagógiai, orvosi, pszichológiai - vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata, az ezt kiegészítő képességvizsgálatok, a személyiségvizsgálat, a tanulékonyság vizsgálata, a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat megállapításának eredményeire alapozottan történik a szakértői vélemény (javaslat) elkészítése.

Tovább

Egy-kétéves kisgyerekek beszédfejlődése, beszédfejlesztése

Kezdjük azzal, amit már egész biztosan tapasztaltál a kisbabáddal is, más gyerekekkel is: az anyanyelv megtanulása összetett folyamat, és a beszédkészségünk egymáshoz kapcsolódó, egymástól mégis elég jól elkülöníthető részképességekből áll.

Ezek közül az első a beszédészlelés: nyilvánvalóan alapfeltételnek vesszük, hogy a gyerek jól hall, de emellett képes a beszédet mint "zajt" elkülöníteni más zajoktól (zúgástól, háttérben szóló zenétől), reagál a különféle hanglejtésekre, dallamokra, szünetekre (így vagyunk képesek meghallani egy számunkra ismeretlen nyelven is, hogy körülbelül hol vannak a szó- vagy szerkezethatárok, mikor van vége a mondatnak). Felismeri a különböző hangokat különbözőknek (ezt majd még árnyalom, mert persze nagyon vicces kis kérdés, hogy mi különböző és mi nem, de egyelőre maradjunk annyiban, hogy pl. amikor szirénát utánzol, akkor a gyerek felismeri, hogy a nííí meg a nóóóó egymást váltó, különböző fázisok). A beszédészleléshez kötődik az a képességünk, hogy folyó szövegből kiszedjük az ismeretlen szót és megismételjük (a gyerek ezért tanulja meg pl. a jellemző szitokszavaidat, holott sosem "tanítottad" ezekre).

Tovább

Simple vásárlói tájékoztató Támogassa adója 1%-val a
Koraszülöttekért Országos Egyesületet

Adószámunk: 18283114-1-06