fbpx

Támogassa adója 1%-val a Koraszülöttekért Országos Egyesületet | Adószámunk: 18283114-1-06

A logopédiai munka tevékenységi köre

Lehetőség szerint a szülőnek és a logopédusnak a gyermek kezelése előtt meg kell ismerkedni egymással. Az első találkozáson meg kell röviden beszélni a szülő számára is érthető módon a logopédiai foglalkozás szükségességének okát.

Jelenleg is általános iskolákban és óvodákban helyben dolgoznak a logopédusok a rászoruló gyermekek számától függő óraszámban.

A logopédusok feladata:

  • Az ellátási körzetükbe tartozó gyerekek/tanulók beszéd és nyelvi fejlettségének szűrése, mely kiterjed a részképességek területére is.
  • A logopédiai szűréshez továbbá a logopédiai terápiához is szükséges a szülői beleegyezés. A beszédjavítás, logopédiai terápia ezen önkormányzati intézményekben ingyenes, az oktatás alapfeladatai közé tartozik.
  • A logopédiai ellátást igénylő gyermekek/tanulók részletes logopédiai vizsgálata.
  • Szükség esetén a súlyosabb esetekben gyermek/tanuló további vizsgálatának megszervezése. A beszédhiba jellege, súlyossága, esetleg halmozottsága határozza meg, hogy milyen kiegészítő vizsgálatra, esetleg vizsgálatokra van szükség (ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, foniátriai, pszichológiai).
  • A kapott és a saját vizsgálati eredmények alapján megtervezi a logopédus a gyermek/tanuló fejlesztését, a beszédjavítás módszerét, gyakoriságát.
  • Súlyos esetben egyéni fejlesztési tervet készít.
  • A gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése.
  • A gyermek egész személyiségének fejlesztése.
  • A fejlesztő eljárás dokumentálása.
  • Az eltervezett módszer, foglalkozás hatékonyságának időszakonként ellenőrzése.
  • Kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel

A szülő/gondviselő szerepe a logopédiai ellátásban

Fontos, hogy a logopédus a szülőkkel/gondviselőkkel kapcsolatot teremtsen, mert a logopédiai beavatkozás eredményességét a támogató szülői magatartás erősítheti, az érdektelen vagy elutasító szülői viselkedés pedig gyengíti.

A nem támogató szülői viselkedésnek sokszor az az oka, hogy a szülő nem rendelkezik elégséges ismerettel a logopédiai kezelés céljáról és tartalmáról.

Nagyon lényeges azoknak az alkalmaknak a biztosítása, amikor a logopédus a szülőkkel kapcsolatba kerülhet. Ezen alkalmak lehetnek a szülők számára biztosított fogadóóra, szülői értekezleten jelenlét, üzenő-gyakorlófüzet rendszeresítése, nyílt nap szervezése, a szülő részvételének lehetősége a foglalkozáson.

Lehetőség szerint a szülőnek és a logopédusnak a gyermek kezelése előtt meg kell ismerkedni egymással. Az első találkozáson meg kell röviden beszélni a szülő számára is érthető módon a logopédiai foglalkozás szükségességének okát. A foglalkozásokon való részvétel feltételeit. Arról is tájékoztatást kell adni, hogy milyen tartalmúak lesznek a foglalkozások, a kezelés nyomán milyen mértékű és ütemű javulás várható, ehhez mennyi időre, foglalkozási gyakoriságra van szükség. Arról is kell beszélni, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a gyermek/tanuló nem részesül logopédiai ellátásban.

A gyermek/tanuló komplex logopédiai ellátásának elemei

A logopédus kérésére sok esetben nem csak vizsgálatra, hanem párhuzamos terápiára vagy egyéb segítségre is szükség van, ilyenkor javasolja más szakterületen dolgozók bevonását is.

A gyermekek/tanulók többsége csupán logopédiai ellátásban részesül, esetleg a közoktatási intézményen belül működő egyéni fejlesztésben vesz részt.

Az intézményen belül maradó ellátás, aminek több ága is lehet, mikro beavatkozásnak tekinthető.

A cikket köszönjük a Logopédiai Szakszolgálatnak.

megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn
további

Ajánlott írások

ARCKÉPCSARNOK

Meséljenek ők, akik nekünk ott az út elején a legtöbbet segítenek.