Ő szintén Őszintén 2.

Mikor és mekkora súllyal született a gyermeked, Szilvi?

- 2014.04.25-én született, 1830 grammal és 47 cm-rel, a 31. terhességi héten.

- Meddig ápolták őt intenzív osztályon?

- Pontosan 3 hétig volt a koraszülött intenzíven, 4 napot a csecsemő osztályon.

- Hogyan viselted ezt az időszakot?

- Lelkileg teljesen kimerültem és a család is, főleg a nagy gyermekünket viselte meg.

- Küzdöttetek-e valamilyen szövődménnyel a koraszülésből adódóan?

- Még nem tudni biztosan, úgy néz ki, hogy zsírszövetet találtak az egyik szemnél.

- Hazatérés után mikor fogalmazódott meg benned, hogy kistestvért szeretnél? - Ha nem szeretnél újra várandós lenni, miért döntöttél / döntöttetek így?

- Én még szeretnék egy kisembert, de be kell vallanom, most még minden percét, kiélvezem annak, hogy itt tarthatom a karomban. A párommal megbeszéltük, hogy ha a 35. életévünk betöltéséig nem látogat meg újra minket a gólya akkor lemondunk a babavárásról és örülünk, hogy 2 fiú itt van velünk. De addig még van 2 év.

- Mennyire volt nehéz ez a döntés? Mit gondolsz, idővel változhat-e ez az álláspontod?

- Persze, az idő nagy úr .

- Te mit ajánlasz a sorstársaknak ebben a témában?

- Amikor benne vagy, nem látod a végét, majd beleőrülsz, hogy mikor láthatod és minden kicsi előrelépésnek örülni kell. Bizakodni, és ha kell elengedni. Nehéz, de ez is a szülő feladata.

-------------------------------------------------------------------------------------------

- Mikor és mekkora súllyal született a gyermeked, Brigi?

- 2011. október 14-én, 800 grammal, 34cm-el, 26.hétre

- Meddig ápolták őt intenzív osztályon?

- 3 hónapig, majd még másfél hónapig más kórházakban.

- Hogyan viselted ezt az időszakot?

- Alvással… szó szerint próbáltam minden „szabad” percet alvással tölteni, hogy addig se érezzem azt a fájdalmat, amit a szívemben éreztem. Legbelül mindig is tudtam, hogy haza jön, de az orvosa nem így gondolta, nehéz volt 3 óránként szembesülni azzal, hogy a gyermeked orvosa azt mondja az arcodba, hogy nincs javulás, már rég javulnia kellett volna…

- Küzdöttetek-e valamilyen szövődménnyel a koraszülésből adódóan?

- Egy szemüveg a „szövődményünk”, és egy kis mozgásfejlődésbeli lemaradás.

- Hazatérés után mikor fogalmazódott meg benned, hogy kistestvért szeretnél?

- Hamar, nem is tettünk semmit ellene, hogy ne jöjjön.

- Hogyan telt az új várandósságod időszaka? (félelmek, problémák, stb.)

- Nem féltem, teljesen biztos voltam benne, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő. Persze meg is tettünk mindent annak érdekében, hogy ez így is legyen. Magánorvos, rengeteg vizsgálat, semmi nemi élet és pancsolás. Nem is volt probléma az egész terhesség alatt egyszer sem.

- Hogy élted meg a szülést?

- A koraszülés ijesztő volt, a kistestvéré pedig borzasztóan fájdalmas.

- Időre érkezett-e a kistestvér?

- Igen, 3680 grammal és 59 cm-el.

- A lelkiállapotodon javított-e a testvér vállalása?

- Alapvetően sem volt baj a lelki állapotommal. Amit a koraszülés okozott a lelkemben, azt a mély sebet, azt nem tudom, hogy mi fogja meggyógyítani, mert ha csak eszembe jut még mindig sírok… De szerencsére nem jut sokszor eszembe, így úgy hiszem minden rendben.

- Te mit ajánlasz a sorstársaknak ebben a témában?

- Ha olyan dolog okozta a koraszülést, ami a következő szülésnél is előfordulhat, és nem tudnak ellene tenni, akkor nem vállalnék kistestvért, de egyébként mindenképp. Életem legjobb döntése volt testvért szülni.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- Mikor és mekkora súllyal születettek a gyermekeid, Kriszti?

- Lotti és Polli 2013.02.13-án születtek 29 hét+1 napra császármetszéssel, toxémia és méhfejlődési rendellenesség miatt. (Már az is csodának számított, hogy 29 hétig bírták ketten egy fél méhben.)

Lotti érkezett először 1350 g-mal és 38 cm-rel, Polli 1200 g és 41 cm volt.

- Meddig ápolták őket intenzív osztályon?

- Kecskeméten 6 hétig ápolták Őket. Ebből 3 hétig voltak inkubátorban, majd további 3 hétig "nagylányos" kiságyban. Mindketten 3 napig voltak lélegeztető gépen, majd még 2 napig kaptak légtéri oxigént.

- Hogyan viselted ezt az időszakot?

- Végig igyekeztem erős lenni, nem sírni, nem agyalni, de borzasztó nehéz volt, hogy itt vannak, de nincsenek velem. Végig azt mondogattuk a Férjemmel, hogy az inkubátorban vannak most a legjobb helyen, próbáltam nem hibáztatni magam. Sikerült is azt hiszem, de a 6 külön, a kórházban töltött hét egy örök ürességet hagyott a lelkemben. A mai napig bánom, hogy akkor nem harcoltam elszántabban, hogy több időt tölthessek velük testkontaktusban vagy csak egyszerűen az inkubátoruk mellett.

- Küzdöttetek-e valamilyen szövődménnyel a koraszülésből adódóan?

- Mindkettőjüknek volt ROP-ja. Lottikának jóval súlyosabb, neki a látása múlott pár órán, de szerencsére még időben meglézerezték. Mára ugyan szemüveget visel, de lát és ez a fontos. Polli szemét is lézerezték, neki nem maradt vissza probléma, teljesen jól lát.

Most 17 hónaposak, minden téren utolérték az időre született társaikat.

- Hazatérés után mikor fogalmazódott meg benned, hogy kistestvért szeretnél?

- Bennem szinte azonnal megfogalmazódott, hogy szeretnék egy kistestvért! A férjem az elején még teljesen elutasító volt ez ügyben, titkon a mai napig retteg, hogy újra megtörténik... de ahogy telik az idő egyre több esélyt látok rá, hogy talán pár év múlva meg tudom majd győzni. Úgy tervezem, majd 7 éves koruk környékén szeretnék belevágni egy újabb lombik programba.

- Te mit ajánlasz a sorstársaknak ebben a témában?

- Azt gondolom nem könnyű ebben a témában tanácsot adni. Nem láthatunk bele mások lelki világába, hogy Őt mennyire viselte meg a koraszülés, esetleg maradt-e vissza betegség akár a gyermek, akár az Anya részéről, milyen kockázatokkal járna egy újabb várandósság. Mindezt összevetve úgy vélem, nem bűn, ha valaki egy korababa után is hisz még és vágyik egy kihordott várandósságra, egy szép szülésre, egy gyors hazatérésre, egy idillibb kezdetre... mint Én is. Azonban épp ugyanennyire érthető, ha valaki nem mer már kockáztatni, ha megelégszik az Ő egyetlen kis csodájával és minden erejével azon van, hogy egyetlen gyermekét nevelje.

A legfontosabb, hogy támogatás vegyen körül minden vívódó Édesanyát és ne helyettük próbáljunk dönteni, hanem egyszerűen csak fogadjuk el, értsük meg a döntésüket!

-------------------------------------------------------------------------------------------------

- Mikor és mekkora súllyal született a gyermeked, Kinga?

32. héten született, 198o grammal, 46 cm-rel.

- Meddig ápolták őt intenzív osztályon?

9 napig volt intenzíven, majd még 2 hét sima koraosztály.

- Hogyan viselted ezt az időszakot?

Teljes önvádban telt, hogy mit rontottam el?....hiába sportoltam egész életemben, ettem biokaját, de a testem még így is képtelen volt 9 hónapig őrizni a babát. Senkit sem akartam látni, minden látogatás csak arra emlékeztetett, hogy nekem még ez sem megy...azután meg megráztam magam, hogy itt ez a kis sárga csomagocska (komoly újszülött-kori sárgasága volt) és rajtam áll, hogy erősödjön, így összefolytak a nappalok és az éjszakák, csak az járt az agyamban, hogy fejni, fejni...és még ezt tettem 10 hónapig. Nagyon egyedül voltam, és minden későbbi bajt egyedül kellett cipelnem. Kiderült, hogy a babának jóindulatú daganata van, sok ideig értelmi fogyatékosnak hitték, az egész élet egy örömtelen rettegés volt 10 hónapig. 3 éves koráig 5 műtéten esett át, pokol volt, nem is igen mertünk kistesóra gondolni… a kisbabás barátaimat nagy ívben elkerültem.

- Küzdöttetek-e valamilyen szövődménnyel a koraszülésből adódóan?

Igazán csak a mozgása maradt el, de folyamatosan fejlődik. (1 év Dévény, 2 év TSMT, 1 éve hippoterápia)

- Hazatérés után mikor fogalmazódott meg benned, hogy kistestvért szeretnél?

Kistesóra az utolsó műtét után gondoltunk, örömmel is vártuk mindkét alkalommal...de sajnos nem érkeztek meg. Nekem nagyon sokat segítene, ha mégis tudnám, hogy képes vagyok kihordani.

- Te mit ajánlasz a sorstársaknak ebben a témában?

Sorstársaknak jó tanácsom, hogy ne bújjanak el semmilyen problémával, keressenek sorstársakat, és ne hagyják magukat, ha valami megérzésük van a gyerekükkel kapcsolatban, igenis akár orvosi szakvéleményekkel szembeszegülve is, keressék meg igazuk bizonyítékát.

Köszönöm a válaszokat :) Folyt. köv.

Földvári Nagy Zsuzsi

Vissza

Simple vásárlói tájékoztató Támogassa adója 1%-val a
Koraszülöttekért Országos Egyesületet

Adószámunk: 18283114-1-06