De mit tehetek érte én? – 2. rész – Ha már hazajött…

Fruzsi az első részben arról írt, mit tehetünk koraszülött babánkért addig, amíg a PIC-en orvosok, nővérek gondozzák, mivel járulhatunk hozzá a „szabadulásához”. Most arról szeretnénk írni, hogy mit tehetünk akkor, amikor hazavihetjük a babát.

Innentől kezdve a szülőkre sokkal nagyon felelősség hárul, hiszen nincs mellettünk 24 órában egészségügyi személyzet, aki közbelép, ha szükséges.

Először is, nyugodjunk meg. Aztán gondoljuk végig, mire van szüksége a babának.

Az első és legfontosabb teendő, hogy a család összeszokjon, az apróság elfoglalja helyét az otthonában, megismerkedjen azokkal a családtagokkal, testvérekkel, nagyszülőkkel, akik esetleg hónapokon át maximum fényképen találkozhattak vele. Babusgassuk, szeretgessük sokat, könnyítsük meg neki a beilleszkedést az új helyzetbe.

Próbáljuk meg kialakítani az újfajta napirendet, figyeljünk a baba jelzéseire, ismerjük meg a szokásait, emellett legyünk figyelemmel saját igényeinkre is.

Nem könnyítik meg a rendszerességet az első időkben sűrűn előforduló orvosi kontrollok.

Ezek a baba későbbi fejlődése érdekében feltétlenül szükségesek, ezért, még ha kényelmetlen is, ne hagyjuk ki őket. Vegyük szigorúan a koraszülött utánkövetés rendszerét.

 

 

Időnként előfordul, hogy az utógondozó szakemberek és a család között nincs meg az összhang, ekkor keressünk olyan szakembert, akiben megbízunk, és akinek tanácsait követni tudjuk.

Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy babánk maradandó sérüléseket szenvedett a koraszülés következtében, akkor az út viszonylag sima a sérülés-specifikus korai fejlesztés irányába. Kérdezzük ki erről az utógondozó orvost, illetve tájékozódjunk más forrásokból (internet, sorstárs közösségek), keressük fel a regionális korai fejlesztő központokat, illetve a területileg illetékes szakértői bizottságokat.

Fontos tudni azt is, hogy a korai születés az éretlen idegrendszer apropóján akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat illetően (egyensúlyzavarok, mozgáskoordináció, tanulási nehézségek, részképesség zavarok, viselkedészavarok), ha egyébként pici korban nem tapasztalható maradandó sérülés. Ezért lényeges, hogy figyelemmel kísérjük a baba fejlődését, és időről időre kontrolláltassuk szakemberrel akkor is, ha az utógondozásról már elengedtek minket azzal, hogy a gyermek egészséges.

A fejlődéskövetésben jó támpontot adhatnak az egészséges gyerekekre kidolgozott standardek, ezek megtalálhatók az oltási könyvben, illetve az interneten, akár letölthető formában is. Természetesen az egyes lépcsőfokoknál vegyük figyelembe a korrigált kort, különösen akkor, ha 35. hét előtt született a baba.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem kezelendő automatikusan „betegként”, vagy „sérültként” egy koraszülött baba, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy laikus szemmel az apró eltérések nem minden esetben fedezhetők fel, és a „majd kinövi”, illetve „majd behozza” típusú megnyugtatások sem célra vezetőek.

Ezért a fejlődéskövetéshez kérjük szakemberek (fejlődésneurológus, szemészorvos, gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor) segítségét, és tanácsaikat figyelembe véve minél előbb kezdjük meg a gyermek korai fejlesztését. Ez nem jelenti azt, hogy gyermekünk fogyatékos, csak azt, hogy felelősségteljes szülőként sok későbbi nehézségtől kíméljük meg és megkönnyíthetjük számára az iskolaérettséghez, a sikeres tanulmányokhoz vezető utat.

A www.koraszulott.com, illetve a KORE munkatársai elkötelezett hívei az időben elkezdett, rendszeresen végzett korai fejlesztésnek. Oldalunkon online elérhető szakemberek állnak rendelkezésre, hogy válaszoljanak kérdéseitekre, leírást találtok a különböző fejlesztési módszerekről és a szakértői bizottságok tevékenységéről.

 

Vissza

Simple vásárlói tájékoztató Támogassa adója 1%-val a
Koraszülöttekért Országos Egyesületet

Adószámunk: 18283114-1-06