A szoros testkontaktus segíti a csecsemők fejlődését

Egy kutatás megmutatta, hogy jobban fejlődött az agyuk azoknak a koraszülött babáknak, akik közvetlen bőrkontaktusban maradhattak édesanyjukkal, ahelyett, hogy inkubátorban helyezték volna el őket.

Amikor a kenguru módszerként ismert technikát nagyon éretlen csecsemőkön alkalmazták, kiderült, hogy serdülőkorban jobb lett az agyműködésük azoknál a korababáknál, akiket inkubátorban helyeztek el.

Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a 33. terhességi hét előtt született kisbabáknál gyermek- és kamaszkorban több és értelmi- és magatartásbeli probléma lép fel.

A kanadai Quebec városában működő Laval Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a képes-e a kenguru módszer megelőzni ezeket a problémákat.

15 éves korukban hasonlítottak össze 18 inkubátorban elhelyezett koraszülöttet, 21 olyan koraszülöttet, akiken átlagosan 29 napon keresztül alkalmazták a kenguru módszert, valamint kilenc időre született csecsemőt.

Az eredmények megmutatták, hogy a serdülő korba lépett kengurus csoport hasonló volt, mint az időre születettek.

Az inkubátorban elhelyezett koraszülött kisbabák csoportja azonban 15 évvel a születésüket követően szignifikánsan eltért a két másik csoporttól.

A kutatók azt állítják, hogy azoknál a kisbabáknál, akiken a kenguru módszert alkalmazták, az agy kritikus fejlődési időszakában a szülők szívhangja és testének melege előnyösen stimulálta az idegrendszert.