A koraszülöttség és a konduktív pedagógia

„Sok kis ember, sok kis helyen, miközben sok kis dolgot megtesz, megváltoztathatja a világ arcát.”

(Mandinka szólásmondás)



A korai angyalok világra jöttének kockázataival, szövődményeivel, megoldási lehetőségeivel számtalan cikk, könyv, szakirodalom foglalkozik.
Ebben az írásomban konduktorként, a konduktív pedagógia lehetőségével ismertetném meg az érintett, segítségre váró családokat, néhány mondatban, pontban összegyűjtve a fontos, és hasznos információkat.

Néhány szóban a központi idegrendszer sérülésről (ICP – infantilis cerebral paresis)

Az ICP a mozgás és testtartás maradandó zavara, melyet az éretlen agy patológiai állapota idéz elő. Nem progresszív, azaz a kiváltó ok egyszer hatott és okozott károsodást, nem ismétlődik. Azonban a másodlagos tünetek, mint például az izmok zsugorodása, a csontok helyzete és állapota a gyermek növekedésével rosszabbodhatnak, így nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni ezek megelőzésére, a prevencióra.

 

A sérülés bekövetkezhet a szülés előtt-, alatt-, illetve után. Rizikófaktorai közé tartoznak például a különböző fertőző-, és vírusbetegségek, a nem megfelelő terhesség gondozás, a koraszülés (37 hét előtti), vagy túlhordás (42 hét utáni), az eszközös szülés, infekciók, légzési nehézségek, vérzések. A koraszülés következtében a koraszülött gyermek idegrendszere is kisebb nagyobb mértékben érintett lehet, az oxigénhiányos állapot fejlődési rendellenességekhez vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy a koraszülött gyermek fejlődését folyamatosan figyeljük, így lehetőséget biztosítva a normálistól eltérő fejlődés korai felismerésére, diagnosztizálására, a szükséges és nélkülözhetetlen lépések megtételére.

Az anya számára legkönnyebben észrevehető jelek lehetnek például:
• az ébrenlét-alvás ritmuszavara: kiszámíthatatlan időben van ébren, vagy éppen alszik el a csecsemő;
• az etetés nehézségei: szopási képtelenség, nehezen rág, nyelv, vagy gyakran félrenyel, túlzott nyálzás;
• a fej rendellenes tartása;
• pelenkázás közben a combok nehezen távolíthatók, a kezek folyton ökölben vannak;
• rugdalózás elmaradása, illetve eltérő volta;
• túl laza izomtónus, mint egy rongybaba, úgy mozgathatók végtagjai;
• túl feszes izomtónus, nehezen hajlítható, távolítható, kemény izomzat;
• látási-, hallási ingerekre figyelme nem kelthető fel;
• figyelem, érdeklődés elmaradása;
• a sírás egyhangú, monoton volta, a gőgicsélés elmaradása. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, ha kérdésünk van gyermekünk mozgás-, és kognitív fejlődésével kapcsolatban, ne késlekedjünk, kérdezzünk! Annyi lehetőség, hírcsatorna, szakember áll a rendelkezésünkre, éljünk a lehetőségekkel! Soha nem árt kikérni egy szakember tanácsát, de az elmaradt konzultáció és a halogatás következményekkel járhat.

Konduktív nevelés (Pető-módszer)

A ma már szellemi hungarikumként jegyzett, Pető András orvos-gyógypedagógus nevével fémjelzett komplex, nevelési módszer, a konduktív nevelés elsősorban a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált személyekkel foglalkozik.
A konduktív nevelésre való alkalmasság elsődleges feltétele a kontaktus és tanulási képesség.

Célcsoportja gyermekkorban:
• Diplégia spastica,
• Hemiplegia Infantilis,
• Tetraplégia,
• Tetraparesis spastica,
• Atetosis,
• Ataxia,
• Spina Bifida.

Felnőttkorban:
• Hemiplégia,
• Parkinson kór,
• Sclerosis Multiplex,
• Paraplégia,
• Aphasia.

A konduktív pedagógia egy nevelési forma, nem pedig terápia. Hosszú, időigényes folyamat, ahol a sérült ember szemléletének, aktivitásának, tanulási képességeinek kialakítása történik napirendbe ágyazva, a nap minden percében gyakorolva. Nagyon fontos hangsúlyt fektet az együttműködésre, a kapcsolattartásra a családdal, a szülőkkel, más szakemberekkel, pedagógusokkal a közös célok megvalósítása érdekében.
A konduktív pedagógia kulcsembere a konduktor. A karmester, aki összehangol, aki utat mutat, aki megtanítja hogyan képes az érintett egyén meglévő határain túlmutatni, fejlődni és aktívan maga is tanulni.
A konduktív pedagógia fő célja a diszfunkció minél korábbi felismerése, a korai fejlesztés, a másodlagos diszfunkciók, tünetek megelőzése, a család szemléletének formálása, az egészségügyi intézmények szakembereinek tájékoztatása, ezért a megkésett mozgásfejlődésű csecsemők, kisgyermekek ellátása nagyon fontos célkitűzése.

A korai konduktív szűrés

A minél korábbi felismerés és foglalkoztatás érdekében az intézet konduktorai szűrőtevékenységet végeznek a potenciálisan veszélyeztetett újszülöttek körében. A konduktor megfigyeli a kórházban lévő, illetve az anyaintézetbe érkező gyermekeket, kiemeli közülük a központi idegrendszeri sérülteket, tanácsot ad a gyerekkel való foglalkozás módjairól.
Egy team (csoport) tagjaként a nagy tapasztalatú konduktorok kórházakban, klinikákon is részt vesznek a koraszülöttek szűrésében, utánvizsgálatában.

Ilyen intézmények például:

· SOTE I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

· SOTE I. Számú Gyermekklinika

· budapesti és vidéki Védőnői Hálózat

· budapesti és vidéki koraszülött kórházi osztályok


A korai konduktív nevelés

A korai konduktív nevelés az életkoruktól eltérően fejlődő csecsemőknek és kisgyermekeknek nyújt komplex fejlesztést. Minél korábban elkezdődik, annál hatékonyabb, eredményesebb a nevelés.
A korai konduktív neveléssel megelőzhetőek például:

  • a kóros tartások,
  • a kontraktúrák kialakulása,
  • a passzivitás, mozgásszegénység,
  • a tanulási nehézségek, értelmi elmaradás kialakulása,
  • a sérült gyermekként való viselkedés,
  • valamint a nevelési folyamat által a család életvezetése újjászervezve kiegyensúlyozottá, stabillá válhat, elfogadva a megváltozott körülményeket.

A korai nevelés főszereplői az anya és a gyermeke. Az édesanya tanulja, gyakorolja a gyermekkel való együttjátszást, fejlődést, együttműködést a gyermek céljainak megfelelően, a célhoz a lehető legkevesebb segítséget nyújtva. Az anya metakommunikációja, jelenléte motiváló erő. Fontos szerephez jut az általa kezdeményezett megerősítés, a dicséret is.
Az ismétlés, és a változatos motiváció (képek, bábok, játékok, énekek, mondókák) felkeltik, fenntartják, és fokozzák a gyermek figyelmét.
Az énekek, mondókák, versek, ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, kiváltják, és fenntartják a mozgást.
A komplex nevelésben egyidőben hangsúlyt kap például:

  • a hely-, és helyzetváltoztatás tanulása,
  • önellátási szokások kialakítása,
  • a gyermek ismereteinek bővítése,
  • a manipulációs és játéktevékenység (tárgyak megfogása, ütégetése, egymásra tevése, labda gurítása, dobása)
  • a testvázlat kialakítása,
  • a beszédfejlesztés;

A konduktor a gyermek már meglévő képességeire építve, egyéni fejlesztési tervet készít, melyet egyéni, vagy csoportos formában az anya közvetít gyermeke számára.
A csoportos foglalkozás nem csak a babának, a mamának is motiváló erő, itt lehetőség nyílik találkozni hasonló helyzetben lévő édesanyákkal, szülőkkel, családtagokkal, a felmerülő problémákra megoldást találni, már meglévő tapasztalatokat átadni.
Fontos megemlíteni, s megértetni, hogy a gyermekek a konduktív foglalkozások alatt nem tornáznak - vagy a szülők tornáztatnak-, hanem mozdulatot, mozgást tanulnak, mely mozgássorozatokat a napirendben tovább alkalmaznak, felhasználnak, gyakorolnak.
A korai konduktív nevelés lehetőséget ad arra, hogy később, ha a gyermek elérte az életkorának megfelelő állapotot, többségi óvodába léphessen, vagy az Intézet falain belül, illetve más felkészült Intézményben folytathassa a fejlődéséhez nélkülözhetetlen kitartó útját.
A konduktív nevelés azonban nem ér véget az intézet falain belül. Szükség van a folyamatos párbeszédre a szülőkkel, a családdal, a gyermek nevelésében és fejlesztésében résztvevő más szakemberekkel.
Elengedhetetlen, hogy a gyermek otthonában is gyakorolhassa, megvalósíthassa a képességeinek megfelelő életvitelt, feladatai, kötelességei legyenek a mindennapi életben is. Így alakítható és megvalósítható a teljes élet.

Vissza

Simple vásárlói tájékoztató Támogassa adója 1%-val a
Koraszülöttekért Országos Egyesületet

Adószámunk: 18283114-1-06